Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-433

02 438. orMégM ilés február 1. 1872. telmében fölveendő volt. E két eltérés tehát tisztán alaki. A harmadik eltérés egy uj positipnak föl­vétele, mely a költségvetés tárgyalása alatt a házban nem szavaztathatott meg, miután az il­lető miniszter által előterjesztve nem volt. Ez pedig a pénzügyminiszter rendkivüli kiadásainak egy tétele, t. i. a ranki fürdőben eszközlendő épít­kezésekre szükséges 23,500 frt. A pénzügyi miniszter ezen tételt utólag terjeszté a költség­vetés összeállítása alkalmával a pénzügyi bizott­ság elé, motiválva azzal, hogy e tévedésből kimaradt tételnek utólagos megszavazása már azért in szükséges, mert ez az építkezés folytatá­sát képezi a már engedélyezettnek és részben a kérdés alatti összeg lefizetésére az állam szerző­désileg is kötelezve van. A bizottság azt hitte, hogy igy állván a dolog, ezúttal kivételesen fölveszi e tételt a költ­ségvetésbe azon kéréssel és azon javaslattal, hogy ezt a ház utólag megszavazni méltóztassék. Ezen általam emiitett három eltérésen kivül a költségvetési törvényjavaslat teljesen megfelel azon határozatoknak, melyek a ház által hozat­tak. Az osztályok elfogadták a törvényjavaslatot egyhangúlag; a központi bizottság is csak egy leírási hibát vett fel. Ezen törvényjavaslat ennél­fogva úgy a pénzügyi bizottság, mint a központi bizottság részéről is, mint a hozott határozatok­kal megegyező és azokkal teljesen eonfirmis: a t. háznak ezennel elfogadásra ajánltatik. (IIe­lyeslés.) Horn Ede : T. ház! Teljesen egyetér­tek a t. előadó úrral, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat részleteibe nem bocsátkozhatunk, mert ez fölfrisitése volna az ép lefolyt budget­tárgyalásnak; a mihez szólhatunk, az esak az összeállítás módja és azon néhány eltérés, mely a budget-türvéuyjavaslatban előfordul. Mielőtt e pontokra egy két rövid észrevé­telt tennék, szabadjon ismételten kiíejezni azon sajnálatomat, hogy ma azon perczben, midőn az alkotmányosság visszaállítása után az 5-ik költ­ségvetést szavazzuk meg; midőn ez országgyűlés legutolszor állapítja meg az ország költségeit, hogy ma. ezen perczben, úgyszólván esak a le­vegőben tanácskozunk és határozunk még, mint­hogy a költségvetés megállapításának egyedüli hiteles és megbízható alapja nem létezik, egyet­len egy zárszámadásnak birtokában még mai napig sem vagyunk. Többször fölhozatott itt e panasz, s két ok az, a mi engem arra késztet, hogy ma is ismé­teljem azon panaszt. Az első az, hogy midőn a budget-tárgyalás kezdetén sürgettük az 1870-iki zárszámadás elő­terjesztését : azt monda a pénzügyminiszter úr, hogy időrövidség és más akadályok következté­ben nem lehetett azt azonnal a ház elé beter­jeszteni; továbbá megígérte azt is, hogy a bud­get-tárgyalás alatt, de mindenesetre a budget­tárgyalás berekesztése előtt, azaz: mielőtt a budgettörvény meg fogna szavaztatni a ház által : kezében lesz az illető zárszámadás. Tör­tént pedig ezen igéret azon időben, midőn álta­lános volt a hit, hogy a budgetet még deczem­berben fogjuk megszavazni. Ma február 1-seje van, és az 1870-ki zár­számadásnak még semmi hire, nyoma nincs. De van egy más körülmény erre vonatkozólag, mely nézetem szerint, sokkal figyelemre méltóbb, s ez abban áll, hogy a budget-tárgyalás alkalmával ezen oldalon, s ha jól emlékszem, a másik olda­lon is a budget több tétele megtámadtatott; főkép nem akarták ez oldalon elfogadni azt, hogy a jövedelmeknél többlet íratott be a bud­getbe, s mikor mi kételkedtünk ezen többletek jogosultságán és alaposságán: azt mondta a t. miniszter úr és azt mondták a t. előadók, hogy ezen többletek a 70-iki eredményeken alapulnak, és ezen eredmények ki vannak mutatva a 70-ki zárszámadásokban. Mi erre azt feleltük, hogy nem ismerjük ezen zárszámadásokat. Erre a másik oldalról az volt a válasz, hogy igaz, a ház nem ismeri a zárszámadást; de megvizsgálta és tanulmányozta azt a pénz­ügyi bizottság, és ha a pénzügyi bizottság azt mondja, hogy ezen többleteket el lehet fogadni a zárszámadás következtében: akkor a ház biz­hatik a pénzügyi bizottság ezen állításában. Ez mondatott három hónappal ezelőtt. Most pedig azt olvasom a pénzügyi bizottság jelentésében, hogy a pénzügyi bizottság bizonyos javaslatot fog a ház elé terjeszteni néhány hét múlva, és azt mondja, hogy ezen javaslatot annál inkább fogja megtenni, minthogy a pénzügyminiszter értesítette a bizottságot, hogy az állami szám­szék az 1870-iki zárszámadásokról szóló jelentés­ben erre vonatkozólag is előadja észrevételeit. Tehát a pénzügyi bizottság még (máig) a 70-ki zárszámadás tartalmát csak a pénzügymi­niszter ur értesítése után ismeri, és 3 hónappal ezelőtt már azt mondták nekünk, hogy birja, tanulmányozta, megvizsgálta a 70-ki zárszám­adásokat. En itt olyan ellenmondást találok, melyet fölvilágosítani kell. Mert ha a pénzügyi bizottság kezeiben csak néhány töredéke, csak egyes lapjai volt a zárszámadásnak: akkor gon­dolom, nem volt jogában, teljes határozottsággal azt mondani a háznak: én megvizsgáltam, én tanulmányoztam a zárszámadást, lehet bizni ab­ban, a mit én állítok. De áttérve az összeállításra magára, itt szintén néhány észrevételem volna. A nagyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom