Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-451

451. országos ülés inárc/ius 4. 1872. 99 hogy ne mi vigyük a vezéri szerepet. Ezt moDdtam akkor, ezt mondom most is. (Élénk helyeslés balról.) Babes Vincze: Egy szerény megjegyzést vagyok kénytelen tenni a t. előadó urnák, rám történt hivatkozására. Ugyanis én akkor, midőn a hivatalnokok iránti nyilatkozatomat tettem: nem az activ választási jogra, hanem egyenesen a passiv választási jogra vonatkoztam ; én csak a parlamentből akartam kizárni a hivatalnokot ;'Cnem pedig a választói jogból. (Helyeslés a szélső balról.) Tisza Kálmán: Tisztelt ház! (Halljuk!) Mielőtt a 10 napig tartott vita folytán én is elmondanám nézeteimet és észrevételeimet, legelőször is köszönetet kell, hogy szavazzak a t. előadó urnák, először azért, hogy maga helyre igazította azt, a mit különben nekem kellett volna helyre igazítani, levette rólam azon vádat, mintha az ő szavait ugy, mint Latinovics képviselő ur állította, félremagyaráztam volna ; mert megmondotta, hogy nem volt szándéka azt mondani, hogy ha több idő volna; e törvényjavaslatot vissza lehetne vetni, és ha mondta, nem szándékosan mondta; de azzal azt, hogy mondta, — a mint erről a gyorsírói jegyzetek is tanúskodnak, — beismerte, hogy nem szándékosan mondta: ezt akkor is feltettem, meg is mondtam, hogy fölteszem, de bizonyosan róla addig, mig maga nem nyilvánította, nem tudhattam. A másik, a miért köszönettel tartozom, az, hogy egy-két kivétellel oly átalánosságban tartott dolgokat mondott el, vagy a mennyiben részletezett, annyira ugyanazokat mondotta, melyek már mások által elmondva, részünkről megczáfolva voltak, hogy föladatom nehézségét, mely megvallom e perczben nem könnyű, alig nevelte valamivel. (Jobb felől ellenmondás Derültség bal felől.) Ha, és a mennyiben kell előadására válaszolni, miután elkezdve azon vádtól, melyet határozati javaslatommal szemben felhozott, abban semmi uj nincs s mert ezt sokkal bővebben kifejezte Schwarz Gyula képviselő ur, erre nézve beszédem folyamában, azt hiszem, meg fogja nyerni a kielégítő választ. Ezek után két megjegyzésem van t. előadó ur beszédére: az egyik az, hogy én szerintem nem az a kérdés, egy ember mond-e valamit vagy a többség; ez a kérdés azon szempontból, hogy melyik emelkedjék egy bizonyos perczben érvényre, de nem kérdés: az erkölcs a morál szempontjából; és ha egy ember mond is valamit, de ha az erkölcsileg igaz: annak kimondása jogosult milliók ellenében is. (Bal felől élénk helyeslés.) Ez legyen válaszom azon megrovásra, melyet a szégyenfoltra nézve tett nyilatkozatomra mondott. A másik, hogy azt monda, hogy én hivatkoztam rá, hogy itt a válaszfelirat óta nem volt közjogi vita soha. Legyen szíves megnézni a gyorsírói jegyzeteket és meg fogja látni, hogy én ezt nem mondtam ; hanem igenis azt mondottam, hogy a válaszfölirat elkészülte óta alig egy néhány esetben, midőn fontos európai vagy ausztriai eseménj^ek ezt szükségessé tették, merült föl azon árnyalat részéről, melyhez tartozom : a közjogi vita; és azt mondottam, hogy igen sok esetben nemcsak ez árnyalat, de az ellenzék egyik árnyalata sem hozta fel a közjogi kérdést; de önök, más utón nem védhetvén álláspontjukat : ennek támogatására maguk hozták föl a közjogi kérdést. (Jobb felől ellenmondás. Élénk helyeslés bal felől.) Ami már magát a vitát illeti, még egy kérdésre, melyben szavaim félremagyarázása ellen kellett volna napok előtt felszólalnom, de nem akartam akkor azzal külön a ház idejét igénybe venni — hasonlókép Latinovics képviselő ur ellenében kívánok megjegyzést tenni. Ő ugyanis azt állította, hogy én beszédemben azt mondtam volna, hogy a belügyminiszter ur azért terjesztette be ily későn az állandó lystára vonatkozó javaslatot, hogy az összeírásnál korteskednie lehessen. Engedelmet kérek, én ezt nem mondtam; én csak egyszerűen constatáltam a tényt, hogy e magában helyes üdvös intézkedés is oly időben terjesztetett be, hogy most a legközelebbi esetre nézve elveszti üdvös hatását; mert az összeírás akkor fog történni, mikor már a pártmozgalmak elkezdődnek. (Ugy van: bal felől.) Hogy ez tény, azt eltagadni senki sem fogja. Én azonban nem teszem fel, t. ház, hogy az említettem képviselő ur készakarva igyekezett volna szavaimat elferdíteni; hanem ő, mint az igen tisztelt jobboldal tagja, hihetőleg többet tudhat a miniszter ur szándékairól, mint én : és öntudatlanul ugy ítélt, hogy ezt lehetlen nem mondani, mert így van. (Derültség a bal oldalon.) Most, t. ház, miután indítványom több oldalról félreértetett, legelőször is szükségesnek tartom helyreállítani annak szándékát, annak törekvését és a czélt, melyre törekszik és megjegyzem, hogy nem osztozom ugyan Szilágyi Dezső képviselő ur azon nézetében, midőn azt állította fel, hogy egy indítványhoz szólani nem szabad máskép, mint azon szempontból, melyből az tétetett: mert minden indítványnak legelőször is szempontját lehet megtámadni ; de mégis miután az én indítványomnak is e perczben nem rend13*