Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-441

441. országos üK-u február 21. 1872. 193 időközileg a másikba szállíttatik : nem fog válto­záson keresztül menni és megtartja valódi belső értékét. (Tetszés jobb felől.) Hiszen az arany és ezüst az értékmérő, mely a többi értékek eladásánál és vételénél mértékül szolgál; holott az államjegyek belső értéke azon bizalomtól függ, melylyel azok, kik azt fizetéskép elfogadják : az állam által vállalt kötelezettségek pontos teljesítése iránt viseltet­nek. {Igaz! jobb felől.) A t. képviselő ur második beszédében külö­nös gonddal és előszeretettel fejtegette saját bankrendszerét és azon nézetét nyilvánította, hogy tökéletesen elegendő : ha egy önálló bank alapíttatnék államjegyekre; és élesen elemezte Wahrmann és Falb képviselők és a pénzügymi­niszter ez iránti észrevételeit. Elismerem, hogy Wahrmann t. képviselő ur talán tul is ment an­nak jellemzésében, miszerint az államjegyek egy jegybank felállítására biztos alapot nem nyújt­hatnak : amennyiben azokat egy fa-krajczárt sem érőnek nyilvánitá; de viszont meg kell jegyeznem, hogy nem fogadhatom el Ghyczy ur azon értelme­zését, miszerint csak az absolut kormány szava hozta be nálunk a fekete bankó korszakot; le­hetnek és voltak igen is szabad kormányzási rendszerrel bíró államokban rendkívüli időpontok, midőn az államjegyeknek értéke igen csökkent; sőt mint láttuk Francziaországban a köztársa­ság idejében az assignatak teljesen elvesztették értéköüet, pedig azokért is az őszállam jótállása mondatott ki. {Tetszés jobb felől.) De láttuk ujabb időben Amerikában a háború alatt, hogy vajmi változó az államjegyek értéke, miután azok be­hatása alatt ( állanak minden külpolitikai esemény­nek és háborús viszálynak. A t. képviselő ur tervezetére legyen sza­bad különösen egy észrevételt tennem. Azt hiszi a t. képviselő ur, hogy az általa tervezett bank­rendszer folytán a közrebocsátandó bankjegyek a birodalom mindkét felében egyenlő elfogadással fognak birni: mert hiszen azok minden pillanat­ban beválthatók államjegyekre, melyeket a tör­vények értelme szerint a birodalom mindkét fe­lében mindenki elfogadni köteles és hogy ezt bizonyítsa, szólt kereskedelmi forgalomról és ke­reskedelmi bilancról; de egyet feledett, hogy rendesen azért van nagyobb mennyiségű bank­jegy forgalomban, mint ami beváltásra hozatik: mert a dolog természete szerint egy biztos alapú, tehát minden perczben aranyra vagy ezüstre át­váltható bankjegy, mely tehát valóságos utal­vány érezpénzre, sokkal könnyebben átruházható, hordozható, és küldhető, mint az érczpénz, me­lyet képvisel. Ez az oka a bankjegyek forgalmának. De ha bankjegyért államjegyet adunk, a KRl'Y. lí VAl'LÓ 18*?. XXI. forgalmi könnyüség ugyanaz marad, ép annyit nyom az államjegy, mint a bankjegy; már pe­dig ha bárkinek választása van oly jegy közt, mely a birodalom mindkét felében elfogadtatik és olyan közt, mely csak Magyarországban bír kényszerforgalommal: bizonyára mindaz, akinek csak egyszer vagy kétszer is évenként fizetése van a birodalom másik felében, szivesebben fogja az államjegyet zsebében viselni ; mint az államjegyre állapított bankjegyet; nagyobb lesz tehát a kereslet az államjegyekre, mint a bank­jegyekre és így igen könnyen megeshetik, hogy értékkülönbözet lesz a kettő közt, s sokan fog­ják azt beváltani kívánni; s ugy azon czél, me­lyet a t. képviselő ur elérni kívánt független és önálló jegybankjával: elérve nem lesz. Azt is állítja a t. képviselő ur Wahrmann képviselő ur irányában, hogy az államjegyekre alapított banknak nagyobb a hitele, mint a bé­csi nemzeti banknak, mely ezüst alapra van ala­pítva ; mert a tapasztalás azt mutatta, hogy an­nak ezüst készlete a hatalom által elvitetett. Engedje meg a képviselő ur, ha már ily végle­teket felteszünk : akkor vajmi kevés értéket fog az államjegy is képviselni, melyre pedig bank­ját alapítani akarja ; — mert ilyenkor a hata­lomszó ezek fölött is fogna rendelkezni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Nézetem szerint helyesen mondja Trefort határozati javaslata, hogy nddig is, mig t. i. a valuta nem rendeztethetik: szükséges gondoskod­nunk arról, bogy a bankjegyforgalom oly köz­ponti közeget nyerjen az országban, melynek igazgatósága annak idejében törvényhatóságilag jóváhagyandó alapszabályok értelmében, a kor­mány törvényszerű felügyelete és ellenőrzése mellett, függetlenül járjon el, s a magyar korona országai valódi hitelszükséglete fedezésére meg­felelő összeggel rendelkezhessék. Méltóztatott ezen, megvallom, óvatos definitiot nevetségesnek találni, sőt annak szavaira már nem is igen em­lékezni ; én azonban azt hiszem, hogy az ország­nak valódi érdekében az áll, hogy a bankjegy­forgalom, melyet az ország nyer : önálló és füg­getlen legyen, mint a határozat kívánja ; de egyszersmind az ország hitelszükségleteinek meg­felelő le gyen és a birodalom mindkét felében egyforma elfogadási értékkel bírjon. Ha ezt el lehet érni oly módon, mint a határozati javas­lat mondja: akkor csak az ország érdekében já­runk el ; mert bármennyire igyekezzünk alkot­mányos önállásunkat erősíteni : — az anyagi ügyekben oly szoros a kapcsolat a birodalom két fele közt, mely egy uralkodó alatt a keres­kedési szerződés alapján egy vámterülerületté van egyesítve, hogy a mi jólétünk egyszersmind az ő jólétüket emeli és viszont. Es valóban nem 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom