Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-441

i CQ 441. országos tilé által tulfedezve levén az igazságügy költségei. Ez interpellatiora van szerencsémja következőkben válaszolni. Igaz, hogy a legutolsó időben a királyi tábla teendői tetemesen megapadtak : azonban e körülmény csakis ideiglenes természetű jelenségnek tekinthető, és nagyrészben abban leli magyarázatát, hogy a feloszlatott elsőfolyamod ásu bíróságok létezésük utolsó időszakában igen lanyhán dolgoztak, és a most szervezett ujabb királyi bíróságok részint az átvétel, részint a kezdet nehézségeivel levén kénytelenek küzdeni : még teljes erővel müködésöket meg neu kezdették. A dolgok ez állásából természetszerűleg folyt az, hogy a királyi táblára felérkezett ügydarabok száma tetemesen megapadt: ennélfogva a királyi tábla teendői, természetesen, kellett, hogy apadjanak. Azonban előre látható az, hogy azelső folyamodásu bíróságok működésének teljes folyamatba hozatalával a királyi táblára fölebbezendő ügyek száma azon számot fogja elérni, mi előbb volt. Ma nem vagyok azon helyzetben, hogy a királyi tábla végleges létszámára nézve határozott véleményt mondani képes legyek. De méltóztatnak emlékezni, hogy már költségvetésem indokolásában némi kilátást nj^ujtottam a királyi tábla létszámának leszállítására, midőn kimondottam világosan, hogy a hátralékok előre haladt földolgozása folytán már most is lehetségesnek tartom a királyi tábla létszámát némileg apasztani, s ezt az által vélem leginkább eszközölhetni, hogy a másodosztályú pótbirakat beszüntessem. Én ez ígéretemhez képest az azóta megürült helyeket és az ezután megürülendőket nem töltöttem, s nem is fogom betölteni. Azonban a pótbirák intézményének végleges megszüntetésére csak akkor vélem a törvényjavaslatot beterjesztendőnek: mikor ez állomások véglegesen megürültek. Ami már az elsőosztályu pótbirák fizetését illeti, miután a fizetések egyenlősítésére nézve a költségvetés tárgyalásánál t. képviselő ur indítványát megtenni elmulasztotta; erre nézve bátor vagyok őt arra kérni, méltóztassék ezt most már a 73-diki budget tárgyalására halasztani : akkor lesz alkalma a kormánynak ez irányban nyilatkozni. Addig is azonban kénytelen vagyok tiltakozni azon felfogás ellen, melyet a t. képviselő ur interpellációjában kifejezésre juttatott, mintha a pótbirák annálfogva, mert csekélyebb fizetésben részesülnek: akár nem tudom minő csáboknak kitéve lennének, akár a nagyobb fizetéssel ellátott birák pressioja alatt állanának. A pótbirák épen ugy ismerik a függetlenségüket biztosító törvényt, mint ismerem én, s mint kell, hogy ismerje képviselő ur is; és legyen meggyőződve róla, hogy miután ezen február 21. 1872. pótbirák tudják, hogy előmenetelük nem a nagyobb fizetéssel ellátott bíráktól függ; hanem azon buzgalomtól és munkaképességtől, melyet kifejtenek : bizonyosan semmi pressio. alatt nem állanak. Ez válaszom a t. képviselő ur interpellátiójára. (Helyeslés.) Bobory Károly: T. ház ! Csak annyit állítottam, hogy a pótbirák a nélkülözés csábjainak vannak kitéve ; hogy engednének is ezen csáboknak: azt nem állítottam; de annyi bizonyos, hogy a rendes bíráknak kétszeres fizetése mindenesetre némi pressioval van az alsóbb bírákra nézve; mert annyit tudok, hogy az a 3000 frtos biró nagyon megköveteli azon amicétől, hogy legalább az ülésben a nagyságos ezimet megadja és az a kisebb 1500 frtos biró megtiszteltetve érzi magát, ha a nagyságos ur amicének nevezi, mint hajdan. Egyébiránt bizonyos az, hogy ezek sokkal roszabbul vannak, mint p. o. a pesti elsőfolyamodásu bíróságok tagjai, mert ezen első folyamodásu birák tagjai 2000 írttal dijaztatnak, és azonfelől saját munkahelyiségük van, mi a királyi táblai bíráknak nincs. A királyi táblai pótbiró 400 írt szálásbért kap és kell neki tartania külön munkahelyiséget; nehogy azon helyiségeket, hol a dajka ringat és hol a szakácsné rétest süt : kelljen használnia azon fontos okmányok feldolgozására, melyeket reá biztak. Ennélfogva kétségtelen, hogy csakugyan szükséges ezen pótbirák fizetésének felemelése ; e tekintetben azonban a miniszter ur bennünket a jövő esztendőre utal; de én azt tartom, hogy nem érdemes dolog, hogy azt a néhány száz forintot, legfölebb pár 1000 frtot, mely a különbséget teszi: az ország pénztára megvonja a pótbiráktól, miáltal csakugyan felszabadítaná őket azon nélkülözés csábjai alól, melyeknek tudom, hogy ki vannak téve. Elnök: Tudomásul veszi a t. ház az igazságügyminiszter feleletét ? (Tudomásul veszssukl) Tudomásul vétetik. Következik a napirend. Miniszterelnök ur kíván szólani. Lónyay Menyhért gróf miniszterelnök: Sajnálom, hogy a tegnapi nap nem lehetett alkalmam mindazt elmondanom, mit Komárom városa igen tisztelt képviselőjének rendkívül kedélyes hangulatban tartott beszédére szándékom volt válaszolni: midőn még áthatva voltam azon élczező modortól, melyben beszédét tartotta; midőn még élénk emlékemben volt mindaz, a mit mondott, és az, hogy miképen mondotta, s a mikor talán sikerült volna, mint altéra pars érveire válaszolnom. Beszédemet egy tétellel kezdem, melyet Komárom város t. képviselője első beszédébea mondott és melynek helyességét én is elisme-