Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-418

418. orsüágog ülés január 12. 1872. 161 niszter által gazdasági szakoktatásra előirányzott összeget lejebb szállítottuk, és ezen a téren is lenditőleg történik annyi, a mennyit viszonyaink között tenni lehet. (Helyeslés.) Pauler Tivadar közoktatási miniszter : Én részemről egész készséggel elfogadom az indítványt és ajánlom a t. ház figyelmébe; mert igy meg lesz szavazva az egész összeg azon ezélra, a melyre kívántatik és egyszersmind, a hol polgári iskola felállítása czéloztatik: annak fölsegélésére felhasználhatom ez összeget. (Helyeslés). Tisza Kálmán: Az ellen nekem, hogy oly községek, melyek törvényes kőtélezettsógöknek már eleget tettek, az az, nem lévén másra kötelezve, mint felső népiskolát állítani, ezt teljesítették, ha maguk kivánják a segélyezést, gazdasági tanfolyam felállítására segélyeztessenek : elvileg semmi kifogásom nincs; de mindemellett részemről a jelen alkalommal ezen czimen nem kívánom a 25,000 frtot megszavazni, és pártolom a kisebbségi véleményt. Nem kívánom megszavazni pedig azért, mert én legalább azt hiszem, hogy arra, hogy megszavazzuk az összeget: tudni kellene, hogy mire szavazzuk meg; ezen gazdasági tanfolyam irányában pedig egyátalában kellő tudomással nem birunk; értem, hogy arra, hogy ezen összeget megszavazhassuk: tudni kellene, hogy mi szándékoltatik tehát valósággal ott; mert lehet a gazdasági iskola egyévi tanfolyamban megállapítva ugy, hogy czélszerü lesz, és akkor én részemről ezen összeget vagy nagyobbat is kész leszek rá megszavazni; de lehet ugy is elkölteni ezen összeget, hogy én azt megszavazni hajlandó nem vagyok. Azt hiszem közoktatási czólnál ép ugy, mint minden más czélnál, midőn arra összeget szavazunk meg: előre tudni kell, hogy mire szavazzuk azt meg. Azon összegeket, melyek a népiskolák felsőbb vagy polgári iskolák felsegélyezésére előirányoztatnak, tudjuk, mire szavazzuk meg; mert ezek a törvény által meg vannak állapítva, előttünk állanak, tudjuk, hogy czélszerűek; de a szóban forgó gazdasági tanfolyamra nézve, bár két óv előtt merült fel a dolog: még ma sem birunk részletes tudomással. Én tehát részemről azt hiszem, hogy kívánatos volna törvényileg megállapítani, hogy minő gazdasági tanfolyamot értünk, és ha a ház egyet ért e tekintetben: elhatározhatja, hogy milyennek kell a tanfolyamnak lenni, és akkor jön el ideje annak, hogy arra a költség megszavaztassák. Itt annyival inkább hinném, hogy a dolognak ezen rendjét minden veszély nélkül megtarthatjuk, mert miként minden oldalról eonstatiroztatott, bár két éve már, hogy e dolog szóba jött és 100,000 frt meg is szavaztaEÉPV. H. NAP1Ó ISf-f XX. tott: egyetlenegy község sem kérte a segélyt; tehát az égető szűkség e tekintetben egyátalában nem áll előttünk, ós az nem kívánja, hogy a rendes eljárási módtól eltérjünk, és pénzt szavazzunk meg anélkül, hogy valóban tudnók mire. Ezen szempontból pártolom én a kisebbség véleményét. Ami a másik kérdést illeti, Sehwarez Gyula t. képviselőtársam indítványát ugy, amint ő tette: én semmi esetben sem tartom elfogadhatónak; és őt Csengery Antal t. barátom felreértette, mert Sehwarez Gyula nem azt indítványozta, hogy ezen összeg polgári iskolák felállítására segélyképen adassék meg: hanem azt indítványozta, hogy miután a községek magok nem állítják fel az iskolákat, az állam állítsa fel azokat. Schwarez Gyula: {közbeszól). Nem ezt mondottam. Tisza Kálmán: Ezt méltóztatott mondani, ismételve kétszer, háromszor. Már kérem, hogy mi a községeknek azon példát adjuk, hogy ha ők nem teljesitik kötelességüket, majd teljesítjük mi helyettök: engedelmet kérek, ezt pártolni soha nem fogom, mert ezen utón oda fogunk j'utni, mint egy alkalommal valaki igen élezésen mondotta, hogy a gyermekeket még szoptatni is az állam fogja. És ezután, ez még jó volna, ha az állam valami oly dolog volna, mely rajtunk a nemzeten, annak adófizető tagjain kivül áll, melynek külön zsebe van, melybe csak bele kell nyúlni és abból teljesíteni azt, mit az illetőknek magoknak kellett volna tenni; de midőn azon államnak egy fillére sincs olyan,. mit nem az adófizetők zsebéből vesz : akkor mindent az államra hárítani akarni; ez már csak ily szempontból is igazolatlan eljárás. Én tehát, nehogy az ily kötelesség nem teljesítésért jutalmat adjunk: határozottan tiltakozom az indítvány ellen. Pártolom tehát a kisebbség véleményét a gazdasági tanfolyamra nézve, óhajtván, hogy előbb törvényileg mondassák meg: mi akar az lenni, mit megszavazunk. A polgári iskolákra nézve azonban, ha segély ezimén szándékoltatik azon összeg megadatni, az az, ha egy egyfelől törölt összeggel azért akarjuk a népoktatási bugetet szaporítani, hogy azon ne az állam állítson fel iskolákat, hanem segélyezze azokat, kik már mindent megkísértettek, de nem voltak képesek az iskolákat felállítani: ezen czimen az összeget megszavazom. (Helyeslés). Madarász József: T. ház! E tekintetben a kisebbség véleményét nem pártolhatom. ÍTem pártolom Sehwarez Gyula képviselőtársamnak indítványát sem a részben, hogy polgári iskolák állíttassanak fel addig : mig meg nem 21