Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-426

372 426. országos ülés január 22 1872. Egyébiránt t. ház, az illető törvények maguk meghazudtolják azon állítást, mintha a biztosítéknak czélja valóban az lenne, hogy a pénz előre meglegyen a pénzbirságra. Ha ez lenne a ezé): mit jelent azon megkülönböztetés, melyet majdnem minden sajtótörvény tesz a biztosíték magasságának megállapítására nézve, különböző városok és a lap megjelenési módja szerint? így például majdnem minden sajtótörvényben, hol föntartatik a biztosíték, az van mondva: a fővárosban például 50,000 frt a biztosíték, a többi nagy városokban 30,000, kisebb városokban csak 10,000 frt. Mit jelent ez ? Hiszen a sajtótörvény a birságra nézve nem különbözteti meg a városokat nagyobbak vagy kisebbek szerint; ha kisebb városban történik a vétség : a pénzbírság ugyanaz, mi a nagyobb városokban és a fővárosban. Miért kívánnak tehát kisebb városban kisebb biztosítékot? Az ellenkező sokkal megfoghatóbb volna. Hiszen kisebb városban néni lehet oly természetesen feltenni az irónál, a nyomdásznál a vagyonosságot; és ott inkább lehet attól félni, hogy pénzbírság esetében nem lesz meg a pénz: így tehát kisebb városban inkább lehetne nagyobb biztosítékot kivánni, mint nagy városban. Igaz, t. ház, hogy az 1848-ik évi magyar sajtótörvényben nem létezik ezen megkülönböztetés a városok közt s ez hihetőleg onnan ered, hogy midőn a magyar sajtótörvény alkottatott, a magyar törvényhozás — ugy szólván — még nem is gondolt arra, hogy máshol is lesz napisajtó, mint a fővárosban; kartársaim emlékezni fognak arra, hogy egész az 1848-ik évig még a magyar fővárosban sem létezett egyetlenegy napilap, mert a „Pesti Hírlap", „Budapesti Híradó", „Jelenkor" és „Pester Zeituug" csak négyszer hetenkint jelentek meg. De ha az 1848-iki törvény a városokat nem is különbözteti meg a biztosítékra nézve : megkülönbözteti a lapnak megjelenési módja szerint. A napilapnál 10,000 frt a biztosíték; ha ritkábban megjelenik: akkor osak 5000 frt kívántatik. Mit jelent ez? Ha a biztosíték czélja valóban az, hogy pénzbírság esetében bizonyosan be lehessen hajtani a pénzt, hiszen! egy hetilapnak egyetlenegy számában el lehet követni mindazon vétségeket, melyeket a sajtótörvény előszámlál, és ha azon lap elitéltetik ezért 10,000 forintra menő birságra: miért kivan kevesebbet a hetilapnál, mint a napilapnál ? De, mint mondám, a pénzbírság biztos lefizetése csak ürügy, a valódi ok csak egy lehet: megakadályozása ezen iparüzletnek, megnehezíteni a hirlapkiadást. Ha ez a valódi ok : akkor igen könnyen megérthetjük a megkülönböztetéseket, mert természetesen a tőrvényhozás azt hiszi, hogy például egy kisebb városban, vagy a hetilapnál az 5000 frt elég megnehezítő, elég akadály lesz : mig a nagyobb városban, a nagyobb lapnál nem; itt tehát 10,000 frtot kell kivánni. Mint mondám, a biztosítéknak valódi szülő oka más nem lehet, mint megakasztása a hirlapkiadásnak, megnehezítése a szellemi iparüzletnek. S minthogy ez a biztosíték valódi indoka, lehetne kimondani ezen akadály elhárítását jobban, illendőbben, mint épen azon törvényben, mely az ipar átalános szabadságát kimondja, mely azt határozza, hogy az ember tehetségének minden alkalmazása Magyarországban teljesen szabad legyen ? És minthogy a t. ház ezt akarja, azt gondolom: épen e törvénybe ós nem máshová illik az eltörlés kimondása. Ha azt nem teszi a t. ház, ha elhalasztjuk a biztosíték eltörlését ; akkor igen könnyű azon gyanúnak helyt adni, hogy valóban egészen más ok rejlik a t. ház határozata alatt, hogy nem az eltörlésnek jobb elhelyezése forog kérdésben : hanem az eltörlésnek elhalasztása ad calendas graecas. Minthogy pedig a kormány azr, állítja, hogy ő ezt nem akarja; minthogy a t. ház előbbi határozata által azt mutatja, hogy ez nem az ö szándéka, hanem hogy a sajtószabadságot valóban akarja, nagyon kérem a t. házat: méltóztassék előbbi határozatához híven maradni és elfogadni a központi bizottság jelentését. (Helyeslés bal felől.) Orbán Balázs: T. ház! Nagyobb politikai képtelenség alig létezik, mint Magyarország felsőháza jelen szerkezetében. Másutt is megtörtént, hogy a középkornak egy-egy ferdesége roszul értelmezett kegyelettel, megszokásból vagy más okból fentartatott. Másutt, nevezetesen Angolhonban is a népképviselet mellett megtartották a rendi-felsőházat, de csak olyformán, mint museumokban szoktuk a régiségeket a múlt emlékei iránti tiszteletből föntartani; s valamint ma már senkinek eszébe nem jut, hogy museumból előszedett nyíllal és helebárddal menjen csatába a gyútűs puskák és golyószórók ellen : ugy Angliában s másutt, a hol fentartották a rendi felsőházat, az mindenütt érzi az időből való kivénülését s sehol eszébe nem jut már ma, hogy az ország népképviseletével szembe álljon s kisszerű szélmalom-harczot folytasson a kor democraticus vívmányai ellen. Nálunk azonban a rendi felsőház nem elégszik meg a reliquiaszerüség kegyeletével, hanem mandarini dölyífel mer szembe állani az ország népképviseletével. A józanabb rész ugyan nálunk is átlátta merev álláspontjának tarthatatlanságát s visszatartja magát a korszellemmel való daezolástól, legalább annak vagyok hajlandó betudni azon körülményt, hogy