Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-425

330 425, országos ülés január 30. 1872. rint az ország pénztárába volnának fizetendők, a melyhez hasonló arányban járulnak a rendezett tanácsú mezővárosok, s ennélfogva ezek kétszer fizetnének, a mi annyival terhesebb ; mert ezen városok még ezenkívül más költségeket is viselnek. Ennélfogva ezen méltánytalan terheltetésnek elhárítására van szerencsém egy törvényjavaslatot benyújtani, melynek fölvételi idejét a szabályok szerint meghatározni és az idő közben kinyomatni kérem. Jámbor Pál jegyző (olvassa): Törvényjavaslat az 1871-diki XVIII. t. ez. 67. §-ának a rendezett, tanácsú városok polgármesterei fizetése iránti határozatának fölfüggesztésóről. Az 1810-dik évi XLII-ik t. ez. 12. §. szerint a törvényhatóság egyetemét közösen illető költségek elkülönítve levén a járásiaktól: megállapitandók és házi adó utján fedezendők, mely utóbbiakhoz a rendezett tanácsú városok nem járulnak, s ezen alapon az 1871. XVIII. törvényezikknek 67. §-ában a rendezett tanácsú városok polgármesterének a törvényhatósági szolgabirákkal egyenlő fizetés levén megállapítva, a házi adó általi fentebb határozott törvényhatósági költségek fedezésének életbeléptethetéséig, a polgármesteri fizetés iránti szabványa az 1871. XVIII. törvényezikk 67. §-ának ezennel felfüggesztett k. Elnök: Ki fog nyomatni, és a mostan napirendre kitűzött tárgyak után annak fölvétele iránt a ház határozni fog. Következik a kérvények tárgyalása. Fillenbaum Ferencz b. a kérvény! bizottság előadója.: (olvassa a kérvényt bizottságnak a kérvények LIH. sorj egy zekében foglalt kérvényekről szóló véleményes jelentését, különösen az 1. sorszám alatt, Torontál vármegye közönségének a törvényhatósági pénztár tárgyában, mely használat és elintézés végett az összes minisztériumhoz áttétetni véleményeztetik.) Huszár Imre: T. ház! Midőn ezen kár vényt benyújtani szerencsém volt, kijelentettem, hogy akkor, midőn a kérvényi bizottság iránta jelentését bemutatja, a kérvényt bővebben indokolni fogom. Miután azonban a tegnapi napon a törvényhatóságok házi pénztárainak 1872-re szóló dotatiójára vonatkozó törvéuyjavaslat a házban már keresztülment és az ma harmadik felolvasás alá fog kerülni: nem akarom a t. ház idejét arra venni igénybe, hogy ezen kérvényt, mely ma már meghaladott álláspont, indokoljam. Minthogy azonban azon meggyőződésben vagyok, hogy a kormánynak és a jövő törvényhozásnak lesz kötelessége gondoskodni arról, hogy azon vármegyék, melyek anélkül is a legtöbb adót fizetik, ne jójenek azon helyzetbe, hogy vagy egyrészről közigazgatás tekintetében a méltányos igényeknek megfelelni képtelenek legyenek ; vagy pedig másrészről oda kényszeríttessenek, hogy az anélkül is nagy országos adóterhen kivül még a domestica érdekében végnélkül terheljék lakosaikat: mondom, miután erről gondoskodni a jövő törvényhozás lesz hivatva, jelenleg részemről elfogadom a kérvényi bizottság véleményét. Elnök: Elfogadja a ház a kérvényi bizottság véleményét ? (Elfogadjak!) Elfogadtatott. Fillenbaum Ferencz b. előadó: (olvassa tovább a 2. sorszámtól a 7-ik vagyis utolsó sorszám alatti kérvényekre adott véleményeket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Ürményi Miksa előadó : (olvassa a kérvényi bizottság által tárgyalt kérvények L1V. sorJegyzékében 1—25 sorszám alatt foglalt kérvényékre a bizottság véleményezéseit, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Elnök: Következik még egy kérvény soronkivüli tárgyalása. Stoll Károly előadó (olvassa:) A szabadalmazott Első Dunagőzhajótársaság, a salgótarjáni kőszénbánya-részvény-társulat törvényhozási utón adandó magyarázatot ' kérnek: „ az országbírói értekezlet" határozmányainak Vlí-ik „a bányaügyekről" szóló részének I. fejezete 1-ső §-ában előforduló bírók és bíróságok által különfóleképen értelmezett c) pont fölött, mely azt tartalmazza, hogy „a törvényhozás máskénti rendelkezéséig a földbirtokos beleegyezése nélkül kőszénkutatásra való engedély, annál kevesebbé bányászati adomány a hatóságok részéről senkinek ne adassék." S igy magyarázatot kérnek azon nyílt kérdés felett: hogy „a földbirtokos beleegyezését" oly vállalkozó^is tartozik-e kieszközölni, ki az országbírói értekezletet megelőző időben nyert szabad kutatási engedélyivel az átalános bányatörvény 34. §-a értelmében — a kőszenet illetőleg — legalább is kettős vajnamérték adományozására nyert igényt. Kérelmezők az országbírói értekezlet 1-ső részének 19. §-ára hivatkoznak, melyben kimondatik , hogy azon intézkedéseknek visszaható erejök nincs. Az ügyállás teljes megvilágítása szempontjából megjegyzendő, miszerint az átalános osztrák bányatörvény, mely 1854-iJi évben rendeleti utón érvényesíttetett, a magyar birodalom társországaiban és Királyhágón túli részében ma is teljes érvényben áll, s igy annak az országbírói értekezlet intézkedései által 1861-ik évi Julius 28-kán történt némely részbeni korlátozása csakis a Királyhágón inneni részre vonatkozik. Azon bányatörvény korlátozása előtt — bizonyos körre szorított — szabad kutatási enge-