Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-421

421. országos illés január 16. 1872. 237 hoz, vagy honvédséghez, akik különben a póttartalékba volnának sorozandók, és igy mások teszik a katonai szolgálatot azok helyett, akiknek sikerült megszökniük. Hogy mily nagy mérvben volt az már a múlt időben is alkalmazásba véve, hogy a hadkötelesek minden áron igyekeztek kibúvni a hadkötelezettség alól: kitűnik a buda-pesti hadparancsnokság 1869-ben megjelent azon közléséből, melyben ki van mutatva, hogy Magyarországon 223,000 egyén vonta ki magát az utolsó 16 év lefolyása alatt a hadkötelezettség alól. 1869-ben, tehát a honvédség felállításának első évében 31,002 egyén vonta ki magát a honvédségből, azaz: nem jelent meg a sorozó bizottság előtt soha. Erdélyben 18,000 volt azok száma, akik nem jelentek meg a sorozó bizottság előtt, ezek közül 14,000 a hadseregre és tartalékosokra, 4000 pedig a honvédségre esett. Tehát azok helyett t. ház! minthogy a katonai és a honvédségi illeték mindég kiszolgáltatott : mások soroztattak be ós végezték a katonai szolgálatot. Ez oly nagy igazságtalanság, melynek minden esetre szükséges véget venni. Ki kell még jelentenem azt is, hogy az utolsó dandár-gyakorlatokon mind a tartalék, mind a honvédség közül igen sokan meg sem jelentek; háború idején ez még tömegesebben megtörténhetnék. Ezen pár példából kiviláglik az, hogy ezen törvény hiányos s hogy a törvényhatósági tisztviselők e dologban nem járnak el oly erélylyel, mint kellene. Azonban ismervén a jelenlegi zilált viszonyokat : e tekintetben a honvédelmi minisztériumnak én szemrehányást nem kívántam tenni; csak fel akartam újból kérni, hogy ezen törvény kiigazításáról minélelőbb adjon be a háznak törvényjavaslatot. A honvédség élelmezésére nézve van itt egy észrevétel a pénzügyi bizottság részéről, melyben a minisztérium felszólittatik, hogy az élelmezési ügy rendszerének kérdésével foglalkozzék. A költségvetésnek 32-ik lapján élelmezési tisztek fordulnak elő a szabadságolt állományban, mely azonban most még jelenleg nem létezik, majd csak háború idején lesz létesítve, nevezetesen a dandároknál 20 főhadnagy, a zászlóaljaknál pedig 82 élelmezési tiszt. Az élelmezési intézmény, t. ház, háború idején milliókat kezel, az emeli a hadsereg harczképességét: mig ha az élelmezés rósz, azt lehangolja. Most. béke idején, kell ezen intézményről gondoskodni, és kell azt létesíteni azért, hogy majd háború ideién megtegye nagy és fontos szolgálatait. Ki kell itt elvként mondani azt, hogy a tisztán katonai szolgálat a tisztán administrationalis szolgálattól egészen el legyen választva. Ha a honvédség élelmezése — mennyire ezen költségvetésből átalánosságban kibetűzhetni — a közös hadsereg élelmezési intézménye szerint szándékoltatik háború idején kezeltetni: erre nézve szükségesnek tartom kijelenteni azt, mit már a delegatiók is kijelentettek, hogy a közős hadsereg élelmezési intézménye hiányos. A delegatio utasította is a közös hadügyminisztert, hogy e tekintetben ezen hiányok megszüntetése végett hívjon össze egy szakértők ós önálló férfiakból álló enquéte-bizottságot, mely ez ügyet tárgyalja. Kérdem tehát: ha a t. honvédelmi miniszter a honvédelmi élelmezési intézményt életbe akarja léptettetni: miként fogja azt azon átalánosan hiányosnak ismert közös hadseregbeli élelmezési intézményhez csatolni ? Ez a kérdés az, melyre nézve én magamnak feleletet adni nem birok. Megjegyzem még azt, hogy a közös hadügyminiszter, a ki parancsolni igen, de a delegatióknak engedelmeskedni nem tanult meg, mutatja ezen jelenséget az, mert mindeddig sem nem állított, sem nem hívott össze ily enquéte-bizottságot: nyilván azt gondolja, hogy elég idő lesz majd arra, ha talán a háború meglesz. Szükségesnek tartom még megjegyezni azt, hogy a váezi gyakorlatoknál, hol körül belől 25 ezer ember volt csak együtt, s hol a magyar honvédség először tett hadgyakorlatokat a közös hadsereggel: igen dicséretesen mégis, habár a hadimüveletek hetekkel, sőt hónapokkal előbb tudva voltak, és ahol tudva volt az , hogy hol és mikor, mennyi létszámú legénység fog megjelenni, hol az illetők, kik az élelmezést átvették, igen jól tudhatták volna, hogy hová és mennyi élelmet szállítsanak: mégis az élelmezés a lehető legrosszabb volt. Mindezekre figyelmeztetve ezen budget alkalmával a t. honvédelmi minisztériumot, egyszersmind hangsúlyozva azt, hogy a hadsereg élelmezésénél minden élelmezések közt a LieferungsSystem a legroszt,bb; e tekintetben többet megjegyezni nem akarok. A múlt évben egy alkalommal tartott beszédemben a honvédség tárgyában felszólaltam avégett, hogy a honvédségnek ily nagy számában együttléténél ennek a beosztására nézve a zászlóalj! keret nem elég tág: mert a zászlóalji keret egy oly taktikai mennyiség, mely az egész világon ezer emberből áll, valamivel több vagy kevesebb. Van tehát 100 zászlóaljba beosztva 150 ezer ember honvéd és vidékenként a zászlóalji parancsnokságok alatt. Megtörténik, hogy mig az egyik zászlóaljban 1300 ember van beosztva : addig vannak zászlóaljak, amelyekbe 3000 ember van besorozva! oly keretek fel-