Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-451

]|g tói. országos ülés i «rak. (Igen! bal felől.) A logika szabályai szerint ez ezen törvénybe tartozik-e? Ez a törvény miről szól ? arról szól, hogy kinek van választási jogosultsága, arról szól, hogy miként irják össze a választókat és arról, hogy hogyan történjék az eljárás. Már kérem, hogy ily törvényben azt mondjuk, hogy micsoda kötelessége van egy megválasztott képviselőnek: azt én felfogni nem tudom; és nem tudom, hol van itt logika? Erre nézve egy külön törvénynek kell okvetlenül intézkednie; és bátor vagyok a kormány részéről tiszteletteljesen bejelenteni, hogy még e napokban lesz szerencsém az ineompatibilitásról törvényjavaslatot beterjeszteni, ugy hogy az még ezen ülésszak alatt tárgyaltassék és törvényerőre emeltessék. (Általános helyeslés.) Ami a megvesztegéseket illeti, t. ház, arra nézve sem lehetek egy véleményben a tekintetben, hogy ezen törvénynek kellett volna intézkedni arról. Tudjuk, hogy az országban nemcsak országos képviselőválasztások vannak, vannak munieipalis, és ezentúl még nagyobb mérvben lesznek községi választások is, a melyek körül ugyanazon visszaélések merülhetnek fel, mint a képviselőválasztásoknál. Ha tehát már nem akarjuk bevárni az átalános criminalis codex megalkotását, a hová ezen ügy legtermészetesebben tartozik : akkor nézetem szerint külön törvénynek kell intézkedni, mely törvény hatása az összes választásokra kiterjed. Miután már mi, ami korlátolt tehetségünknél fogva nem vagyunk képesek a visszaélésekre nézve egy törvényt 3—i sorból megalkotni, — mint az itt mondatott — mely ezen szükségnek tökéletesen megfeleljen: mi azon nézetben voltunk, hogy ez nem lehet oly rövid 2—3 sor, mely a jelen törvény részleteivel lehetett volna tárgyalható, és alig alkothatna meg a ház ily fontos törvényt, miután még igen sok törvényjavaslat van a t. ház asztalán, melynek sürgősségét a t. ház kimondotta. Azt azonban bátor vagyok előre kijelenteni, hogy mi a vesztegetést nem ugy értelmezzük, hogy csak az vesztegető, ki egy embernek egy pohár bort, vagy tál ételt ad: (Helyeslés jobb feWl.) mi a vesztegetés sokkal veszedelmesebb részét abban látjuk, ha valaki másnak (Zaj és átalános felkiáltások: Halljuk!) abban látjuk, ha valaki másnak vagyonát, másnak regáléját, másnak legelőjét, erdejét oda igéri. (Átalános élénk helyeslés.) Meg is voltam győződve, hogy a t. képviselő urak a túloldalon is helyeselni fogják; de épen azért, mert helyeslik: nem kívánhatják azt, hogy ezen törvény három sorocskából álljon, és nem hiszem, hogy azt ezen törvényhozás ülésszaka alatt, mely mindössze csak 4 — 5 hétig tart: tekintve a hátralevő többi fontos kérláreöins 4. 1872. dést, el lehetne intézni. S nem is mi vagyunk ennek okai, mert nem mi vitatkoztunk tiz napig ezen javaslat átalános tárgyalása alkalmával. (Élénk helyeslés jobbról. Balról felkiáltások: Volt három évig idő!) Azt mondják a t. képviselő urak közül néhányan, hogy az én tőr vényjavaslatom complicált, hogy hosszas és nehezen érthető intézkedéseket foglal magában. Már mindenekelőtt méltóztassanak megengedni, de én nem tartom helyes bírálatnak azt, mely egy törvényjavaslat helyességét arasz-számra méri. Én előttem az a bírálat a helyes, a mely onnan indul ki, hogy vajon egy törvényjavaslat megfelel-e a czélnak, melyet maga elé kitűzött. Már t. képviselő urak, ha mi a választók jogait biztosítani akarjuk: akkor az én nézetem szerint a törvény végrehajtóinak eljárását körül kell Írnunk szabatosan, mert különben a végrehajtó önkényének tág tért nyitunk. Az 1848-iki törvénynél, igaz, az én törvényjavaslatom kissé complicáltabb; de hiszen az a czélunk, hogy az 1848-ki törvény hiányait pótoljuk és a választások tisztaságát biztosítsuk. Vagy szabad kezet kell engedni a törvény végrehajtóinak; vagy pedig körülírni a végrehajtók eljárását és megbarátkozni azzal, hogy a törvény kissé hosszabb legyen. (Helyeslés jobb felől.) Én azt tartom, hogy sokkal könnyebb és kényelmesebb dolog egy hosszabb törvényt szerkeszteni, megbírálni és megtanulni, mint szabatos törvény hiányában a panaszlóknak igazságot szolgáltatni. (Helyeslés.) Méltóztassék meggyőződni arról, hogy a szabad kéz mindig a hatalomnak szolgál előnyére : míg a szabadság és a demokratia védelmét mindig a törvényes intézményekben keresi. (Helyeslés.) Hátra van még, t. ház, hogy azokra feleljek, a melyek az én titkos intentioimat illetőleg felhozattak, és itt első sorban mindenekelőtt Mocsonyi Sándor t. képviselő ur beszédére kell reflectálnom. (Halljuk!) Minekelőtte azonban a titkos intentiók taglalására áttérnék, nem tehetem, hogy ne emlékezzem meg egyik deduetiójáról, melyet az átalános szavazatjogra nézve felhozott. A censusra vonatkozólag Szilágyi Dezső barátom már megfelelt. Azt monda a t. képviselő ur — és erre figyelmet kérek — (Halljuk!) volna a czél, hogy a leghivatottabbak választassanak a parlamentbe, ugy kétségtelen, hogy a czélt sokkal egyszerűbben érhetnők el, hogy ha a választást kevesekre biznók, sokkal több biztosítékot nyújtana e választási mód aziránt, hogy a czélt némileg elérhetjük, mint az : ha 100,000-re bízzuk a választást, midőn tudjuk, hogy még az esetleg is mily nagy szerepet játszik a választásoknál." Én azt hiszem, t. ház, hogy a választási