Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-425
332 425. országos ölés január 20. 1872. dék költségvetésének a költségvetésbe igtatását : leszek bátor előadni azon módot, mely a pénzügyi bizottság által erre vonatkozólag a háznak ajánltatik, a mely abban áll, hogy a t. ház az idén, tekintve az átmeneti intézkedések és az átmeneti stádium nehézségeit, a költségvetés részletes megbirálásától és annak részletes megszavazásától tekintsen el, és 1872-iki évre csak átalányként szavazza meg a határőrvidék költségvetését. Ezeket tartottam szükségesnek a vita megnyitásakor, a pénzügyi bizottság álláspontját körülvonalazandó, a t. képviselőháznak felemlíteni. (Helyeslés johb felől.) Elnök: Erre vonatkozólag van Tisza Kálmán képviselő urnák egy indítványa és Miletics Szvetozár képviselő urnák határozati javaslata ; méltóztassék ezeket felolvasni. Jámbor Pál jegyző (olvassa Tisza Kálmán indítványát és Miletics Szvetozár határozati javaslatát.) Elnök; Az indítvány és határozati javaslat különböznek egymástól; előbb az egyik, azután a másik fölött kell határozni. Tisza Kálmán: T. ház! Határozati javaslatom indokolása — igazság szerint — most nem lehet napirenden, mert midőn a miniszter ur beadta jelenleg felolvasott előterjesztését, kinyilatkoztattam, hogy ez által határozati javaslatomnak elég van téve. Most tehát csak annak megbirálása marad hátra, hogy ezen előterjesztés fölött miként vélekedünk. Ennélfogva azt tartom, hogy először a szú azon képviselő urat illeti, kinek még fenálló határozati javaslata van. Azután akarok a tárgyhoz szólani, mert, mint indítványozó, nem kívánom a szót; miután már kinyilatkoztattam azon alkalommal, hogy indítványom czélja eléretett. Miletics Szvetozár: T. ház! Mindennekelőtt kijelentem, hogy saját magyar nyelvemen íbgo kbeszélni. Miután határozati javaslatom már indokoltatott: további indokolásra nem volna szükség; de miután a miniszter ur előterjesztése ellentétben áll határorati javaslatommal, mert a IV. pontja azt mondja (olvassa): „4. Hogy a viszonyok végleges berendezésére való praejudicium nélkül az őrvidék, valamint Horvát-Szlavon, ngy bács-bánáti részének szükséges eszközök jóvá hagyassanak, és hogy a kormánynak a határőrvidékre vonatkozó előterjesztett budgetje országgyűlési vita alapjául elfogadtassák." Tehát javaslatom oda czéloz, hogy a viszonyok mielőbb véglegesen rendeztessenek, és miután a miniszterelnök ur csak azt inditványozza, hogy a t. ház a történteket csupán tudomásul vegye: az én javaslatom ellentétben áll a miniszterelnök ur előterjesztésével, és azért kénytelen vagyok arról néhány szót szólani. Hogy a Határőrvidéken tett lényeges változtatások és szerves intézkedések absolutistieus módon történtek: azt maga a miniszterelnök ur is beismeri. Mutatják ezt más tények is, de mutatja főkép a június 8-án kelt királyi nyilatkozat. Mutatják ezt a királyi parancsok Zágrábra és Temesvárra nézve, mely parancsok uj szerve| zetet hoznak be és melyek közül némelyek ál| lamjogi, de főképen administrativ és vagyoni | változtatásokat czéloznak. A miniszterelnök ur is azt mondja, hogy a legközelebb tett szerves intézkedések nem épen alkotmányos utón történtek ; de hogy miért nem történtek: azt egy szóval sem igazolja vagy indokolja. Hallottam azt mondatni, hogy a Határőrvidék absolutistieus módon kormányoztatott, és hogy azért a koronának joga volt ily változtatásokat szintén absolutistieus módon tenni. Meglehet, hogy a dolog így állhatna, ha csak arról volna szó, hogy benső administrativ vagy más reformok ezéloztatnának behozatni; de itt arról van szó, hogy lényeges változtatások tétessenek á Határőrvidéknek az anyaországgal való egybekapcsolására nézve. Én azt gondolom, hogy azon perezben, midőn a király kinyilatkoztatta, hogy a Határőrvidék alkotmányos jogok élvezetébe lépjen : már az ő absolutistieus joga megszűnt, s azon percztől kezdve a nép nyerte meg azon jogot, hogy a maga sorsát maga intézhesse, vagy annak elintézésében legalább részesüljön. Hogy ha az nem állana igy : nemcsak Magyarországon, hanem egyátalában Európában semminemű alkotmánynak nem volna alapja: mert csaknem minden, de főképen monarchikus alkotmánynak kútforrása a királyi szó, melytől a királynak visszalépni nem szabad. Tehát én azt gondolom, hogy, azon perezben, midőn a király a polgárosítást, az alkotmányos életbe lépést a Határőrvidékre nézve kimondta: absolut joga megszűnt és hogy a nép, ha eddig nem volt is neki, megnyerte jogát, befolyni mindazon változtatásokba és intézkedésekbe, melyek itt arra czéloztatnak, hogy alkotmányos életbe lépjen. Tagadom a fejedelemnek bármily minőségében azon jogát, hogy a Határőrvidék államjogi s közvagyoni viszonyait megváltoztathassa. A miniszterelnök ur azt állítja, hogy alkotmányos fogalmak szerint csak akkor intézkedik a törvényhozás a Határőrvidékről : midőn már ök is részesei lehetnek a törvényhozásnak. Szerintem ez quid pro quo, circulus vitiosus. Epén az a kérdés: mért nem intézhetik törvényhozási utón ügyeiket: mért nem lehetnek részesei a törvényhozásnak ?
