Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-437

•Í3". országos iiíés 3. Szándékozik-e a t. minisztei ur, ha ez iránt tudomással nem birna, Magyarország méltóságának és tekintélyének megóvása végett as 1868. évi XLV. t. ez. 2. §-ának rendelete nyomán a romániai kormányt felvilágosítani, az iránt, hogy a magyar kormány ós törvényhozás minden tisztelet mellett, melylyel a szomszéd állani jogai iránt mindenkor viseltetnek, nem fogják magokat egy megtörtént tény által oly elhatározásokra biratni, melyek eshetöleg hazánk érdekeivel ellentétben állaoak. 4. Ha pedig tudomással bir a t. miniszter ur erről, és netalán beleegyezésévsel került ezen tárgy a bukaresti kamara és 'senatus elébe: mivel indokolja azt, hogy ezen országgyűlés előleges megkérdezése és hozzájárulása nélkül az 1871. XLV. t. ez. 2. §-ával ellenkezőleg a romániai törvényhozás a keleti vasútnak Oláhországgal való összeköttetését merőben kizárva, annak csupán Moldovával leendő összeköttetését tárgyalja*. Erre nézve, t. ház, röviden csak annyit felelhetek, hogy igenis élénk figyelemmel kisérem mindazt, a mi Romániában a vasutak tárgyában, különösebben pedig a magyar vasutakkal való csatlakozás tárgyában folyik. A magyar kormány részéről elfoglalt állás, a romániai kormánynyal e tárgyban folytatott egyezkedéseknél leginkább képes a romániai kormányt meggyőzni arról, hogy a magyar kormány bizonyosan sohasem fogja oly egyezménybe beleegyezését adni, mely a magyar korona érdekeit sérthetné. (Helyeslés). Arra nézve, hogy a romániai kamara elé mit, vagy mit nem terjesztett : megvallom, a felelősséget elvállalni nem tudnám; de igenis elvállalom a felelősséget arra nézve, hogy a magyar kormány a magyar országgyűlés elé oly egyezményt nem fog terjeszteni, mely Magyarországra nézve hátrányos lehetne. (Élénk helyeslés). Ez az, a mit e tárgyban röviden elmondhatok. Az egyezkedés e tárgyban ma is foly a romániai kormánynyal; de e tárgy oly kényes, hogy ezúttal bővebb részletekbe bocsátnom nem lehet. (Helyeslés). Bömches Frigyes: A t miniszter ur által adott válaszszal egyelőre meg vagyok elégedve. Elnök: Tudomásul veszi a ház az interpellatiora adott választ? (Tudomásul vesszük!) Tehát a t. miniszter ur válasza tudomásul vétetik. Tisza Lajos közlekedési miniszter : Táncsics Mihály képviselő ur ugyancsak inult év deczember havában egy interpellatiót intézett a minisztériumhoz, kérdezvén, mikor KÉPV. H. NAPLÓ 18?! XXIfrbfsár 1(í. \8"Í2. §9 szándékozik a minisztérium elrendelni, hogy a vasút és gőzhajózási társulatok ügyvitelökben a magyar nyelvet használják. E kérdésre röviden azt válaszolom, hogy a közlekedési minisztérium funállása óta mindig azon törekedett, hogy a magyar nyelvnek a vasúti s gőzhajózási társulatok ügykezelésében mindig több és több tér adassék. Itt azonban rögtönös, hatalom szóval való intézkedés ugy az üzletnek, mint a forgalomnak legnagyobb károsítását, megzavarását eredményezné. Tudják nagyon jól, hogy épen ez a tér az, melyre régibb időkben magyar ember csak itt-ott elvétve szánta magát. Most azonban e tekintetben igen nagy lendület mutatkozik, és tapasztalható, hogy már azon rövid egy pár év óta, mióta a magyar kormány fenáll: ebben tetemes járulás történt. Mellőzve az állami pályákat, nelyeknél többszörös intézkedések folytán ma már sikerült kezelési nyelvül minden ágban a magyart teljesen behozni ; a minisztérium ugyanerre törekszik a magán társulatoknál is, és reményiem a legrövidebb idő alatt el fog azon ezél éretni, hogy különösen azon hivatalnokok, kik a közönséggel érintkeznek: a magyar nyelvnek teljes birtokában lesznek. (Helyeslés). Elnök: Minthogy az interpelláló ur nincs itten, tán méltóztatnak függőben hagyni a válasz iránti határozatot, miután csakugyau jogában áll az interpelláló képviselő urnák felelni a miniszter ur válaszára. (Helyesles). Tehát a válasz iránti határozat addig függőben hagyatik. Tisza Lajos közlekedési miniszter : Január 9 -én Majoros István képviselő ur a következő interpellatiót intézte a minisztériumhoz : Milyen körülmény jogosította fel a minisztériumot arra, hogy az alföldi vasút szegedeszéki részét előbb adja át a közforgalomnak, mint mielőtt az szerződésileg elkészíttetett volna? továbbá: vajon a nevezett alföldi vasút concessionariusai a megnyitás óta folytonosan kapják-e a kamatbiztositást félbeszakítás nélkül, szüneteléskor is'? s vajon Eszéken 1871. évi Julius 13., 14., 15-én kelt collaudirozó jegyzőkönyv felvételekor a társaság képviselője által beadott nyilatkozat harmadik pontjában az ideiglenes átkelési használatra kibérelt gőzhajóhoz vezető vágányokért az államtól követelt, — de erre szerződésileg nem jogosított — 131,249 frt. 1 krt szintén kifizetni szándékozik-e? vagy tán már ki is fizette ? és végűi szándékozik-e a miniszter úr a Gombos-Bogojévaés Erdőd közötti építkezési hiányokat 12