Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-425

332 425. országos ölés január 20. 1872. dék költségvetésének a költségvetésbe igtatását : leszek bátor előadni azon módot, mely a pénz­ügyi bizottság által erre vonatkozólag a háznak ajánltatik, a mely abban áll, hogy a t. ház az idén, tekintve az átmeneti intézkedések és az átmeneti stádium nehézségeit, a költségvetés részletes megbirálásától és annak részletes meg­szavazásától tekintsen el, és 1872-iki évre csak átalányként szavazza meg a határőrvidék költ­ségvetését. Ezeket tartottam szükségesnek a vita meg­nyitásakor, a pénzügyi bizottság álláspontját kö­rülvonalazandó, a t. képviselőháznak felemlíteni. (Helyeslés johb felől.) Elnök: Erre vonatkozólag van Tisza Kál­mán képviselő urnák egy indítványa és Miletics Szvetozár képviselő urnák határozati javaslata ; méltóztassék ezeket felolvasni. Jámbor Pál jegyző (olvassa Tisza Kálmán indítványát és Miletics Szvetozár határo­zati javaslatát.) Elnök; Az indítvány és határozati javas­lat különböznek egymástól; előbb az egyik, az­után a másik fölött kell határozni. Tisza Kálmán: T. ház! Határozati javaslatom indokolása — igazság szerint — most nem lehet napirenden, mert midőn a miniszter ur beadta jelenleg felolvasott előterjesztését, ki­nyilatkoztattam, hogy ez által határozati javas­latomnak elég van téve. Most tehát csak annak megbirálása marad hátra, hogy ezen előterjesz­tés fölött miként vélekedünk. Ennélfogva azt tartom, hogy először a szú azon képviselő urat illeti, kinek még fenálló határozati javaslata van. Azután akarok a tárgyhoz szólani, mert, mint indítványozó, nem kívánom a szót; miután már kinyilatkoztattam azon alkalommal, hogy indít­ványom czélja eléretett. Miletics Szvetozár: T. ház! Minden­nekelőtt kijelentem, hogy saját magyar nyelvemen íbgo kbeszélni. Miután határozati javaslatom már indokoltatott: további indokolásra nem volna szük­ség; de miután a miniszter ur előterjesztése ellentétben áll határorati javaslatommal, mert a IV. pontja azt mondja (olvassa): „4. Hogy a viszonyok végleges berendezésére való praejudi­cium nélkül az őrvidék, valamint Horvát-Szla­von, ngy bács-bánáti részének szükséges eszkö­zök jóvá hagyassanak, és hogy a kormánynak a határőrvidékre vonatkozó előterjesztett bud­getje országgyűlési vita alapjául elfogadtassák." Tehát javaslatom oda czéloz, hogy a viszonyok mielőbb véglegesen rendeztessenek, és miután a miniszterelnök ur csak azt inditványozza, hogy a t. ház a történteket csupán tudomásul vegye: az én javaslatom ellentétben áll a miniszterelnök ur előterjesztésével, és azért kénytelen vagyok arról néhány szót szólani. Hogy a Határőrvidéken tett lényeges változ­tatások és szerves intézkedések absolutistieus mó­don történtek: azt maga a miniszterelnök ur is beismeri. Mutatják ezt más tények is, de mu­tatja főkép a június 8-án kelt királyi nyilatko­zat. Mutatják ezt a királyi parancsok Zágrábra és Temesvárra nézve, mely parancsok uj szerve­| zetet hoznak be és melyek közül némelyek ál­| lamjogi, de főképen administrativ és vagyoni | változtatásokat czéloznak. A miniszterelnök ur is azt mondja, hogy a legközelebb tett szerves intézkedések nem épen alkotmányos utón tör­téntek ; de hogy miért nem történtek: azt egy szóval sem igazolja vagy indokolja. Hallottam azt mondatni, hogy a Határőr­vidék absolutistieus módon kormányoztatott, és hogy azért a koronának joga volt ily változta­tásokat szintén absolutistieus módon tenni. Meg­lehet, hogy a dolog így állhatna, ha csak ar­ról volna szó, hogy benső administrativ vagy más reformok ezéloztatnának behozatni; de itt arról van szó, hogy lényeges változtatások té­tessenek á Határőrvidéknek az anyaországgal való egybekapcsolására nézve. Én azt gondolom, hogy azon perezben, midőn a király kinyilat­koztatta, hogy a Határőrvidék alkotmányos jo­gok élvezetébe lépjen : már az ő absolutistieus joga megszűnt, s azon percztől kezdve a nép nyerte meg azon jogot, hogy a maga sorsát maga intézhesse, vagy annak elintézésében leg­alább részesüljön. Hogy ha az nem állana igy : nemcsak Magyarországon, hanem egyátalában Európában semminemű alkotmánynak nem volna alapja: mert csaknem minden, de főképen monarchikus alkotmánynak kútforrása a királyi szó, melytől a királynak visszalépni nem szabad. Tehát én azt gondolom, hogy, azon perez­ben, midőn a király a polgárosítást, az alkot­mányos életbe lépést a Határőrvidékre nézve kimondta: absolut joga megszűnt és hogy a nép, ha eddig nem volt is neki, megnyerte jo­gát, befolyni mindazon változtatásokba és in­tézkedésekbe, melyek itt arra czéloztatnak, hogy alkotmányos életbe lépjen. Tagadom a fejedelemnek bármily minőségé­ben azon jogát, hogy a Határőrvidék államjogi s közvagyoni viszonyait megváltoztathassa. A miniszterelnök ur azt állítja, hogy alkotmányos fogalmak szerint csak akkor intézkedik a tör­vényhozás a Határőrvidékről : midőn már ök is részesei lehetnek a törvényhozásnak. Szerintem ez quid pro quo, circulus vitiosus. Epén az a kérdés: mért nem intézhetik törvényhozási utón ügyeiket: mért nem lehetnek részesei a törvény­hozásnak ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom