Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-437
106 437. országos ülés január 16. 1872. A másik esetben t. i. hol áldozatokkal kell a magyar bankjegyek disagióját akadályoztatni: ki fogja ezeket bozni ? az állam, a nemzet a nélkül, hogy biztos reménye legyen a szerenesés jövendő siker felől. Én legalább ezen tanácsért a felelősséget magamra nem vállalnám. (Helyeslés jobbról.) Ghyczy Kálmán azon javaslatára nézve, hogy államjegyek érczalap gyanánt szolgálnak a kibocsátott bankjegyek fedezésére: igen sajnálom, hogy mióta a papírpénz folyamatban van, a história példát nem mutat arra, hogy ily államjegyek az érczalap hiányát tartósan pótolhatták volna. Ausztria e század első 20 éveiben elárasztotta állampénzjegyeivel egész területét és fizetéseit kétszer függeszté föl, kétszer rútul megbukott 1811-ben és azután 1816-ban először 4 / 3 , másodszor 2 1 k értékvesztéssel. Az államjegyeket az én véleményem szerint érczalap gyanánt senki Európában sem fogja elfogadni vagy annak tekinteni. (Élénk helyeslés jobbról.) Tehát én ezen fönnálló körülmények közt legtanácsosabbnak tartom azt, a mi Trefort Ágoston t. képviselő-társam határozati javaslatában van kimondva, hogy az ausztriai kormánynyal és a nemzeti bankkal kötendő egyezés utján kormányunknak a banküzletre való elhatározó befolyását í.ell biztosítani, egyszersmind lehetővé kell tenni a valutának a két állam közős erejéveli helyreállítását és így az állampénzjegyek forgalmának megszüntetését. Ezen véleménynek felel meg itt azon szakértők véleménye, kiket a kereskedelmi- és pénzvilágból a bankbizottság kihallgatott; ennek felel meg leginkább a pesti kereskedelmi kamara véleménye, a melyre mindenkor hivatkozás történik e teremben is. Azt hiszem, hogy ezen kereskedelmi kamara aggodalmai, melyeknek azon esetben helyt adott, ha rögtön egy az osztrák nemzeti bankkal ellentétben álló magyar jegybankot föl kellene állítani : minden esetre a t. ház figyelmét megérdemlik. Es igy miután a bank kérdését nem a kereskedelmi világnak nyugtalanitására, hanem megnyugtatására akarjuk rendezni: a fenforgó tényleges körülmények alatt mást nem ajánlhatok, mint a Trefort Ágoston t. képviselő-társamáltai beadott határozati javaslatnak elfogadását. {Élénk helyeslés jobb felől.) Móricz Pál: T. ház! Minekelőtte a fönforgó tárgyhoz szólanék, némely észrevételeket vagyok bátor tenni az előttem szólott Zsedényi t. barátomnak előadására. A ki figyelemmel végig hallgatta Ghyczy Kálmán t. barátom előadását, annak meg kellett győződnie arról, hogy ő távol volt attól, hogy az országnak papir-müveletek alapján felállítandó bank elfogadását ajánlja. 0 igenis felhozta, bogy azon esetben, ha az osztrák nemzeti bank fenyegetését hazánkra nézve teljesíteni merészelné : minő kisegítő eszközök volnának életbeléptetendők. Es ezt ne méltóztassék ugy venni, mint végleg ajánlott bankrendszert ; hanem csak ugy mint egy kisegítő eszközt. Méltóztassanak csak tekintetbe venni azt, hogy az osztrák bank ma épen ugy nem váltja be érczpénzzel a bank jegyeit, mint nem váltaná be a keletkezendő magyar jegybank; és igy semmi különbség nem volna a között, ha az osztrák nemzeti bankból ide küldenének egy pár 100 millió bankjegyet, és az volna forgalomban és a közt, ha más magyar bankjegyek volnának forgalomban. Annálfogva mindazon érvek, melyeket Zsedényi t. barátom felhozott, mert itt csak ideiglen kisegítő eszközről van szó : elesnek. En egyébiránt a Trefort képviselő ur által beadott határozati javaslat után meg vagyok győződve arról, hogy a tractatus az osztrák bankkal már küszöbön áll. E határozati javaslat oly szegény, hogy még csak azt sem meri megjelölni, hogy eshetőleg magyar bank legyen fölállítandó ; mint az ördög a tömjéntől, ugy fél a magyar jegybank nevének is megemlítésétől. (Derültség és helyeslés bal felől.) Ennélfogva én tudom, hogy kiegyező-félben vagyunk az osztrák bankkal, ós mivel ezt tudom : méltóztassanak megengedni, hogy a kormány figyelmébe ajánljam azt, hogy ez az osztrák nemzeti bank nem oly rendkívül solid intézet, mint a milyennek magát tartani szereti ; (Mozgás jobb felől) nem oly solid, mondom, már eltekintve attól, hogy egy bank, ha jegyeinek beváltását beszünteti: soliditását elveszti, de lássuk csak a bank történetét keletkezésétől kezdve. Az osztrák nemzeti bank 1816. májusában kelt pátens alapján jött létre a „Wiener Wahrung" beváltása és az akkori pénzzavarok elhárítása czéljából; de a maga alapja már akkor kevés volt arra, hogy a birodalom pénzügyeit regenerálhatta volna. 100 milliónyi alappal keletkezett, de mihelyt 50 millió papir pénz és 10 millió ezüst fizettetett be: az aláírás azután megszüntettetett. Ezután csakhamar megkezdette működését, de előbb kikötötte magának azt, hogy 5 frtos bankjegyeket bocsáthasson ki. Méltóztassanak széttekinteni Európa legnagyobb bankjai között rendkívüli körülményeket kivéve: volt-e eset, hogy 5 frtos bankjegyeket bocsátana ki ? az osztrák bank ezzel is megmutatta, hogy jegyei folytonos beváltásáról komolyan nem gondoskodott, az osztrák kormány megígérte a banknak, hogy az állam-pénztárakba folyó bank-
