Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-418

160 416. országos ülés január 12. 1872. tanácsos. Nem volna pedig tanácsos azért, mert ez némileg már a törvényhozásnak két izben hozott határozatán alapszik. Mint méltóztatnak tudni, már egy előbbi költségvetésben a felsőbb népiskoláknak gazdasági vagy ipar-szakosztálylyal való kiegészítésére bizonyos összeg volt felvéve, és kimondva az elv, hogy az oly községek, melyek felsőbb népiskoláikat gazdasági tanfolyammal akarják megoldani : államsegélyre tarthatnak számot. Ennek következtében — ugy tudom — már a megboldogult miniszter ifjakat küldött külföldre kiképzés végett, hogy ezen gazdasági szakoktatásnak képesek legyenek megfelelni. A tanerőkről tehát már némileg gondoskodva van. Abból, hogy aí múlt két évben nem volt oly község, mely igénybe vette volna ezen öszszeget: nem lehet következtetni, hogy ezen évben sem lesz. És én részemről, a mint ellensége vagyok annak, hogy a gazdasági szakoktatás felsőbb népiskolákkal köttessék egybe: ugy másrészt óhajtom, hogy a gazdasági szakoktatás terén is annyi történjék nálunk, a mennyit körülményeink közt tenni lehet. Ennélfogva azt hiszem, hogy e czélra bizonyos összegeket felvenni szükséges. Csak arról lehet szó, mily összeg vétessék föl e czimen 1872-re. A pénzügyi bizottság azt tanácsolja, hogy tekintettel az előbbi évek tapasztalására, csak 25,000 frt vétessék fel, azt hivón, hogy ez ezen évre buzdításul elég lesz, és talán egypár községet mégis lehetséges lesz belőle segélyezni. Ennek ellenében Sehwarcz Gyula képviselő ur azt indítványozta, hogy a miniszter által felvett egész 100,000 frt szavaztassák meg ; azonban ez azon községeknek adassék államsegélyképen, a melyek polgári iskolákat állítanak. Részemről, t. ház, valahányszor a közoktatásról van szó : nagyon szívesen járulok a nagyobb összeghez, mihelyt azt sikerrel látom beruházhatónak. Már pedig ha e rovatnak czime változik : akkor azt hiszem, hogy nagyobb összeg is sikerrel ruházható be e téren. Ezért ré-' szemről azon eszmét, melyet Sehwarcz képviselőtársam felhozott : nem tartom annyira elvetendőnek, mint egy előttem szólott képviselőtársam. A polgári iskolák felállításával azon czélnak, melyet a 100,000 frt előirányzásánál a miniszter kijölölt, több tekintetben elég van téve. Mert a polgári iskolák legfelsőbb osztályában, t. i. a negyedik éven tul, mikor már fel kell tennünk, hogy a növendék elegendő reál-előismeretekkel bír : fel van véve a gazdaságtan és ipartan a vidék szükségéhez képest, következőleg a polgári iskola legfelsőbb osztályaiban a gazdasági iskolákat is pótolja azon különbséggel, hogy nincs a polgári iskolával a gyakorlati oktatás oly mérvben összekötve, mint az úgynevezett földműves-iskolákkal. Ez azonban nézetem szerint egyátalában nem hátránya, sőt, a szakismeretek szélesebb körben terjesztése tekinteté bői, előnye a polgári iskoláknak. Én ugyanis, — s e tekintetben külföldi tekintélyekre is hivatkozhatom, - a gazdasági szakoktatás nehézségeit e népre nézve épen abban látom, hogy a földmives-iskolákban a növendék gazdasági munkák által erősen igénybe vétetik, erősebben, mint ezt az elméleti oktatás sikere kívánja, s nagyobb mérvben, mint gyenge erejökhöz képest lehetne, nagyobb mérvben, mint a szülők, kik nagyobb gyermekeiket örömest használják házi munkájokhoz, szívesen veszik. Ebben van az alsóbb gazdasági oktatás egyik nehézsége, mely miatt a földműves-iskolák több országban, hol üyeneket létesítettek : egyátalában nem feleltek meg azon várakozásnak, mely hozzájok kötve volt. Az ily iskolák nagyobb eredményt csak ott mutattak, a hol ez iskolák egyszersmind nevelő-intézetek, az intézetben lakó szegény, árva, stb. gyermekek számára. A polgári iskolák kizárván a nagyobbmérvü gyakorlati oktatást, a gazdaságtan és ipartan oktatását a vidék szükségeihez képest a felsőbb években, — mikor a gyermekeket ilyen oktatásra képeseknek vélik, — felveszik. Óhajtandó tehát már ez okból is a polgári iskolák szaporítása. De miután ily iskolák állítását a legtöbb község anyagi ereje nem engedi: azon eszmét sem vélem elejtendőnek, mely az előttünk fekvő költségvetésben ki van mondva, s a melyet a pénzügyi bizottság is kiemelt, t. i. hogy olyan községek is kaphassanak az államtól segélyt, melyek nem csupán ilyen polgári iskolát kivannak állítani, hanem a hároméves felsőbb népiskolát kívánják egy gazdasági folyammal megtoldani. Tekintette] mindezekre, Sehwarcz Gyula t. képviselő ur indítványát egy uj inditványnyal vélem felcserélendőnek, mely, azt hiszem, az általa kifejezett óhajtásnak is megfelel, s másrészről nem teszi ki a képviselőházat azon vádnak, hogy a miniszter által szakoktatásra előirányzott összeget 25,000 frtra leszállította. Indítványozom ez okból: méltóztassanak a miniszter által már felvett 100,000 frtot hozzácsatolni a népnevelésre már megszavazott 703,022 írthoz oly utasítással, hogy ezen összegből azon községek, melyek felsőbb népiskoláikat gazdasági tanfolyammal kívánják megtoldani, vagy a melyek polgári iskolát állítanak : segélyeztessenek. (Helyeslés.) Ezen indítvány elfogadtatása esetében nem tesszük ki magunkat azon vádnak, hogyha mi-