Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-451
114 451. országos ülés tnárczins 2. 1372. lott képviselő ur két tételt emiitett föl beszédemből és azon tétellel szemben jelezte a maga álláspontját. Az egyik midőn azt mondta, hogy én beszédem szerint azon lejtőn, mely az átalános szavazati jogra vezet: megállva állandóan, örökösen megállva akarok maradni. A másik esetben, t. ház, nekem azon véleményt tulajdonította, hogy én a census elintézését örökre változatlan alakban akarom megszabni. {Fölkiáltások bal felől: Nem mondotta!) Epén ezen az alapon — legalább én igy értettem, hogy ő (Halljuk!) ily szavakat mondott ellenemben — hogy én véglegesen, állandóan akarom megszabni a censust és ezen az alapon leczkét tartott az alkotmányos fejlődés természetéről. Ezek ellenében, t. ház, egyszerűen beszédem szavaira hivatkozom. (Halljuk]) Beszédem elején azt mondtam, hogy gyökeres reformról van szó ; előttem csak egy oly javaslat van igazolva, melynek hatásait ki lehet számítani, s a mely egy tartósabb fejlődés alapját képes megvetni, a mely megóv bennünket attól, hogy a népképviselet alapjai újról újra ventilláltassanak s megállít bennünket azon végzetes lejtőn, melynek végére Pécs város képviselője máris lerántana bennünket. Méltóztatik ebből látni, t. ház, hogy én a választási eensus elintézését csak ugy fogom föl, hogy az nem örökre, nem végleg történik ; hanem tartósabb fejlődési alapjául szolgál. Másodszor azok ellenében, hogy a t. képviselő ur az átalános szavazatjogra nézve más álláspontot foglal el, mint a mely beszédemben kifejezve van : bátor vagyok ismét szavaimra hivatkozni. Ő azt tulajdonította nekem, hogy én állandóan meg akarok maradni a census mellett, és soha az átalános szavazatjogra jönai nem kívánok. (Halljuk! Nagy nyugtalanság jobb és bal oldalról.) Beszédem egyik részében azt mondom: ,,Hogy mi, kik még az aristokraticus társadalomban élünk, de a kikre nézve államlételünk megőrzése is kívánja, hogy óvatosak, de következetesek is legyünk intézvónyeink fokozatos demokratizálásában" Beszédemegy másik részében azt mondom: „hogy nálunk, hol a demokratia nem természetesen fejlődnék, a mint mindnyájan kívánjuk; hanem rohamosan hozatik be" stb. En tehát, t. ház, azt hiszem, hogy beszédem tiszta értelme az, hogy a viszonyok fejlődéseit ép ugy akarjuk, mint az ellenoldalról, csakhogy az előmeneti módra lehetne különböző véleményünk. (Átalános zaj és nyugtalanság. Pulszky Ferencz közbeszól: Ne türelmetlenkedjenek!) De a haladási fokot, bár önök szerint rajta a sor: önök elhallgatták. Ez idézetek mutatják, hogy nekü ik csökkönyességet, (Halljuk!) maradást szemünkre vetni nem lehet. Végül, t. ház, azzal látszott engem vádolni, hogy beszédemben régi jó ismerőseire talált. (Átalános zaj és nyugtalanság. Patay István közbeszól: Nem tartozunk végig kallgatni beszédét!) Erre. miután ugy látszik, jelenleg nem óhajtják ennek fejtegetését: később lesz' alkalmam válaszolni. (Átalános zaj és nyugtalanság: Öt perezre fölfüggeszteni a tanácskozást! Halljuk] Tovább]) Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A választási törvényjavaslat fölött tiz nap óta folytatott vita fényesen igazolta első beszédemben foglalt azon állításomat, hogy csaknem lehetetlenség lett volna egy oly törvényjavaslatot beterjesztenem, mely a t. ház tagjai köztetszésében részesült volna. A t. ellenzék élesen támadta meg törvényjavaslatomat s a szónokok a legkülönbözőbb szempontokból intézték ezen támadást. Egy és ugyanazon oldalról, sőt egy és ugyanazon padról hallottunk érveket felhozni az átalános szavazati jog mellett; hallottunk érveket felhozni a a census és pedig annak legkülönbözőbb nemei mellett; hallottunk p. o. egy és ugyanazon oldalon érveket felhozni a mellett, hogy csak azoknak adassék szavazati jog, a kik írni és olvasni tudnak ; mások ugyanazon oldalon vitatták ezen intézkedésnek mai nap még korszerűtlenségét és czélszerütlen voltát; — hallottunk ugyan azon oldalon felhozni érveket a nyilvános és a titkos szavazás mellett, Végre hallottuk ugyanazon oldalon, sőt ugyanazon egy képviselő által kifejteni azon kívánságot, hogy a városokra, miután ezeknek értelmi és vagyoni gazdagsága nagyobb, mint egyéb községeké: a kerületek felosztásánál nagyobb súly fektetendő; és ugyanazon képviselő ismét azon kívánságát fejezte ki, hogy a kerületek nem a választók, hanem a lakosok számarányában volnának megállapitandók. Szóval hallottunk és pedig a tő] vényjavaslat nem valamely mellékes alsóbb rendű, hanem legfontosabb §§-aira, magára a lényegre nézve ugyanazon egy oldalon különféle nézeteket kifejteni. A vita alatt igen sokszor eszembe jutott, hogy egészen fölösleges volt első beszédem alkalmával annak taglalása, tniszerint az 1 848-ki törvénynek csakis a választók összeírása és a választási eljárásra vonatkozó része alakittassék át: mig annak egyéb részei csak szabatositandók; fölösleges volt ezen kérdést fejtegetnem, mert hiszen a vita megmutatta, hogy a census megváltoztatásának nemcsak azon akadályai vannak, melyeket én emiitettem és jeleztem: hanem van azokon felül egy akadálya és pedig ez a legnagyobb, az t. i., hogy ezen kérdésekre nézve még tisztában nem vagyunk, hogy még az ellenzék vezérférfiai sem tudtak arra nézve megállapodni, hogy mily alapon, és miként lehetne a censust megváltoztatni. Ily körülmények
