Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-437

487. országos ülés fehmí.r 16. 1872. 105 kére, (mindkettőnek kényszer forgalma mellett) oly kiegyenlítő befolyást gyakorol, hogy tulaj­donkép a bank jegyértéke emeli az állampénz­jegy értékét. Ezen két factor nyomán a bank intézet regulázza hitelünket és pénzforgalmunkat, és a többi bank és pénzintézetekre igenis nagy befolyása van. Miután azonban az osztrák nem­zeti bank, törvényhozásunk és parlamenti kor­mányunk befolyásán és illetőségi körén kivül, egyoldalúi ag, csak az osztrák kormány és az osztrák birodalmi tanács által intéztetik : pénz forgalmunknak, hitelünknek és a valuta ren­dezésének főtén3 r ezői befolyásunktól elvonattattak. Igaz, hogy az 1867. XVI. törvényczikk, az az a vám és kereskedelmi szerződés szerint a magyar kormánynak eshetőleges befolyása van az osztrák nemzeti bank ügyeire. Ezt sem az osztrák kormány, sem a bank kétségbe nem von­ták ; sőt elismerte az által, hogy minisztériumunk­nak esetleges hozzájárulását kieszközölni igyeke­zett és viszont megkereséseinek helyt adott. De ez koránt sem azon döntő és határozó befolyás, azon hazánkat illető ellenőrizet, amelyre nekünk a magyarországbani banküzletre nézve természe­tes jogunk van. Itten nyílik tehát a tér, melyen hazánknak ezen bankhozi viszonya rendezése iránt, az első lépést meg kell tenni: a legilletékesebb lépést a dolgok természetes folyamánál fogva, miszerint kormányunknak, törvényhozásunk döntő és irányadó befolyását, — az osztrák nemzeti bank magyar üzle­tére nézve megállapítsuk és biztosítsuk. Ezen első lé­pés biztosithatja pénzforgalmunk szilárd megállapí­tása iránt további teendőink eredményeit. Ezt a bankügyi küldöttség is javasolta, melynek véle­ménye érdemére néz.ve egyátalában nem külön­bözik a napirenden lévő határozattól, mint Si­monyi képviselő ur mondotta, sőt Trefort hatá­rozati javaslata a bankügyi küldöttség vélemé­nyének csak nyíltabb kifejezést adott. Hazánk­nak ezen befolyása biztosításával, egyszersmind egyezményre kell lépnünk az osztrák kormány­nyal, és az osztrák kormány utján a bankkal, hogy az osztrák magyar monarchia két állama kormányának közös felügyelete és azon idő alatt — mig a bankprivilegium Ausztriában tart — a valuta rendeztessék, és igy az állampénzje­gyeknek forgalma megszüntethessék; azt hiszem, hogy e teremben mindenki egy önálló magyar jegybankot komolyan, kedvező ered­mény biztosításával akar; tehát Ghyczy Kálmán tagtársunk is kénytelen elismerni , hogy a valuta tettleges rendezése előtt egy bank felál­lítása roppant nehézségekkel jár; de, ugy látszik, hogy nem ismeri el azt, miszerint ezen valuta rendezése és a függő adósságoknak állandósítása sokkal könnyebben ,sokkal gyorsabban történhetik : ha az egész monarchia vámterületén, a két államnak XÉPV.H • MAMÓ 18S-f XXI. együttes segedelmével eszközöltetik, mint hámi ma­gunk ezt hazánk rovására egyedül vállaljuk el; — — mert a forgalomban levő állampénzjegyeknek Ghyczy által érintett elosztása daczára mindig sokkal nagyobb terhet vállalunk: ha magunk tesszük: mintha az osztrák állammal és bankkal együtt. Ez utóbbi a valuta helyreállításában előkelő szerepre van hivatva, a két állam hitel­műveleteit támogatván tetemes érczalapjával és európai hitelével. Azt monda Simonyi képviselőtársunk, hogy a valuta rendezését lehet a felállítandó magyar jegybank segélyével is eszközölni, hisz az le­hetséges ; hanem annyi nehézséggel van össze­kötve és a nemzet annyi áldozatába kerülne, hogy én utolsó lépésnek tartanám, akkorra, mi­dőn a bécsi bankkali kie gyezés méltányos alapon nem fog sikerülni. Addig azonban Simonyi t. képviselő urat arra figyelmeztetem, hogy mi­után a bécsi bank jegyeinek kényszer-forgalma Magyarországban megszűnvén a magyar ban kje ­gyeinek sem lesz kényszer forgalma Ausztriában: azon szükség is fel fog merülm, hogy egy sok­kal tetemesebb érezalapról kell gondoskodni, a kibocsátandó bankjegyeknek fedezésére, mint a melyre most szükség van; nem egy harmada, de a folyamatban levő bankjegyek mennyiségének fele sem lesz elegendő. Ezen érczalapnak megszer­zése és megőrzése nem oly könnyüfdolog, mint előt­tem szólók hiszik, a mostani agio könnyen rúghat fel és ha 60 millióval akarják fedezni: bizonyosan azonnal nagyobb áldozatokat követel; miután továbbá a magyar bankjegyeknek versenyezni kell az osztrák bank jegyeivel : azon vállalkozó társulat, mely Simonyi szerint föl fogja állí­tani ezen magyar bankot, jegyeiaek kibocsátásá­nál köteles vagy számolni e tekintetben az osz­trák bankkal és vele egyetértésbe lépni, vagy tetemes áldozatokkal akadályoztatni, mint ezt Ghyczy Kálmán is elismeré, a magyar bankje­gyek disagióját. Első esetben két bank-társulat fog rendelkezni pénzügyünk és hitelünk érde­kei felett. ííeni tudom kikből fog állani azon vállalkozó társulat, mely föl fogja állítani a ma­gyar bankot, alkalmasint nyerészkedő külföldiek­ből, kik hazánk érdekeit nem méltányolják, s én őszintén megvallom, hogy ezen kilátás ben­nem sokkal több aggodalmat gerjeszt, mint a melyre a régóta fennálló és consolidált bank­társaság eljárása okot szolgáltatna. {Ellenmondás bal felől.) Igenis! látom, hogy a múlt bárom év tapasztalása még arra nem tanította azon ura­kat, kik ezt nem ismerik el, hogy az ide tó­duló vállalkozók és concessionariusok mindig a concessio előtt sokat Ígértek; de ígéreteiket nem teljesítették és utoljára annyi pénzük sem volt a mennvivel a concessio előtt dicsekedtek. J 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom