Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-427

427. országos Ilié sőt hálámat fejezném ki, ha látnám, hogy a ro­mán nép közt gymnasiumokat állítana föl a kor­mány; mert ott igen nagy területre esik egy gymnasium. Ismétlem tehát, hogy a két kér­désre nézve igen szükséges tisztába jönnünk, s azt hiszem, hogy a t. képviselőház némileg kö­telezve van a praecedentiák által megszavazni legalább azon 6200 frt segélyt, és pedig csak azon föltételek alatt, melyek a szerb gymna­siumokra nézve előbb fönállottak. Sztratimirovits György : T. ház ! Maximovics képviselőtársam indítványát egész terjedelmében pártolom, és miután gondolom, hogy a tárgy ki van merítve; kérem a t. házat, hogy szavazzunk. Táncsics Mihály : T. ház ! Midőn Cser­novits Arzén, ipeki érsek és fajrokonai Magyar­országba költöztek, nem gondoltak arra, hogy itt külön országot képezzenek; hanem bálával fo­gadták a magyar nemzet nagylelkűségét, [Derült­ség a szélső bal oldalon) midőn neki itt helyet adott Pannoniában {Miletics Szvetozár közbeszól: A dologra!) a dologra szólok: — akkor nem gon­dolták még azt, hogy itt Magyarország ezen részein valami külön Vojvodinákat vagy orszá­gokat alapítsanak (Miletics közbe szól: csak gym­náswmot, nem Yojvodinát akarunk!) mikor ön be­beszéli, én nem szóltam közbe; kikérem azért, hogy hallgasson meg engemet is. (Bal felöl: Igaza van ! Helyeslés.) Ismétlem, hogy eszök ágá­ban sem volt külön országocskákat alkotni; ha­nem hálával fogadták a magyar nemzet nagy­lelkűségét. (Miletics közbe ssól: Mikor?) 1690-ben. Miután szonban most megszaporodtak, hogy j milyen indoknál fogva, nem tudom; de mindin­kább oda törekesznek, hogy nem mondom Voj­vodinát, hanem valami olyan külön tartományt alkothassanak, mely különböznék a nagy Magyar­országtól. Ha hiszik, hogy ezt elérhetik: ám tö­rekedjenek ; de én arról meg vagyok győződve, hogy ezt elérni alig fog sikerülni, mert midőn ezen képviselő urak nem lesznek többé itten, jönnek helyettök mások, kik másként fognak tö­rekedni : mert e népben nincs meg azon törek­vés, mely nálok itt van (Helyeslés a jobb oldalon). Szerintem bárom oka lehet az izgágáknak, melyek itt történnek, vagy viszketegség, hogy T otthon beszéljenek róluk, vagy izgatja őket va­lami camarillaféle, (Derültség a szélső bal oldalon) vagy harmadszor elválni törekszenek Magyaror­szágtól, s annak integritása ellen küzdenek. Sze­rintem tökéletesen elég van téve a nemzetisé­geknek az által, midőn a törvényben ki van mondva, hogy a jogegyenlőség szerint állithat­nak magok erejéből iskolákat, a mennyit akar­nak. Ez az én véleményem, s ez a józan poli­tika ; hacsak nem akarjuk az országot szétszag­janudr 23. 1872. 39 9 gatni. Ha pedig az állam állit valahol iskolát: már a mnlt évben beterjesztett indítványomban kifejtettem, ott senki jogosan tanárt nem nevez­het, csupán az állam, mely az iskolát felállítja. Ennél józanabbat én részemről nem birok gon­dolni. Én ez indítványt, sem egy, sem más alak­ban nem pártolhatom. (Helyeslés.) Hiszen e szerint, itt Pesten sok zsidó levén, aránylag annyi, a mennyi szerb van az ország­ban : ezek azt követelhetnék, hogy itt egy külön zsidó gymnasium, vagy collegium állittassék fel számokra. De erről egy sem álmodik, hanem igyekszik, mikor még alig látszik ki a porból, (Derültség) magyarul tanulni. (Tetszés a jobbon.) Ennélfogva ismétlem: én azt, hogy az állam ál­lítson a nemzetiségek számára gymnasiumot: nem pártolhatom. (Miletics közbe szól: de a tör­vény rendeli.) A törvény semmit sem ér: ha ugy magyarázzuk, mint a hogy itt magyaráztatik. Várady Gábor: T. ház! Nem szólot­tam volna a tárgyhoz, ha Babes képviselőtársam egy insinuatiót nem tett volna, és pedig nem csupán egyesekkel, hanem egy egész párttal szemben (Halljuh!) Babes képviselőtársam azt mondotta, hogy azon nyelv, a melyen szólott t. képviselőtársunk Deák Ferencz: az ő nyelve; csak azt sajnálja, hogy az a nyelv nem az or­szággyűlés elején szólalt meg igy, hanem annak végén, s azt mondotta, „midőn mi ezen a nyel­ven szóluűk. attól kell tartanunk, hogy feláll a balközépből valaki, például Csernatony, s ránk mutat, hogy mi magyarfalók vagyunk." T. ház! Én nem hiszem, hogy Babes t. képviselőtársamnak ezen állítása bebizonyítására csak egyetlenegy coneret eset felmutatása is sikerülne. Hivatkozom t. képviselőtársaimra, hi­vatkozom a Naplókra, hogj valahányszor e ház­ban egy tárgy merült fel, melynek eldöntésénél a hazánkban lakó különböző nemzetiségek érde­keit akár közművelődés, akár nevelés, akár más téren méltányosnak, s az igazság igényeinek meg­felelően ki kellett elégíteni: akkor nemcsak itt a balközépen, nemcsak az ellenzék körében, hanem az egész házban egyetlen hang, egyetlen érze­lem uralkodott, hogy ezen igényeket az igazsá­gosság, a méltányosság mértékével mérve, ki kell elégíteni. (Igaz.) Hiszen alig hozhatok föl nagyobb bizonyítékot Babes képviselő ur alaptalan, és minden tekintetben indokolatlan állításának megczáfolására: mint épen a szőnyegen lévő tár­gyat, íme, a pénzügyi bizottság ajánlatában letett elvek ellen itt a házban egy hang nem emelkedett, pártoljuk mindnyájan, hogy egy államgymnasium állittassék fel az alvidéken. Nem szólok arról, hogy Ujvidéken-e vagy más­utt ? hanem átalában az alvidéken, tehát Toron­tál- vagy Bács megyében, Zomborban vagy Becs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom