Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-438

438. országd* ülés az instaurálandó egész bankrendszer is kidolgoztassák: alkalmasint emberi erőket meghaladó feladat lenne. Ha tehát ezen praeclusio kimarad Trefort határozati javaslatából : ez, azt hiszem, csak a gyakorlatiasság érdekében történt. (Helyeslés jobb felől.) S mit mond Trefort határozati javaslata második részében: „Gondoskodjék a kormány, hogy addig is, mig ez megtörténhetnék: a bankjegyforgalom oly központi közeget nyerjen az országban, melynek igazgatósága, annak idején törvényhozásilag jóváhagyandó alapszabályai értelmében, a m. kormány törvényszerű felügyelete és ellenőrzése mellett, függetlenül járjon el, és mely a magyar korona országai valódi hitelszükségletének fedezésére megfelelő összegekkel rendelkezzék." Ha képesek leszünk mindennek eleget tenni : azt állitom, hogy mindazon bajok el fognak hárittatni, melyeket a bankbizottság jelentésében elősorolt. Bp azért nem fogadhatom el a tételt hogy az, ami a bizottság jelentésében foglaltatik és az, amit ezen határozati javaslat tartalmaz : egymástól eltérnek. A mi különbség van: az egyszerűen a sorrend, az egymásutánnak megszabása az egyikben, és az egymásutánnak meg nem szabása a másikban;és én azt gondolom, hogy a törvényhozás igeu messze menne, ha akként intézkednék, hogy nemcsak czélt tűzne a kormány elé, nemcsak a feladatot jelezné: hanem az utat is megjelölné, amelyen haladnia és a kitűzött czélt, melyet valósítania kell. Az ily eljárást es principio is hibásnak tartanám, nemcsak ezen, de minden esetben. Maga Simonyi Ernő képviselő ur mondotta beszédében és helyesen: hogy a törvényhozás teendője megjelölni a czélt, kitűzni a feladatot, de ennekjvalósitását a kormányra kell biznia és annak dolga mily utón haladva és járva akarja és véli ezen megbízást teljesíthetni, az elébe tűzött feladatnak mily úton-módon akar megfelelni. Ez az egyetlen különbség a két határozati javaslat közt s egyéb semmi. Ami azt nézi, hogy ezen határozati javaslatban a bankjegyforgalom központi közegéről lévén csak szó, gondosan ki van benne kerülve — a miből mellékesen legyen mondva — beszédjének kezdetén Komárom városa t. képviselője igen súlyos vádat formál; — a magyar önálló bank nevezete és eszméje; én részemről ebben semmi bajt nem látok. A t. képviselő urak mindannyian elismerik, hogy miután a valuta rendezését rögtönözni nem lehet: közbenesőleg ideiglenes intézkedésekre leszen szükség. A t. képviselő urak nem tagadhatják, hogy ez három módon lehetséges. E módok egyike lehet a nemzeti bankkal való megfelelő kiegyezkedés. S talán azt is el fogják ÍHruár 17. 1S72. j 27 önök ismerni, hogy, ha különben a czébak megfelelő lesz, vagy lenne ezen egyezkedés: akkor minden zökkenés, rázkódás el lenne kerülve, ami pedig épen a hitel-viszonyokban mindig 1 kívánatos volt és lesz. A módok másodika lei ne ^ egy érezalapra fektetett külön bank felállítása, j melynek kényszer folyama lenne, a minek hátrányait Komárom város képviselője fejtette ki, ' még pedig olykép, hogy Wahrmann t. képviselő I urnák nem maradt fön egyéb, mint azt mondani: | aláírom. Marad a harmadik mód, t. i. államj jegyekre alapítani egy bankot azon kötelezettséggel, hogy a maga jegyeit azokért mindig felváltsa. Ennek következményeit Wahrmann fejtegette, s azokhoz, a miket ő mondott, s a mik rendkívüli időkbeu mind állanak: én még csak azt adhatom, hogy mi magunk oly háttért adnánk ezen banknak, melyről csak azt tudnók, hogy beleegyezésünk nélkül kisebbre mint 312 millióra nem devalválható; de ennyire igen. S ha 312 millió háttérre utalnók ezen bankot, a mely pl. 50 millióra alapíttatván, 3-szor annyi jegy kiadására lenne jogosítva: ugy azt állitom, hogy a banktól roppant merész vállalkozás lenne .fölváltási kötelezettséget vállalni oly jegyekre, a melyek összege 312 millióra sülyedhet. Erczczel fizető bankok nehéz időkben segíthetnek és segítenek is magukon, a mennyiben az egész világ érezgazdasága áll hátuk mögött. Az általam előadott esetben a háttér nagyon szűkre lenne szabva. Mindamellett nem kívánok oda következtetni, hogy az ilyen bank fölállítása lehetetlen ; csak azt mondom, nevezeI tes bajai, nehézségei lennének; valamint azt i sem mondom lehetetlennek, hogy egy kényszerI forgalmú bank állíttassák föl érez alapra: de ! igenis állitom, hogy ez is sok inconvenientiával 'járna. Tudom azonban, hogy nemcsak az egyesek, hanem az államok sincsenek azon szerencsés helyzetben, hogy mindig azt legyenek kénytelenek elfogadni, a mi édes és nagyon ízletes: gyakran azt is kénytelenek elfogadni, a mi nehéz és keserű. Én tehát az inconvenientiákat ismerem a maguk teljességökben : de jöhet idő, mikor egyikkel vagy a másikkal meg kell békülnünk. Trefort határozati javaslatában ezen expediensek egyike sínes kizárva, és épen azért találom én jónnk. Más tekintetek, egyéb dologi szempontok igenis i visszatarthatnak bennünket egy oly bank fölálli| fásától, a minőt Ghyczy t. képviselő ur említi-tt föl; visszatarthatnak az olyantól is, a melyéiczalapra lenne fektetve és kényszerforgalommal ellátva, — valamint lehetnek tekintetek, melyek | visszatarthatnak a nemzeti bankkal való egyexI kedéstől is. Nem tudom, melyik kettőtől fogunk