Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-421

236 4'2l. országos ölés január 16. 1872. felszereltetik is, teljesen el nem érhető; miután végre az ország pénzügyi helyzete is alig engedné meg, hogy a tudvalevő nagy összegeknek a közős hadsereg részére megfizetésén felül állítsa elő mindazt, mi a honvédségnek egy hadsereg minden kellékeivel felszerelésére szükséges volna, indítványozom: hogy midőn a t. képviselőház megszavazza a honvédelmi minisztérium költségvetését, egyúttal utasítsa oda a minisztériumot, hogy fontolóra vévén a fönebb elmondottakat és tekintettel azokra, minélelőbb véleményes jelentést tegyen a ház asztalára az iránt, mi módon eszközöltessék az, hogy az országnak kellő számú, egy hadsereg minden kellékeivel felruházott és kizárólag saját törvényhozásának és kormányának rendelkezése alatt álló hadereje legyen, a nélkül, hogy e miatt anyagi tekintetben túl terheltessék." (Helyeslés.) íme, t. képviselőház, nem ajánlok megoldási módozatot; a t. kormány kezeibe akartam letenni a javaslat készítését. Én arra kérem az igen t. képviselőházat, méltóztassék ezen indítványomat elfogadni ; méltóztassanak elfogadni, mert ha még ezen indítvány is, melylyel — ismétlem — a többség s az abból került minisztérium kezébe kívánom letenni a javaslat készítését — ha mondom még ez is elvettetnék: azon aggodalom támadna az országban igen sokaknál, hogy az igen t. többség és a kormány el levén foglalva saját hatalmának kérdéseivel: nem látja, vagy ha látja, nem akarja érvényesíteni azt, a mire az országnak szüksége van. (Helyeslés bal felől.) En, t. képviselőház, ezt egyátalában nem hiszem s meg vagyok arról győződve, hogy mind a többség, mind az annak kebeléből alakult kormány ugy fogja fel egy hazafias párt és egy hazafias kormány kötelességét, hogy nem csak azt kell határoznia vagy tanácsolnia, mi mindjárt kellemes hatást szül; gyakran kell tanácsolnia és határoznia azt, mi meglehet első perczben kellemetlenül érint, ha azt a trónnak és a hazának biztonsága követeli. {Tetszés bal felől.) Mert ezen hitben vagyok, reménynyel bocsátom indítványomat a t. ház szavazata alá. (Élénk helyeslés bal felől.) Mihályi Péter jegyző (olvassa Tisza Kálmán indítványát.) Szüllő Géza: T. ház! Még a múlt téli időszak alatt interpellatiót intéztem a honvédelmi minisztériumhoz, melyben az 1868-ikiXL. t. ez. hiányaira utalva, megemlítem, hogy az annak áthágására és kijátszására irányzott törekvésekuek megtorlása ezen törvényből hiányzik. Ezen kérdésre nézve akkor azon interpellatiómban felhoztam, hogy mi az a törvényszerű eljárás? hogy miből állanak azon törvényszerű eszközök? ki indítja meg a törvény áthágói és kijátszói ellen a keresetet ? ki legyen a bűntettnek birája ? és mi történjék akkor, ha fenyíték alatt álló bűntett elkövetésével épen maga a járásbeli tisztviselő vádoltatik? mindezekről ezen törvény semmit sem mond ; már pedig ki kellene annak mondva s meg kellene annak határozva lenni, hogy a hadköteles, ha hadkötelezettségének eleget nem tesz: ellene a szabványok a legszigoruabban fognak alkalmaztatni, és hogy nemcsak maga a hadköteles, de annak hozzátartozói is és mindazok, akik netalán bűnrészeseik abban, ha magát a katonaság alól elvonja, büntetésben részesülnek; továbbá, hogy a hadköteles összes vagyonával felelős azért: ha ő ott és akkor, a mikor kell, a megjelenési parancsnak nem engedelmeskedik. Hollán t. államtitkár ur nekem erre egy rövid feleletben megígérte, hogy a honvédelmi minisztérium részéről majd e házban, még azon ülésszak alatt, egy törvényjavaslatot fog beadni, melyben azon hiányok, melyek ezen törvényben vannak, pótoltatni fognak. Amennyire értesülve vagyok, a t. honvédelmi minisztérium e tekintetben dolgozott is ki egy törvényjavaslatot; de talán azon szerencsétlen eszmétől vezéreltetve, hogy ezen törvényjavaslatban a büntetőeljárást is meg kellene állapítani, ugy látszik az átalános büntetőtörvénykönyv létesítéséig — ezt a papir-kosárba dobta. Pedig kár volt ezt tenni, ha igy volna az; mert analóg eset az ipartörvény is. Különben Európában egy államnak sincsen oly büntető törvénykönyve, melyben a törvénykezés tág mezején előfordulható minden esetek, minden bűntények, vétségek és kihágások föl volnának sorolva, és ezekre mind egyenként ki volna mondva a büntetés; mert a büntető törvény csak átalános szabványokat szokott tartalmazni. Ha tehát ez volna oka annak, hogy ezen hiány kijavítása tekintetéből nem adatott be a törvényjavaslat a minisztérium részéről: sajnálatomat vagyok kénytelen e tekintetben kijelenteni ; mert ha tekintjük mindazon bűntényeket, vétségeket, melyek a besorozásoknál igen gyakran előfordulnak: látjuk, hogy a sorozásnál alkalmazásban levő bizottságok rendesen megelégednek azzal, ha ők a hadkötelesek kellő számát kiállítják ; mig nagy része a hadköteleseknek megszökik, meg nem jelen és ha az első évben az elöljáróság megelégszik azzal : a második és harmadik évben a hadköteles egyén ismét nem jelen meg a sorozó bizottság előtt; és ha sikerül neki mind a háromszori sorozás alkalmával kisiklani: többé erről szó sincsen, ő soha kérdés alá nem vétetik és igy megtörténik az, hogy azok soroztatnak be a rendes katonaság-