Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-427
400 427. országos ülés január 23. 1872. kereken állittassék fel egy kiválóan szerb nyelvű gymnasinm ; közöttünk csak abban van eltérés, hogy az egyik közülünk azt mondja, hogy Újvidéken állittassék fel; a másik, hogy Zomborban, vagy Becskereken. Ennél nagyobb bizonyítékot Babes ur alaptalan állításaira ezáfolatul nem hozhatok fel. Csak ezt akartam megjegyezni. Ami a tárgyat illeti , épen azért, mert már eltérők a vélemények arra nézve, hogy ezen államgymnasium Újvidéken , Zomborban vagy Beeskereken állittassék fel : nézetem szerint elfogadhatónak tartom a közoktatási miniszter urnák azon javaslatát, hogy ne kössük meg kezét e tárgyban, hanem hatalmazzuk fel arra, hogy az alvidéken, tehát Bács- vagy Torontál megyében állítson fel egy főgymnasiumot, a mely érdekből, és az algymnasium létesítésére ama 10 ezer és néhány száz forint szavaztassák meg. (Helyeslés bal felől.) Babes Vincze: Én fölszólalok, miután szavaim oda magyaráztattak, mintha én rágalmaztam volna a balpártot: ha méltóztatnak megengedni, én az én állitásom bebizonyítására adatokkal szolgálhatok. Elnök: Ha a t. képviselő ur félreértett szavait akarja helyreigazítani, erre joga van a házszabályok értelmében; de különben a tárgyhoz nem szólhat. Babes Vincze: Az állíttatott, hogy ón minden alap nélkül mondtam volna . . . Elnök (Közbeszól): Nem lehet. Babes Vincze: Ha nem lehet, nem szólok. Irányi Dániel: A tanácskozás tárgyát két kérdés képezi: az egyik a létező újvidéki gymnasium segélyezése ; a másik egy uj államgymnasiumnak felállítása. Mindkét kérdés, de különösen az első, nagy fontossággal bir. Ha tisztán elméleti, elvi szempontból tekinteném azt : nem kétkedem kijelenteni, hogy én valamint más, ugy az újvidéki iskolának sem adnék államsegélyt, mert ez felekezeti jelleggel bir; de ezen térre a mi viszonyaink között aligha tanácsos volna még lépni. Sem a törvényhozás, sem a kormány maga nem foglalta el eddigelé ezen álláspontot. Az 1868-ki törvény, mely a népnevelésről szól, igaz, csak a közös iskolák fenntartását teszi a kormány kötelességévé; azonban, hogy ezen törvényt nem lehet még ily szigorúan végrehajtani: azt mindeddig ismételve bebizonyította az országgyűlés. Az állam az újvidéki gymnasiumra kért segélyezést minden föltétel nélkül szavazta meg; vagy csakis azon két föltételt kötötte ki, a mely már az előbbi segélyezéssel összefüggésben állott. Azonkívül, hogy a különböző egyházaknak, kivéve a róm. kath. egyházat, mely arra nem szorul, — segélypénz szavaztatott meg: a képviselőház az 1868-ki törvény rendeletével némileg ellenkezőleg mégis eltért ezen elvektől. Én tehát, t. ház, ezen kérdést nem tekintem tisztán elméleti szempontból: hanem tekintem azon magasabb politikai szempontból, melyre fel kell emelkednünk: ha azt akarjuk, hogy a hazában a különböző vallásfelekezetek, különböző nemzetiségek barátságos egyetértésben éljenek. (Helyeslés a szélső bal oldalyn.) Ez a főszempont, ennek kell mérvadónak lenni, és, mert ez meggyőződésem: én az újvidéki főgymnasiumra kért segélyt, valamint tavaly a belényesire indítványoztam, ugy ezúttal ezt is indítványozom megadatni. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ami a másik felállítandó gymnasium helyét illeti: azt gondolom, hogy arra nézve nem fekszenek előttünk elég adatok, hogy mi azt eldönthessük ; e részben tehát hozzájár ulok azon indítványhoz, melyet az igen t. miniszter úr méltóztatott előterjeszteni, t. i. hogy ezen kérdésnek tanulmányozása és eldöntése ő reá bizassók: csak azon óhajomat fejezem ki, hogy a t. minisz;er úr ezen tanulmányozáshoz haladék nélkül hozzálátni méltóztassék és ha azt fogja találni, hogy nemcsak Zomborban vagy Becskereken, hanem egyebütt is szükséges lenne a szerb nemzetiség érdekében középtanodákat felállítani: legyen meggyőződve, hogy a képviselőház e részben segédkezet fog neki nyújtani. Csernatony Lajos: Én csak arra vagyok bátor pár szót mondani, mi, hogy távollétemben Babes képviselő ur által mondatott, Várady t. barátom beszédjéből tudom. A t. képviselő ur, amint ez utón értettem, azt mondotta volt, hogy ha azt, a mit Pest belvárosának igen érdemes és mélyen t. képviselője mondott, ő — t. i. Babes képviselő ur — mondotta volna : akkor a baloldal és jelesen Csernatony képviselő, alkalmasint ellene felszólaltak volna. Az meglehet : mert igen nagy különbség van a hangban és helyen, mely helyről és hang által bizonyos dolgok mondatnak, (Helyeslés a jobb oldalon, ellenmondás a szélső bal oldalon) és Deák Ferencz képviselő ur részéről is másként hangzik bizonyos dolog, mint Babes képviselő ur részéről. És hogy másként hangzik; azt a képviselő ur most is maga bebizonyította azon szavakkal, melyeket csak azon nyilatkozatból tudok, melyet Várady t. barátom tett; mert hiszen Babes képviselő ur még akkor is, midőn igy nyilatkozott a Pest belváros érdemes képviselője által tartott beszédről: nem tartóztathatta magát attól, hogy insinuáljon, t. i. miszerint azon beszéd korteskedés gyanánt mondatik. (Babes Vincze közbeszól: Itt nem korteskedésről van szó. Ez nem áll \)
