Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-420

420. országos ülés január 15 1872. 209 Ezt azért hoztam fel, hogy lássa a képviselő ur, miszerint e téren történtek bizonyos intézkedések, igaz, hogy csak azon szerény mérvben, melyben azt az iskola államsegélyével kapcsolatba hozni lehetett. Ami magát az eszmét illeti; arra nézve nincs észrevételem és kifogásom; de azt hiszem, hogy a szabályok szerint ezen határozati iavaslatot előbb ki kell nyomatni és azután napirendre kitűzni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak e nézetet elfogadni? (Elfogadjuk!) Kinyomatik és napirendre fog tűzetni. Irányi Dániel: Folytatom megkezdett beszédemet, t. ház. Mint mondám a vidéki muzeumokra kivánom a miniszter ur becses figyelmét felhívni. Nem pénzsegélyt akarok indítványozni, — legalább nem egyelőre, — hanem a mit kívánok, az erkölcsi támogatása ezen, véleményem szerint nagy jövőre hivatott kezdeményezésnek, sőt kiegészítése ezen muzeumoknak tudomány kedvelő társulatok által. Németországnak igen nagy szerencsétlensége volt ; sőt még most is az, hogy nagyon sok részre volt szétszakítva. De ezen szerencsétlenségnek volt egy jó oldala: hogy sok fejedelem mellett, ások főváros egyúttal a tudományosságnak, a mivelődésnek lett központjává. Ugyanez tapasztaltatott Olaszországban, sőt Francziaország, mely a központosítást a legmagasabb fokra emelte : a tudományosságra nézve mégis némi decentralisatiot mutat fel. Alig van Francziaországnak nagyobb városa, melynek a maga múzeuma, régiségi és képtár gyűjteménye ne lenne. Ezen muzeumok körül mindenütt alakul egy-egy vidéki akadémia, mely szintúgy, mint az Institut s annak osztályai pályadijakat hirdet és a tudományt a maga körében terjeszteni törekszik. En, t. ház, azon két példában, melyet ezelőtt idéztem, csiráját látom azon mozgalomnak, mely Magyarország nagyobb városait szintén ily vidéki központjaivá tegye a tudományosságnak és művészetnek. Mint mondám, nem pénzsegélyt kérek, csupán arra kérem a t. miniszter urat, hogy ezen mozgalmat erkölcsi hatalmával támogatni méltóztassék, hogy ezen példa más városokban is utánozásra találjon és kiegészíttessék azáltal, hogy az ily muzeumok körül tudomány terjesztő társulatok keletkezzenek. (Helyeslés) Mihályi Péter jegyző (olvassa): Fedezet a magyar nemzeti múzeumi alapra 25,150 frt. Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Pulszky Ferencz: Én csak egy megjegyzést akarok tenni arra nézve, hogy ha valaki fönnakadna azon, hogy a 198.099 frtnak 5 és 6%-os kamata nem több, mint 9076 frt, miután. «±rv. H. NAPLÓ 18-j-f IX. ennek 5%-kal is többnek kell lenni. Megjegyzem, hogy ezek alapítványok, melyek névleges tőkét képviselnek; ezek egy része devalvatio alá esett, de azért azon névszerinti értékben kellett azon tőkéket felvenni, melyről az alapítványok szólnak. Elnök: Méltóztatnak elfogadni a fedezetet? (Elfogadjuk]) Tehát elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvassa): Nyugdijak 30,353 frt. Kautz Gyula előadó: A nyugdijakra előirányzott tételt illetőleg a bizottság az átalános jelentésében kifejtettekre utal, s az e tekintetben előterjesztett határozati javaslat értelmében a 30,353 forintnyi összeget felveendőnek véli. Elnök: Nincs észrevétel? (Szünet utam,). Elfogadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa a rendkívüli szükséglet czimét.) Helfy Ignácz: T. ház! Múlt deczember hó 11-én volt szerencsém egy Boda-P esten felállítandó keleti akadémia tárgyában indítványt benyújtani, mely azóta ki is nyomatott és a tagok közt szétosztatott. Engedje meg a t. ház, hogy, miután abban egy egészen uj intézet felállításáról van szó, e rovatnál t. i. a rendkívüli kiadásoknál fejthessem ki indítványomat. Nem valami közönséges intézetről van itt szó, mely csak az ország egy részének, vagy csak bizonyos osztálynak használhat; átalános országos fontosságú intézetről van szó; fontos az a közműveltség tekintetéből átalában, fontos szorosabb értelemben vett nemzeti érdekeknél fogva, különösen ipar és kereskedelmi érdekeinknél fogva, és fontossággal bir végre az ily intézet minálunk magasabb államtekintetből is. Hogy közművelődési tekintetben mennyi fontossággal bir egy ily keleti akadémia: bizonyítja azon tény, hogy valamennyi müveit államban nemcsak az ujabb időktől fogva, de a középkortól fogva folytonosan fejleszteni iparkodnak e fontoságát a tudományoknak. Eredetét vette e tanulmány, mint mindenki tudja, különösen azon időben, midőn az arabok Spanyolországban voltak. Európának legműveltebb emberei, tudósai az arabs egyetemekbe mentek tanulni, nemcsak a nyelveket, de a tudományokat is, különösen a mathesist, az orvosi tudományokat és a csillagászatot. Tovább fejlődött e tudomány a keresztes háborúk alkalmával; még később a reformatio adott ennek ujabb lüktetést, miután a szentírásnak megértésére nagyon szükséges a keleti nyelvek tudása. Befolyással voltak továbbá e tanulmányok terjedésére az angol hóditások Keletindiában. 27