Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-443

US. orgeágos illés febraár 38. 1872 947 zegei, az erkölcsiség őrzésére hivatott főpapság mind első sorban lélegzenek e bűnben. E tekintetben elég csak egy némely tanfel­ügyelő kineveztetésének titkos indokaira, a leg­közelebbi nagymérvű hivatali kinevezések törté­netére, a főpapság farkas-pásztori leveleire, elég a hírlapok közleményeire, Pauler Tivadar közok­tatásügyi miniszter urnák legközelebb a tanfel­ügyelőkhöz bocsátott azon rendeletére hivatkoz­nom, melyben világosan kimondja, hogy azon ta­nítók, kik korteskednek, a kormány segélyére ne számítsanak, akár milyen jól tanítsanak i«, az esetben, ha a baloldal mellett korteskednek. T. ház! Valóban azt fogjuk ma-holnap ta­pasztalni, hogy a kormány, annak ezer meg ezer hivatalnokai, a főpapság, a vagyon, a pénz­aristokratia mintegy összeesküdtek a hazafiság, az önálló meggyőződés, a polgári erények e leg­nemesbike ellen, hogy ezeket tekintélyökkel, hatalmukkal elnyomják, és hivatalba, pénzbe vagy borba fojtsák, nem törődve semmivel, csak hogy sötét uralmukat biztosítsák, habár Róma azon korszakát teremtve is meg hazánkra nézve, melyet kora egyik férfia ily szavakkal jellemzett: „íme itt egy eladó város, csak legyen a ki meg­vegye." A különbség csak az lesz, hogy nálunk van, a ki megvegye. Nem kisebb hiány incompatibilitasi tör­vény nem léte, no de hisz az igértetik, persze, majd a választások után. Megemlíthetném a felső ház eltörlését, vagy legalább reformját is a szerint, a mint a ház bölcsesége elhatározni fogja. Ez is a választási törvény, illetőleg a képviselet rendszerezéséhez tartozik. Hiába fogjuk mi összeállítani t. ház, a képviselőházat akármily helyes alapokon: ha az a helyzet még mindig létezhetik, a mely létezik napjainkban, midőn 10 —12 nem tudom mennyi adósságot képviselő nagy urnák eszébe jut a nemzeti képviselet által meghozott törvényeket csak ugy — akár indokolatlanul is, mert nem találkozik tetszésökkel, vagy mert érdekeikbe ütközik, bár a nép érdekét a haza jólétét moz­dítja elő — visszavetni. (Elnök csenget.) Elnök: Bátor vagyok kérni a t. szóno­kot, hogy a törvényhozás egyik tényezője ellen, mely törvényesen és tényleg létezik, ily kifeje­zések használatától tartózkodjék. {Helyeslés jobb felől. Zajos ellenmondás a szélső bal oldalon.) Körmendy Sándor : Ha a t. elnök ur visszaemlékezni méltóztatik az általam hasz­nált kifejezésre: azt fogja találni, hogy abban a felsőház, mint ilyen ellen, nem foglaltatik az a nézet, melyet nekem tulajdonítani méltóztatik. Én jellemezhetem a felsőház egyes tagjait felfogásom szerint, és ha ugy jellemzem, amint az bizonyos tekintetben a valóval egyezik: azt hiszem, akkor az elnöki jog nem terjedhet ki ily eljárás megrovására. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Elnök : Nekem kötelességem magamat a t. ház előtt igazolni. (Halljuk!) A kifejezés, melyet a t. szónok ur használt, mennyire én hallottam, ez volt: ,10 — 12 eladó­sodott nagy ur paralysálja a képviselőház hatá­rozatait." Méltóztatik ezt igy elfogadni, vagy nem ? Körmendy Sándor: Én azt mond­tam : „10 —12 oly egyén, a ki, nem tudom, mennyi adósságot képvisel." (Ugy van! szélső bal felől.) Elnök: Ha ez nem lett volna az egész felsőházra értve: akkor talán igazsága volna a t. képviselő urnák; de miután ez az egész fel­sőházra volt kimondva: azt hiszem, nekem kö­telességem volt (Felkiáltások a szélső balról: Nincs joga!) figyelmeztetni a t. képviselő urat, méltóz­tassék tartózkodni az ilyen kifejezésektől. (He­lyeslés jobbról. Zajos felkiáltások szélső balról: Tar­tózkodjék az elnök ur az ilyen jogtalanságtól!) Körmendy Sándor: Ily megrovást, habár az általam tisztelt — kell, hogy tisztelt legyen — elnöki székből mondatik, a minek alapja fölfogásom szerint nincs: el nem fogadha­tok; és most engedje meg a t. ház, hogy tár* gyámban tovább menjek. Az általam emiitettek mindannyi hiányai voltak a 3-ik fejezetnek; most szólok annak egy­nehány hibájáról. Itt van a 78-ik §., ebben az mondatik: „A ki a választás tartama alatt valamely büntettet követ el, vagy a választás rendjét egyébként megzavarja, s a kellő megintésre nem hajol: a választási elnök rendeletére a választás helyéről elutasítandó, és a választás befejezéséig való letartóztatása elrendelendő." T. ház ! Hogy mit tartozik a választási el­nökre a büntettek elkövetésének ellenőrzése, ha­bár azok talán nem is választók által követtet­nek el — teszem zsebtolvajok s egyéb ehhez ha­sonlók által, — hogy mi helye van ennek a vá­lasztási törvényben: azt megvallom, ismét nem értem; csodálnám, ha a miniszter ur ugy nyi­latkoznék, hogy ide való. Egyébiránt ez csak alaki hibája a törvény­nek ; lényeges hibája pedig az, hogy a válasz­tási elnöknek azon joga legyen, hogy a ki a vá­lasztási rendet megzavarja, vagy oly tettet kő­vet el, ami bűntény, s kellő megintésre sem ha­jol ; az a választás befejezéséig elzárathassék. E jogot el nem ismerhetem. Miért, t. ház 1 Azért, mert mi sem könnyebb, mint — kivált, miután ismétlem, a miniszter ur nem kötötte tárczáját ahhoz a nagyon helyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom