Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-425

4'25 országos ülés jelentése napirendre hozatalának formájában és \ utján. Ha ezt a tisztelt ház ma elhatározni szíves lesz : ugy hiszem, megengedi nekem Jókai képviselő ur, hogy kérdéseinek két utóbbikára ezúttal ne feleljek, mert hiszen az azokban foglaltak iránt az enquéte jelentése tárgyalásának alkalmával módomban lesz kifejteni nézetemet; de továbbá azt hiszem, hogy nem is az ily interpellatióra adandó felelet az, melynek formájában megnyugtatólag lehetne e kérdéshez szólanom. Hogy tehát ad graeeas ealendas ne halasztassék ez ügy: méltóztassék kimondani, hogy a budget és az ezzel összefüggő tárgyak elintézése és az ujonezozási törvény megszavazása után a bank-enquéte jelentése tűzessék ki napirendre. (Atalános helyeslés.) Jókai Mór: A pénzügyminiszter ur jó szándékát soha se hoztam kétségbe ; hanem azt mondja Dante, hogy a pokol csupa jó szándékkal van kikövezve (Kerkapoly: Csak az előcsarnok!) Óhajtanám jó szándékának mielőbbi létesítését. Ugy tudom, én voltam az, ki ezelőtt három évvel igen égető pillanatokban nyújtottam be bérvényt a bankügy iránt. Akkor mindjárt igen sürgősnek határoztatott ezen ügy, mindamellett azonban, hogy az országgyűlés már most harmadik évét éli: ez az ügy nem kerülhetett a ház elé. Az a dolog, mely tavaly megvolt : a jövő évben még sokkal inkább meglesz, és igy évről évre ugyanazon taposó malomban fogunk őrölni, ugy hogy egy tárgy a másikat leszorítja és ezen űgy örökké sürgős marad és sohasem kerül elő. Ha ugy méltóztatnak a pénzügyminiszter nyilatkozatát értelmezni, hogy mindjárt a budget s az ezzel összefüggő tárgyak és az ujonezozási törvény befejezése után tűzessék napirendre a bankkérdés: ugy abban teljesen megnyugszom, föntartván magamnak akkor bővebben szólani a tárgyhoz. Elnök: Tudomásul veszi a t. ház a miniszter ur feleletét? (Igen!) Tehát tudomásul vétetik. Kérem, méltóztassék annak idejében indítványozni a napirendet, mert már annyi napirendet csináltunk, hogy csak azoknak bevégzése után lehet a tárgyat ismét felvenni. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter ; T. ház ! Miért beszéljünk a dologról még egyszer? Maradjunk annál, a mit mondtunk : mert minden az időn fordul meg. Ugy látom, a házban senkinek sincs ellene észrevétele, hogy a mint a budget és ujonezozási törvény megszavaztatik: a bankügy tűzessék napirendre. ; Maradjunk tehát ennél. (Helyeslés.) j KBPV. H. NAPLÓ 18ff xx. január 20. 1872. "£§& Győrffy Gyula: Tegnap a t. háíf az| méltóztatott határozni, hogy az ujonezozási törvény után a főrendiháznak az ipar- és a vadászati törvényjavaslatokra vonatkozó üzenetei tűzetnek napirendre A ház tekintélyének tartozunk azzal, hogy amit tegnap határoztunk, azt ma a miniszter ur indítványára föl ne forgassuk. Tisza Kálmán: Én nem látok ellenzést benne, mert a bankkérdést proponálta a miniszter és elfogadta Jókai is, kitüzetni akkorra, midőn a budget-törvény meg lesz szavazva. Már pedig ezeket a többi tárgyakat azon időközben, mig a pénzügyi bizottság a budget-törvényt elkészíti: mind letárgyaljuk. Most tehát csak ugy kérem, ezt a jegyzőkönyvbe vétetni, hogy a bankkérdés a budget-törvény megszavazása után napirendre fog tűzetni. Elnök: Tehát a bankkérdés a budgettörvény megszavazása után napirendre fog tűzetni. Lónyay Menyhért gr. miniszterelnök : De aképen, hogy egyszersmind ez alatt az ujonezozási törvényre vonatkozó javaslatok is. tárgyaltassanak. Elnök: Ezek addig be lesznek fejezve. J5obory Károly: A tegnapi tárgyalások és tett bejelentésem folytán van szerencsém egy törvényjavaslatot a ház elé terjeszteni, a rendezett tanácsú mezővárosok sürgős érdekében. Nem akarom a törvényjavaslatot, melyet beterjeszteni szándékozom, indokolni, csupán annak tárgyát egy két szóval kívánom felvilágosítani. Eddig a rendezett tanácsú mezővárosok polgármesterei csupán a tisztelet díj fejében 3, 4, 500 forintot kaptak; de az 1871. évi XVIII. törvényezikk 67. §-a azt állapítja meg, hogy ezen városok polgármestereinek fizetése egyenlő legyen a törvényhatósági szolgabirák fizetésével, a mi nagy különbség volna. Itt van p. o. Pestmegye, a hol azon város, melyet képviselni szerencsém van, 400 frt tisztelet dijat fizetett polgármesterének, — ezentúl 1500 forintot volna kénytelen fizetni, minthogy ennyi van a törvényhatóság által megállapítva egy szolgabíró fizetésére. Ezen határozatnak alapja az, mert az 1871dik törvény meghatározza azt, hogy az egész törvényhatóságot illető költségek a járásiaktól elkülönítve megállapitandók és házi adó utján fedezendők; ennélfogva a rendezett tanácsú mezővárosok járásilag nem járulnának a házi adóhoz, minthogy magukban képeznek egy járást. Most ugy a törvényhatóságokkal közös, mint a járási költségek ezen évre a tegnapi megállapodás sze42