Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-439
439. országos Hlés febrnár 19 1S72 143 kérdéssel telelnem: Hát örökitni akarják önök a mostani helyzetet, minden veszélyeivel, minden bizonytalanságával 1 Nem ! mondja a miniszter ur, és bizonyosan vele mondja az egész ház. Ha ez áll: a kérdés csak az lehet, hogy ezen elodázbatlan miveletre kedvező-e a mostani perez? kimutatta már t. barátom Ghyczy Kálmán, kimutattam én is tegnapelőtt, hogy a mostani perez a valuta helyreállítására kedvezőbb, mint volt évek óta, mint lesz talán hosszú évek folytán. De megengedem, hogy ilyen fontos kérdésben a csupán állítás nem elég, hogy közelebbről meg kell nézni a kérdést és a lehetőséget kimutatni. Magától értetik, hogy ha a valuta helyreállításáról szólunk: első sorban az államjegyek visszaváltása jő kérdésbe;—előttem van a függő államadósság utolsó kimutatása febr. 3- káról. Ott azt látom, hogy az államjegyek forgalma igen magasra rúgott fel az utolsó év folyama alatt. sokkal magasabb összegre, mint sok évek óta volt; a sajátképeni államjegyek össz°ge 373 millió, hozzá téve még az államjegyekül nyilvánított bankjegyeket, az egész összeg azután 375 millió. Ennek beváltása, visszavonása mulhatlanul szükséges, ha a valutát helyre akarjuk állítani, ha a forgalmat rendszeresitni akarjuk. Legyen szabad itt azonnal megjegyeznem, hogy—- nézetem szerint, — és alig hiszem, hogy a miniszteri padon fogják czáfolni ezen állításomat, — hogy nézetem szerint semmikép sem szükséges az egész összeg visszavonása: 100 milliót körülbelül vagy egy forintos jegyekben, vagy tahin 80 milliót egy forintos és 20 milliót öt forintos jegyekben lehet, sőt szükséges is. minden kényszerforgalom nélkül forgalomban föntartam. Föntartani kell ezt pedig kettős okból. Először, mert a banknak nincsenek ily apró jegyei; a, bank csak 10 forintos jegyeken Kezdi kibocsátásait, a forgalom pedig hozzá, van szokva és szükség is vau ily apró pénzdarabokra; másrészről, ha a valuta helyreállittatik: minden esetre arany-pénzláb lesz. az aranyból pedig 1 vagy 5 frtos pénzdarabokat nem lehet készíteni vagy legalább erre nem nagyon alkalma. Tehát 100 millióért jegyet minden kényszer nélkül főn lehet tartani a forgalomban, valamint Németországban, s más országokban is vannak ily államjegyek, melyeket a közönség igen szívesen vesz. Ha 100 millió fenntartatik kényszerforgalom nélkül mindkét országban: megmarad 275 millió, mit kell bevonni. Felteszem, és azt gondolom ez a tényeknek megtelel ; felteszem, hogy 10%-es disagióval vonjuk vissza ezeket, tehát szükség lesz 247 millióra ; vagy ha kerékszámban veszszük fel, 250 millióra lesz szükség az államjegyek visszavonására. Mily módon vagy milyen eszközökkel történjék-e *viszszavonás? A t. ház igen jól tudja, hogy ennem tartozom azok közé, — sőt ellenkezőleg — kik a kölcsönöket könnyelműen szavazzák meg. Ennek daczára nyíltan kimondom: ha a két kormány az érintett czélból 250 milliónyi kölcsönt fel akar venni: én azon kölcsönt igen szívesen fogom megszavazni, és pedig kettős okból: először, mert a czél nagyon hasznos, mert az országnak nagy előnyére lesz, ha végre-valahára a valuta rendeztetik, s ennek következtében Magyarország hitelés pénzügyét önállósíthatjuk; másodszor mert ezen kölcsön semmi uj terhet nem ró az országra, semmi kiadási többletet nem fog okozni. (Ellenmondás jobb oldalról.) Kimutatom mindjárt miért. Tegyük fel, hogy ezen 250 milliónyi kölcsön, ámbár a pénz ma nagyon olcsó, mind Németorj szagban, mind Angolországban: mégis a két államnak 7 %-ékba íog kerülni, a kamat és törlesztés. Akkor ezen 250 milliónyi kölcsön költségeinek fedezésére szükség lesz minden évben 17\' 8 millió forint; ebből az ismeretes quota-arány szerint esik Magyarországra 5.250,000 frt. Lesz ezen összeg már most kiadási többlet? Nem! Vegyük elő a legutóbbi budgetet, melyet 3 hét előtt szavaztunk meg ez évre. Ott azt találjuk, hogy I az államadóssági járuléknak egy részét — körülI belül 12 milliót — érczpénzben kell fizetni, s I ezen ezüstpénznek beszerzési költsége be van irva a budgetben 2.350,000 írttal. Ugyanazon államadóssági járulék törlesztésének egy részét szintén ezüstpénzben kell fizetni, a beszerzés költsége a budget szerint 30,000 frt. A 30 mil| liónyi kölcsön, a múlt évinek kamata kíván 1 1 j% i milliót minden évben; ennek ezüst beszerzési költsége a budgetben tesz 710.000 frtot; a törlesztés ugyanezen kölcsönre kivan 55.781 frtot ezüstbeszerzési költségül. A régi vasutkölcsön, mely szintén ezüstben fizetendő, kivan ez évi budget szeriuu 897.540 frtot, mint ezüstbeszerzési költséget. Végül a gömöri vasutkölcsön szintén érczpénzben fizetendő és a budget szerint az illető pénzbeszerzési költség felmegy 76,842 frtra. Ennyi az 1872. budgetben a disagiónak költsége, azaz azon összeg, melyet a kormány csak azért köteles elkölteni, mivel az agio létezik, mivel pénzügyünk nincs rendben. A felemiitett több kiadások összege tesz 3.625,363 frtot. De tekintetbe kell venni még két pontot: 1-ör azon más 50 milliónak — mert csak 12 milliót emiitettem fel abból, a mit Bécsbe küldünk — a többi 50 milliónak szintén van egy igen lényeges része, mely külföldre adatik ki, mint például követségekre, consulátusokra, ágyuk s más hadi felszerelések beszerzésére. Másodszor azon 20 vagy 30 milliónak, melyeketa magyar kormány a vasutak építésére ád ki minden évben, szintén igen nagy f^sze külföldre megy, sinek, locomoti-
