Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-426

3,54 426- országos ülés január 22. 1872. Elnök: Oda fog utasíttatni. Fillenbaum Ferencz báró: T. ház! van szerencsém nagysink-széki Kis-Sink község legalázatosabb folyamodását benyújtani, melyben kéri, miszerint a mélyen t. képviselőház a köz­munka és közlekedési miniszter által „a Sink (valea Cincului) pataknak Kis-Sink és Vojla köz­ségek határában leendő szabályozásáról" 1871 no­vember havában 844. sz. a. beterjesztett tör­vényjavaslat tárgyalásánál a minisztériumot ha­tározatilag megbízni méltóztassék, hogy a Sink­patak mikénti szabályozására nézve annak ujabb es pontos lejtmérése és megvizsgálása iránt a szükséges intézkedést megtegye. Sajnálattal jelentem , hogy ezen kérvényt csak tegnapelőtt vettem kézhez, és így azelőtt nem mutathattam be. Kérem ezt a kérvó­nyi bizottsághoz soron kívüli tárgyalás végett áttenni. Elnök: A kérvónyi bizottsághoz utasitta­tik. Szombat előtt azonban nem jön tárgyalás alá, mert currensbeu vagyunk . hanem tegyük hozzá, hogy előleges tárgyalásra bocsáttassák. Pavlovits István: Van szerencsém az újvidéki szerbek beküldött sürgönyét be­mutatni. „Hitelesen értesültünk, hogy az országgyű­lési pénzügyi bizottmánya gymnasiumunk eddig élvezett pénzsegélye megszüntetését, és egy Újvi­déken a szerbek érdekében felállítandó állami gymnasiumot hozott javaslatba: — kötelességünk szent nevében tudomására juttatjuk a magas or­szággyűlésnek, mikép biztos meggyőződésünk sze­rint a szerb nemzet az újvidéki nemzeti gymna­siumot minden esetben fentartandja, és hogy a javaslatba hozott állami gymnasium felállítása a szerbek kárára, nem pedig érdekűkben történ­nék. A szerb főgymnasium patronatus ülése Új­vidéken 1872. január 20." Kérem ezt kapcsolatba tétetni a mai tár­gyalással. Elnök: Maga a képviselő ur a tárgya­lás alkalmával szólaljon fel és akkor figyelembe fog vétetni. Egyébiránt a kérvény a kérvényi bizottsághoz utasittatik. (FölkiáÜások: Ez se nem interpeüatio, se nem hérvéűy!) Mint kérvény érkezett hozzám, mert ugy volt czimezve: „A magas országgyűléshez." Mi­vel azonban a szabályok szerint nem lehet nekem az ily kérvényeket előterjeszteni anélkül, hogy valamely képviselő ne venne tudomást róla: te­hát az illető képviselővel közöltem és ő nyúj­totta be. A központi bizottságnak van jelentése. Benedek Gyula központi bizott­sági előadó: Van szerencsém a központi bi­zottság jelentését a következő törvényjavaslatok tárgyában legalázatosabban beterjeszteni : A Sink­patak szabályozásáról; a miskolcz-diosgyőri és marmaros-szlatinai ipar vasutak létesitéséről; a báttaszék-zakányi vasút műhelyeinek áthelyezé­séről; a buda-pesti indóházakat összekötő vasút­ról ; a gömöri iparvas ut hálózata kiegészítéséről és az észak-amerikai egyesült államokkal kötött szerződésről szóló törvényjavaslatok tárgyában. Kérem azok kinyomatását elrendelni és annak idején tárgyalásra kitűzni. Elnök: Ki fog nyomatni, kiosztatni és annak idején tárgyalásra tűzetni. Következik a kérvényi bizottság jeletése. Ürményi Miksa előadó: Tisztelettel teljesen bemutatom a képviselőháznak a kérvé­nyi bizottság által a tegnapi ülésen tárgyalt kér­vények LV. számú sorjegyzékét, kérem annak ki­nyomatását elrendelni. Elnök : Ki fog nyomatni és jövő szomba­ton tárgyaltatni. Szlávy József földniivelési, ipar­és kereskedelmi miniszter: T. ház! Van szerencsém at. háznak benyújtani a külügy­miniszter által a trieszti Lloydtársulattal a ten­geri posta ellátása iránt kötött szerződéséről szóló törvényjavaslatot. Kinyomatását már eszközöl­tettem, kérem a t. elnök urat méltóztassék kiosz­tatni és a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök : Intézkedni fogok a kiosztás­ról. Egyébiránt a pénzügyi bizottsághoz uta­sittatik. Kövekezik a napirend. Elsősorban jő a pénzü­gyi bizottság jelentése a 933. számú iromány, illetőleg Pulszky Ágoston indítványa iránt. Széll Kálmán előadó (olvassa a bi­zottság jelentését): Az állandó pénzügyi bizottság jelentése Pulszky Ágost képviselő által előterjesztett kö­vetkező indítvány tárgyában. „Az ösztöndijak és egyéb tanulmányi ezé­lok czimének 1-ső rovata után következő tétel vétessék fel: „ösztöndijak oly egyetemi magántanárok szá­mára, a kik elméleti szakot adnak elő, a melyre nézve rendszeresített tanszék vagy nem létezik, vagy betöltve nincs . . 5000 frt. c A bizottság ezen indítványt érdemileg elfo­gadásra ajánlja. Az indítványban fekvő eszmének szabatosabb körülírása végett azonban a következő módosí­tott szövegben javasolja azt a költségvetésbe fölvétetni: „Az ösztöndijak és egyéb tanulmányi czélok czimének 1-ső rovata után következő tétel vé­tessék fel: oly egyetemi magántanárok jutalmazására, a kik elméleti szakot adnak elő, a melyre nézve

Next

/
Oldalképek
Tartalom