Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-448
448. országos ülés február 29. 1872. 13 osztályát és rétegét megnyugtassuk, és a haza népeinek egyenlő jogot adjunk. Hisz a kormány azt mondja, hogy az 1848diki alapon áll: ez alapon lesz szerencsém igénybevenni böleseségét. Ha egyszer az 1848-ki alapon áll, miért méltóztatik segregálni az alkotmányt Erdély és Magyarországra nézve 1 ? Miért méltóztatik Erdélyben ott tartani a királyi biztost és quasi ostromállapotban tartani Erdélyt? Miért méltóztatik az osztrák kormány által behozott gensdarme-okat föntartani? Miért méltóztatik az osztrák törvényeket még most is föntartani? Ezekre nem tudok felelni, mert feleletem rósz, mivel a t. kormány sem indokolásában, sem előterjesztésében nem adott felvilágosítást : tehát nekem az a feleletem, hogy a bécsi reactio mindeddig tartja segregált állapotban Erdélyt, és az csak hir, csak czég és czim, hogy Erdély uniálva van: mert tettlegesen az nem létezik; s mi lehet veszélyesebb a hazára nézve, ha még most is a bécsi reactio szerint tartatnak fönt segregált állapotban a koronának egyes részei? Mi fog ennek a következése lenni s mily veszély éri a hazát ezen eljárás által, azt már beszédem elején kimondtam és beszédem befejezésében ismételni fogom. Most átmegyek azon részére, hogy az incpmpatibilitás iránt a kormány nem intézkedett. Én az incompatibilitas iránt törvényt óhajtottam volna, s követelem, hogy ezen törvényjavaslatba beigtattassék, mert nagyon furcsa egy törvény az, hol ki van mondva, hogy a választói jogot kénye-kedve szerint a censushoz köti. Hogy lehet azt most megmondani, hogy ugyanaz, ki választ, választható is; de elhallgatni azt, hogy kivétetnek-e a képviselőség alól ezek meg ezek, mert igen természetes, hogy ez egymásból foly. A szakasz meghatározza, ki választ, s azt is, kiválasztható, de már a következő szakaszból, hogy ki nem választható, azt már elhagyta a t. kormány ; természetesen érdeke a kormánynak, hogy az incompatibilitási törvény soha meg ne szülessék, soha életbe ne lépjen. Kénytelen vagyok már ismét e tekintetben nézeteimet elmondani, melyek csak veszélyt hoznak a hazára, (Derültség jobb felől), s melynek alapja ismét a közösügy, mert hiába mondjuk, hogy szabadelvűek vagyunk; mert egy labirint van előttünk, mely elnyeli a magyar hazát és a polgár jogát s ez a közösügy. Furcsának tűnik fel a haza népe előtt, hogy a képviselőházban a kormányhivatalnokok ott • ülnek a padokon s megszavazzák szépen a nép ellen az adót (Helyeslés a szélső bal oldalon,) a legnagyobb mérvben, felemelik a hivatalnokok számát, szaporítják azok íizetéseit, s megszavazzák mindazt, mit a kormány követel, s akkor azon hivatalos szobák üresek, midőn ide jönnek segédkezet nyújtani a kormánynak, hogy a kormány tervét keresztülvihessék. Nem lehet, t. ház, hogy valaki lelkiismeretesen vegye fel fizetését azon dologtól, a melyet nem teljesít: mert akkor, midőn a házban van, akkor nincs hivatalában és akkor egy halmaz aeta marad elintézetlenül, és mégis az államtól megkívánja a fizetést. S most kérdem, t. ház, van-e abban igazság, hogy egy ember oly munkától vegye fel a fizetést, mit nem teljesít, s ez az immoralibas. Továbbá a nép a mindennapi tapasztalat után indulva szemmel látja azt, hogy oly képviselők jönnek a házba, kik hivatal aspiránsok, s alig töltenek a házban egypár hónapot, már miniszteri hivatalban ülnek vagy miniszteri hivatalba ülve, mint miniszteri tanácsos, vagy pedig elmegy a megyékbe és városokba főispánnak. És miért történik ez uraim? Azért mert hűségesen, egész odaadással a népjogok csorbításával, a haza függetlenségének és alkotmányos szabadságának feladásával támogatá a Kormányt. Nagyon furcsának tetszik a népnek továbbá az is, hogy az ő képviselői, ha a kormányt hűségesen támogatta, egyik vagy másik vasútnál alkalmaztatnak, nehogy feltűnjék a minisztériumban a képviselők nagy száma, mert a kormány felteszi a népről, hogy ha már irni és olvasni nem tud, nincs szeme és józan esze, hogy felfoghassa azt, hogy a kormány e jobb oldali képviselőt, oly helyen, hol befolyása van, beültesse, a fizetést illetőleg 8 —10 vagy 20,000 frt annyi mint egy krajczár ; és teszi ezt ismét az illető képviselő hűséges magatartásáért. Én nem csodálkozom, t. ház, ha a nép ezt látva zavarba jön, és azt sem tudja : mi a képviselő. Mert ediig azt hitte a nép, hogy a képviselő azon egyén, kit megválasztott, azért hogy első sorban a népjogokat a hazaszaba dságát védelmezze; de miután a gyakorlat azt tanúsítja, hogy a képviselő működése egészen más, utoljára arról is meg kell győződnie, hogy nem a népjogok védelmére választ képviselőt, hanem azért, hogy a kormány nekik rangos hivatalt, főispánságot, (Helyeslés a szélső bal oldalon.) vagy nem tudom mit adjon, és annyira fog jutni a demoralisatio, corruptio és immoralitas, hogy a nép majd elveszti bizalmát a képviselő-választás iránt, és azt fogja mondani, nevezze ki a kormány a képviselőket, mert ugy is a képviselői ház a népjogok csorbítására, a nép elnyomatására, tulterheltetésére, a haza alkotmányának megsemmisítésére törekszik, és igy ki fog veszni minden pietas a népből a képviselőház iránt. T. ház! Én még azt is bátor leszek önökj nek megmondani, mikép a nép már oly formán
