Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-425

340 425. országos ülés január 30 1872 irtózunk attól, hogy szorosan alkotmányosak le­gyünk, illetőleg az alkotmányosság formáit meg­tartjuk : akkor inkább mondjuk ki ezt nyilvá­nosan, hogy a népesség ne legyen elámítva, s ne tápláljon hiu követeléseket. Én azt óhajta­nám : mondjuk ki, hogy vagy igazságtalanság az alkotmányosság mellőzése, vagy pedig mond­juk ki azt: hogy nem akarjuk azt alkotmányos­ságot. A határőrvidékbeni eljárását a kormány­nak én nem tekinthetem semmi szempontból alkotmányosnak; t. i. sem megfelelőnek az al­kotmányosság elveivel, sem formáival, s ugyan­azért én részemről minden esetre csak roszalhatom. A költségvetésről annyit mondhatok, hogy azt átalánosságban megszavazandónak vélem, de a részletekre nézve mit sem mondhatok, mert azokat, mint már emlitém, nem ismerjük; azok pedig, a kik ismerik: nincsenek itt, hogy bennünket felvilágosíthatnának. Ez nézetem az előterjesztett határozati indítvány és költségve­tésre nézve. Táncsics Mihály: T. képviselőház! En az előttem szólott Babes Vincze képviselő­társamnak beszédében előfordult egy tételre aka­rok csak észrevételt tenni. Szerinte szükséges lett volna a határőrvidék népességét összehívni s megkérdezni tőle: ti polgártársak, akartok-e az alkotmány jótékonyságában részesülni ? (Babes Vincze közbe szól: Ezt nem mondottam !) En ezt természetellenesnek találom, mert midőn az 1848-ki pozsonyi országgyűlés kimondotta a jogegyenlőséget és az alkotmányt kiterjesztette a milliókra: nem hivta össze a jobbágyakat, kik eddigelé jogokban nem részesültek, hogy megkér­dezze őket, akarnak-e az alkotmányban részesülni vagy nem? (Helyeslés.) Tehát nem tartom szük­ségesnek, hogy előbb conferentiát kellene tar­tani. Babes Vincze: T. képviselőház! Csak egy helyreigazítást kell tennem. (Zaj: nem lehet!) Ha világos szavaim egészen ellenkezőleg magya­ráztatnak : csak lesz annyit szabad kimondanom, hogy eszem ágában sem volt ezt állítani: ismé­telve kijelentettem, hogy nem az alkotmányos­ság miatt, hanem csak az intézkedésekre nézve lettek volna megkérdezendők nézeteik kijelenté­sére. Csakis erről volt szó, és nem az alkotmá­nyosságról. Csernatony Lajos : T. ház! Azon sza­bálytalanságot, mely ezen ügyben történt, Tisza Kálmán t. képviselőtársam kimutatta, s erre nézve én vele tökéletesen egyet értek; valamint más részről kész vagyok megszavazni a kormány előterjesztése értelmében tudomásul vételt. En­nélfogva a dolog ezen részéhez nem szólok; ha­nem pár észrevételem van azokra, a miket Babes t. képviselő ur előadott. A határőrvidéknek alkotmányos jogát ille­tőleg Babes képviselő ur azt mondja, hogy ez nem épen oly tiszta kérdés, mint azt a t. pénz­ügyminiszter ur és Tisza Kálmán előadták, és tagadja, hogy tiszta kérdés volna az, hogy a határőrvidék alkotmányos joga mikor kezdődött. En pedig azt mondom, hogy ez iránt nem lehet kétely, és hogy nem lehet kétely, azt Ba­bes képviselő ur maga bebizonyította azon pél­dával, melylyel saját thezise mellett akart be­szélni. Azt mondotta t. i., hogy 1848-ig azon vidék nem birt alkotmányos joggal. Ez nagyon sajátságos theoria; ha például 1866-ban Babes képviselő urat megkérdezték volna, hogy bir-e Magyarország alkotmányos joggal? miután nem birt 18 esztendőn át; vajon mit felelt volna? Nem azt-e, hogy igenis birt ; ámbár ezen alkot­mányos jog el volt nyomva és meg volt akadá­lyozva. (Babes Vincze közbeszól: Ugy van!) Ha ezt mondja: akkor azt is kell mondania, hogy a határőrvidék mint terület, mint a magyar ki­rályság kiegészítő része, azokra nézve, kik poli­tikailag qualificálva voltak az alkotmányos jog gyakorlatára: birt alkotmányos joggal előbb, mint az ezen tények által lehetségessé tétetett. Nem azokról van szó, kik nem birtak az alkot­mányos jogra qualificatióval, valamint nem azért birt Magyarország alkotmányos joggal, mert bi­zonyos emberek birtak, vagy nem birtak vele, míg e privilégiumok el nem töröltettek és az egész országra nézve az alkotmányos jogok egyenlő gyakorlatát lehetségessé nem tette; ha­nem birt az ország és terület, maga, és az egész határőrvidékre nézve; ezen alkotmányos jog igenis meg volt mindig, ámbár alvó állapotban; akár hányan voltak, ha csak egy, vagy tiz ember is, kik a qualificatióval birtak. Ennélfogva én azon kérdést tökéletesen tisztázottnak tartom, hogy mikor kezdődik ezen jog. A második észrevételt kevésbé fontosnak tartom. Ő azt is kétséges dolognak tartja, hogy vajon azért, mert a határőrvidék lakossága fegy­ver alatt volt: lehet-e azt mondani, mint az igen t. pénzügyi miniszter ur megjegyezte, hogy mi nem akartunk csak puszta formalitásokat adni addig, mig a formáknak lényegbe öntése lehetővé nem vált a fegyverkötelezettség meg­szüntetése által. Erre nézve Babes képviselő ur. — ha jól fogtam fel, — azt tartja vita alatti kérdés­nek, hogy vajon átalában lehet-e azt mondani, hogy azért, mert valaki fegyvert hord, egy egész testület, vagy népesség ne volna képes szavazni, és utalt a nemzetőrökre. Ebben van valami. Ott van Francziaország példája is, hol az egész had­seregnek van szavazati joga. De figyelmeztetem Babes képiselő urat arra, hogy Francziaország­ban magában épen a legszabadelvübb párt kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom