Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-425

426. országos ülés január20. 1872. 331 dély és annak alapján a bánya adományozására jogot nyert vállalkozó nem köteleztetett a föld­birtokos beegyezését kieszközölni, és az év vé­gével szükségessé vált engedélyt a kutatás foly­tatására, vagy a bányászati adományt akadály­talanul megnyerte : ha a szabad kutatás első engedélyezése, sőt már a szabad kutatás bejelentése által a bánva törvény 34-ik §-a értelmében az adományozásra nyert igényt fenntartotta, ós biz­tosította azáltal, hogy a szabad kutatási enge­délyt a bányahatóság előtt évről-évre hoszszab­bitotta; mi törvény szerint meg nem tagadható azon kutatótól, ki a költséges föltárási munkála­tokat a bányatörvény 17 4-ik és következő szaka­szai értelmében mindenkor folyamatban tartotta, vagy magát a netaláni mulasztások iránt iga­zolta. Es ezen a m. kir. helytartóság, mint or­szágos főbányahatóság által 1862-ik évi 60,353. sz. a. az udvari kanczellária által 13,622. számú leiratokkal is megerősített értelmezés megfelelt a bányatörvény szellemének, megfelelt az az or­szágbírói értekezlet intézkedéseinek is, kiválólag azok a) anyagi része 1-ső §-ban hangsúlyozott „közhitel és jogfolytonosság" követelményeinek ; a földbirtokos joga pedig megóvatott az által, hogy az idézett törvény 1. §-a b) pontja szerint a vállalkozó a bányavámot bér gyanánt köte­leztetett a földbirtokosnak kiszolgáltatni, kinek a nagy áldozattal és kitartással évek során át folytatott költséges kutatások sikere által jól értelmezett érdeke is előmozdittatik, birtoka ér­tékének nagy mérvbeni fokozása ez utón saját áldozata nélkül eszközöltetvén. De a törvény szellemének, a közhitel és jogfolytonosság követelményeinek megfelelő értel­mezés és eljárás helyébe ellentétbe lépett 1863. évben, midőn a m. kir. helytartótanács és az udvari kanczellária nem tekintve azt, hogy a földbirtokos beleegyezése az országbirói értekezlet hatálya előtt szerzett bányajogositványokra nézve utólagosan annál nehezebben szerezhető meg, minél nagyobb a siker, mely a kutatási nagy áldozatok árán biztosíttatott,— 71,228, illetőleg 5664.számú egymással nem mindenben egyező leiratokkal a földbirtokos beegyezésének utólagos megszerzését kötelességgé tette, megzavarván így a bánya­hatóságok, a birák és bíróságok közt szükséges egyöntetű eljárást, bizalmatlanságot keltvén és ez által a feljogosított szabad kutatók tevékeny­ségét, az iparfejlesztés nagy kárával, megzsib­basztván. Mindezek halaszthatlanná teszik a törvényes eljárásban mellőzhetlen egyöntetűségnek „az 1848-iki törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenm áradt jog- és birtokviszonyok­rendezéséről" alkotott 1871-ki törvény 84-ik §-a | szellemében leendő helyreállítását; mivel azon­ban itt nem törvény magyarázata, hanem káros rendeletek érvényének egyszerű megszüntetése íoróg kérdésben: a kérvények kellő intézkedés végett az igazság-, földmivelési-, ipar- s kereske­delmi miniszterekhez áttétetnek. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva a bizottság jelentése elfogadtatik. Következnek a napirendre kitűzött tárgyak. Á legelső a minisztérium előterjesztése a határ­őrvidék tárgyában. Széll Kálmán előadó: T. képviselő­ház! Szabadjon nekem azon álláspont jelzésére, melyet a határőrvidék kérdésében és a határ­őrvidék költségvetésére nézve a pénzügyi bizott­ság elfoglalt : néhány észrevételt tennem. Szük­ségesnek tartom e felszólalást azért, hogy kör­vonalazzam azon szerepet, mely nekem, mint a pénzügyi bizottság előadójának, a mostani tár­gyalás alkalmával jutott. A pénzügyi bizottság átalános jelentésében kijelentette, hogy azon in­tézkedések fölött, melyek a határőrvidék polgá­rosítása és a határőr vidéki területnek az anya­országhoz tettleges visszacsatolása érdekében a kormány részéről történtek : Ítéletet, véleményt mondani, magát illetékesnek nem tartja, és a költségvetés ezen részében eltérvén szokásos el­járásától, tisztán csak a pénzügyi momentumot vette figyelembe; mert nem hitte magát com­petensnek: egy ily nagy momentumus ügyben, mielőtt még a képviselőház határozathozatalra a kormány részéről e fontos ügyben felhivatott volna, bármi véleményt is mondani; kijelentette azonban meggyőződését a beadott jelentésben a i bizottság, hogy a kormány nem fogja elmulasz­| tani a határőrvidék polgárosítása érdekében tett | lépéseit és annak eredményeit a háznak bejelen­teni; és csak ezen intézkedések felett hozandó határozat folytán proponálta a pénzügyi bizott­ság' azt, hogy a ház a költségvetést ugy, mint előterjesztve van: fogadja el. A kormány a pénzügyi bizottság várakozá­sának eleget is tett, a mennyiben egy előter­jesztést nyújtott be november 25-én, melyben a határőrvidék költségvetését motiválva, a ház elé terjeszté és a házban tett indítvány folytán ősz­szes intézkedéseit, szabályrendeleteit és az átala­kításra vonatkozó intézkedéseket egy külön nagy­terjedelmü előterjesztésben tette a ház asztalára. A t. képviselőház ma az ezen ügyre vonat­kozólag tett indítványok és a kormány által ez ügyre vonatkozó nagyterjedelmü előterjesztés felett lesz hivatva Ítéletet mondani: én erre vonatkozólag a kérdésnek jelen stádiumában a pénzügyi bizottság nevében véleményt nem ad­hatok, és csak ha a t. ház a kormány előter­jesztését tudomásul véve elrendeli, a határőrvi­42*

Next

/
Oldalképek
Tartalom