Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-443

248 448. országos ülés február 23. 1872. intézkedéshez, hogy a pártok elkülönítve szavazzanak, egy kis rendetlenséget előidézni, illetőleg előidéztetni egészen más pártbeli vagy fogadott egyének által is, és azon rendetlenségekre reá mondani, hogy az egész párt rendetlenkedett és a választás befejeztéig becsukni az egész pártot. így nagyon természetes, hogy könnyű lesz az uj választáskor a túloldalnak győzni. {Helyeslés halról.) De ott van a 86. §., mely azt mondja: „Semmis a szavazat, ha nincs értelme, ha többfélekép magyarázható, vagy a nem képviselőjelöltek egyikére adatott és a szavazatok érvényessége fölött a választási elnök dönt." Engedelmet kérek, t. ház, azt méltóztatnak jól tudni, hogy ha egy német hangzású képviselőjelöltre például magyarok fognak szavazni: a választási elnök, ha részrehajló, minden szavazatra azt mondhatja, hogy nincs értelme, nem fogja tudni kivenni az illetőnek nevét, és megfordítva, ha németek vagy más nemzetiségbeliek magyar vagy más nemzetiségbeli jelöltre fognak szavazni. Ha az elnöknek az a jog adatik, hogy kimondhassa valamely szavazatra, hogy ennek nincs értelme, tehát semmis, és e tekintetben a 4-ik alinea szerint a választási elnök határoz és az elnök ily határozata a szavazati iv illető rovatába mindössze is csak beiratik: akkor, t. ház, látni való, hogy ide ismét oly tőr van elrejtve, a mit, azt hiszem, hogy jellemes választási elnök nem fogna alkalmazni; de majd gond lesz arra is, hogy milyen választási elnököt válasszanak ott, hol épen szükséges. {Helyeslés.) S itt van hozzá a 95-ik szakasz : „ha a választás folyama alatt oly mérvű akadályok merülnek fel, hogy a szavazás kellő módon nem folytatható , — mily igen elasticus kifejezés, — a választást az elnök felfüggesztheti és annak folytán másnapra is halaszthatja. Tehát ha czélszerünek látja, elhalasztja holnapra, holnapról — holnaputánra, és igy tovább mindaddig, mig az ellenpárt meg nem unja s haza nem megy hasznosabb dolgot tenni, mint az ily törvény ellenében szelet vetni és hiábavalóságot aratni. ;, Itt van mindezekhez a 99-dik szakasz, mely szerint az összeíró és szavazatszedő küldöttségek tagjai a törvény és nemzeti becsület oltalma alatt állanak, a rajtuk elkövetett bármely sérelem bűnvádi eljárás mellett, a vétséghez aránylag lesz megfenyítendő." Az 1848-diki törvény is intézkedik ily formán, de infallibihtást adni a választási elnöknek több mint szükséges, legalább is, — ha nem czólzatos eljárás. Arról gondoskodott volna a t. miniszter, hogy legalább csak egy szakaszban a választók jogai biztosíttassanak, biztosíttassanak oly ukáz ellen, mint a milyen kibocsáttatott 1869-ben Somogyba, mi ellen Somogy 8 képviselője Mában folyamodott a miniszteri felelősséghez, mert a válasz az interpellatiora máig késik. Arról gondoskodnék a miniszter ur, hogy a választók jogai akként ne semmisitessenek meg, mint a hogy megsemmisíttettek azon ukáz következtében, ismétlem, Somogymegyében. Ugyanis azt mondta, hogy a választás alatt oly természetes, — sőt mellőzhetlen csoportulások, illetőleg értekezletek betiltatnak, természetesen a baloldaliaknak, mert a jobboldaliak azután annál könnyebben csoportosulhatnak és értekezhetnek. {Madarász József közbeszól. Ha lettek volna. Derültség.) Sőt még egy farkas is küldetett ezen ukázhoz a kir. biztosban, a bárányok pásztorságára. {Derültség.) És következménye mi lett? az, hogy oly választó polgárok, kiknek mindig tiszta előéletök volt, a nép elöljárói, birái, tanítói, lelkipásztorai fogattak be minden legkisebb ok nélkül száz számra és tartattak gonosztevők közt betekig, hónapokig egész a választás befejezéséig és kibocsáttattak minden előbbi reclamatiók daczára csak a választás befejezése után, a nélkül, hogy a helyesen jobboldali egyénekből álló Somogymegyei törvényszék csak egyet is elitélhetett volna közülök. (Egy hang a jobb oldalon: A dologra! 'Felkiáltások bal felöl: Ez a dologhoz tartozik]) Miután azt méltóztattak mondani, hogy a dologra, tehát a dologra térek. (Halljuk!) Történtek oly dolgok, hogy becsületes választó polgárok csak azért, mert általok Kossuth nagy hazánkfiának mint képviselőjelöltnek egy bizalmi levél aláíratott, mások meg azért, mert a közéjök korteskedni ment szolgabírót mint kortest, és nem mint szolgabírót fogadták: vérig botoztattak, az 1848-iki törvény e tekintetbeni világos intézkedése daczára. A szolgabíró oly egyénekre, kik mint rokonok, méltatlanul befogott rokonaikat kikérték: „tölcs pandúr "-t vezényelt. Egy választó polgár leánya a megyeházánál fényes nappal egy esküd tecske által, a miniszter ur igen jól fogja tudni, megmeztelenittetve korbácsoltatott meg, {Felkiáltások a baloldalon: Gya,lázat!) és a nélkül, hogy akár a megyénél, akár a miniszter urnái jogorvoslatot nyerhetetett volna. {Tóth Vilmos közbeszól: megyei autonómia!) A választó polgárok jogainak megóvásáról intézkedjék tehát, ismétlem, csak egy szakaszocskával a miniszter ur; ne pedig a választási elnökök basa jogáról ; mert oly helyzet, mmt a minő Somogyban teremtetett 1869-ben, hogy t. i. választó polgárok a tisztviselők elől erdőkbe, a vadak közé voltak kénytelenek menekülni, hogy választó jogukat el ne veszítsék: — (Mozgás a baloldalon.) ily helyzet csak arra való, hogy végre