Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-451
110 451. országos ii-lé* márczins 4. 1872. nyának meg nem felel, mert tökéletesen elér- : hetién. Azt mondja ugyanis, hogy az ő választási eensusa az: hogy szavazzon minden becsületes, értelmes ember, a ki jó hazafi. Mutassa meg ennek mértékét! azt hiszem, hogy egyhangúlag fogjuk elfogadni : hanem ha ezt nem teszik : akkor ez csak egy régi, meglehetősen már kopott, de gyakran előkerülő parlamenti fogás, midőn ha valamit egyenesen helyeselni nem akar s nem tud az ember és nem mondhatja, hogy az a jó: felállítja a jónak túlságos mértékét és megmagyarázza, hogy az elérhetlen és azt mondja: hiába, a jót el nem érhetjük, az exigentia kívánja, maradjunk a rosznál. (Derültség.) Különben védelme alá veszi a t, képviselő ur az erdélyi választási törvényt és azt mondja; i hogy hisz az a törvény nem oly rósz, a választások rendben folytak, vesztegetések és illeték- i telén befolyások nem voltak és hozzá teszi: hisz j maga a census sem olyan rósz, hisz a Székely- ! földön majdnem átaláuos szavazatjog van, a székelység kebeléből azok is szavaznak, akik az ekét tartják; a szász-földön, a Király-földön min- j denki szavaz a régi polgári jog alapján, s ez j is nagyon közel áll az átalános szavazatjoghoz, j és büszkén kérdi: ez-e az aristokratieus intéz- j meny ? | A t. képviselő ur és barátom, ki oly sokat í olvasott, soha sem talált volna rá egy könyvben sem arra, hogy átalánosan elismert dolog az, j hogy lehet valamely privilegiált kaszt kebelében ! nemcsak majdnem, de teljesen jogegyenlőség. Lehet sufírage universel; de azért ez mégsem szűnik meg kiváltságos osztály lenni, s szemben a többi polgárokkal megmarad privilegiált osztály. Az tehát, hogy a szász polgárság és a Sékelység keblében magában a legszélesebb is a szavazati jog: csak az mutatja, hogy ezek is oly privilegiált eastok, melynek saját keblében jogegyenlőség uralkodik; ele másokkal szemben nem szűntek meg privilegiált osztály maradni. Vagy talán a t. képviselő ur azt hiszi, hogy Magyarországnak 1847. előtti alkotmánya demokraticus volt? Még eddig mindenki azt mondta, hogy aristokratieus volt, pedig ezen alkotmány szerint a legutolsó nemes ember is, — ki, ha nem fogta az eke szarvát, azért nem: mertnem volt—ekéje,épen ugy szavazott, mint a legnagyobb dynasta; ennek keblében valósággal teljes, tökéletes sufrage universel volt; azért mégis bizouynyal maga sem fogja mondani, hogy nem lett volna aristoeraticus. Ily módon tehát az erdélyi székely és száz szazati jog demokraticus nevét képviselő ur hiába keresi. De fontosabb kérdés ennél az: vajon ha egy ily magába véve nem nagyon nagy országrészben , annak két szegletén majdnem átalános szavazati jog uralkodik, mig többi részeiben magas census van: vajon ez az igazságtalanságokat kisebbé teszi-e, vagy nagyobbá? Én azt hiszem sokkal nagyobbá, sokkal szembeötlőbbé, sokkal sértőbbé. (Helyeslés lalról.) A mi a visszaéléseket illeti, — mit fáraszszam azzal a t. házat hosszasan (Halljuk), hiszen meg vagyok róla győződve, hogy azok, kik a jövő házban itt lesznek, ugyan olynemü visszaélésekről frisebb adatokat fognak mondani. En most csak a tordai választásra hívom fel figyelmét, melyről nem gondolom, hogy ne lenne némi kis tudomása a t. képviselő urnák; már többször elmondatott, s soha meg nem czáfoltatott, hogy a tordai kerületben a jobboldali jelölt zászlóját zsandárok hurczolták. Mondhatom : ez illetékes befolyás. (Derültség bal felől.) Azután tudhat arról is a t. képviselő ur, hogy minő módokat, eszközöket használt fel a főispántól lefelé a legalsó tisztviselőig minden tisztviselő ; tudhatja azt is, hogy már ott az igazolási jegyek be levén hozva, miként nyomatták utána a baloldali jegyeket, és miként kísérelték meg háromszor négyszer is a baloldali választók kezébe ugyanoly szinü jobboldali jegyeket csempészni. Tudni fogja azt is, hogy miután Erdélyben minden ember annyi helyen szavazhatott, a hány helyen a eensusnak megfelelő birtoka, vagy más qualificatiója van: ha mindjárt tiz helyen szavazott is már valaki; s miért halasztatott el valamennyi erdélyi választás utánra, mondhatni alig egy-két kivétellel, legkésőbbre a tordai? Azon czélból, hogy azok, kik már jobboldali kötelességüknek más kerületekben megfeleltek, Tordán újra szavazzanak. S ime, önök azt mondják, hogy Erdélyben az erdélyi törvény szerint visszaélések nem fordulhatnak elő, A jegyzőkönyveket illetőleg, a melyek pedig, a választások rendben történtének mértékei, nem szólok semmit. Hivatkozom egyszerűen azokra, kiknek valaha kezökben volt i erdélyi választási jegyzőkönyv, és kérdem: találI tak-e csak kettőt is, mely egyforma lett volna, ! és melyen becsülettel el lehetett volna igazodni? És ez azon törvény, mely a képviselő urak szerint olyan tökéletes! Ami azt illeti, hogy a városi hatóságokat külön kerületekre osztani nem lehet, s továbbá azt, hogy az mégis csak erős kívánság, hogy ezen városok lemondjanak a képviselőválasztási jogról, s eszébe jutott a chinai adoma, midőn elkeseredésében a chinai saját hasába vágja a kést, s ilyen eljárásnak tartotta volna azt, ha az erdélyi városok a szavazati jogról lemondanak, erre nézve abban, hogy kerületekre nem lehet osztani ezen városokat: abban igaza van a képviselő urnák : mert a két kerületből alig lehet annyi választót összeszedni, hogy csak egy
