Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-418

418. országos ülés január 1*2. 1872. 157 rendszerén változtatni azáltal, hogy a felső nép­iskoláknak gazdasági vagy ipariskolává változ­tatása által a legelemibb oktatásra szánt inté­zeteket szakiskolákká alakítsa át; hanem a felső népiskolák fölé kivan a megszavazott összegből gazdasági vagy ipari évi szakfolyamot kiegészí­tésül adni. Az 1870-ben e czélra megszavazott összeg nem használtatott fel; mert átalában a felsőbb népiskolák ügye még kezdetleges álla­potban van, azért a bizottság az előirányzott 100,000 forintot nem véli megszavazandónak; hanem azt javasolja, hogy oly községek segé­lyezésére, melyek saját költségökön felállított felsőbb népiskoláikat egy gazdasági vagy ipari szakfolyammal megtoldják : buzdításul már a folyó évre 25,000 forint szavaztassák meg. Jámbor Pál jegyző (olvassa a külön­véleményt.) Ugyanazon ezim 43. pontja alatt a felsőbb népiskolák egy gazdasági vagy iparosz­tály lyal való kiegészítésére — 100,000 frt ké­retvén megszavaztatni, a pénzügyi bizottság ezen összeg helyett oly községek segéryezésére, me­lyek felsőbb népiskolájukat egy gazdasági, vagy iparosztálylyal megtoldani kívánják: 25,000 fo­rintnak megszavazását ajánlja ; mi azon véle­ményben vagyunk, hogy, miután az 1870. esz­tendei költségvetésben e czélra már megajánlott 100,000 írtból leendő segélyezés elnyerése végett egy község sem jelentkezett, ós ez okból ezen tétel az 1871-ik esztendei költségvetésből ki is hagyatott; de különben is a felsőbb népiskolák­nak egy osztálylyal való megtoldását a felsőbb népiskolák felállításának kell megelőzni, erre nézve pedig a legtöbb község törvényes köteles­ségének teljesítését mindeddig elmulasztotta: a minisztérium legczélszerübben fog eljárni, ha a községeket előbb felsőbb népiskolák felállítá­sára nézve törvény által megszabott kötelessé­geiknek teljesítésére kötelezi, s azután veszi ezen iskolák tökéletesbitését munkába, s ez okból a pénzügyi bizottság által az említett czélra meg­ajánlott 25,000 forint megszavazását is időelőt­tinek véljük. Szontagh Pál (csanádi): T. ház! Nagy tévedés azt hinni, mintha a pénzügyi bizottság kisebbségének különvéleménye első sorban oda lett volna irányozva, hogy efféle aprólékos meg­takarítások által financiánk romlását valami nagy mérvben gondolta volna megakadályozha­tónak. Én tudom is, hogy a t. ház tagjai közt alig volt valaki, ki ezt arról feltegye; hanem mégis igen sokan tévesztek szem elől, hogy a külön­vélemény czélja — az azon keresztül vonuló vörös fonál — épen az, hogy feltüntesse azon módot, mily könnyű szerrel bánt kormányunk az or­szág pénzével. Sok esetben és miiy igen köny­nyen hagyja magát gyakran az alsóház is el­ragadtatni összegek megszavazására, a melyek vagy épen nem indokolhatók, vagy minden esetre elhalaszthatók. Az egyes példák, melye­ket az általunk javasolt törlésekből idézni lehet: leginkább az ezen feltételnek illustratiójára és kellő világosságba helyezésére voltak és vannak felhasználva. Azt hiszem t. ház, hogy ezen tétel épen a legpregnansabbak egyike, mely által igazolva van az, hogy financiális állapo­tunk nem kellő megbirálása szempontjából in­dulva ki, pénz javasoltatik kiadatni oly czélra, a mely, nem mondom, hogy tökéletesen indok­talan, de halasztható. A felsőbb népiskoláknál felállítandó gazda­sági vagy ipar osztályokra 100,000 ft javasol­tatott az 1870. költségvetésben, s meg is szavaz­tatott. Időközben egyetlenegy iskola sem vette igénybe a segélyt ezen fundusból. Nem vette igény­be, mert nagy részben még hiányoznak azon iskolák is az országban. A minisztérium 187 l-re nem is vette fel költségvetési előirányzatába, mert ca­pacitáltatott, hogy szükségtelen költséget ja­vasol és kivan megszavaztatni. 1872-re nem tu­dom micsoda bureaukratikus munkálat alapján, vagy az előirányzatnak bureaukratikus kezelése alapján ismét felvétetett ugyanezen összeg. A pénzügyi bizottság többsége is abban a véle­ményben volt, hogy az rendkivülileg sok és' a történtek által egyátalán nem igazolható ; ha­nem, hogy ugy mondjam, tán némi könyörüle­tességi hajlamból 25,000 ftot mégis megszava­zandónak vélt, mintha bizony 25,000 frt ugy te­remne, mint a lomb a fán. A pénzügyi bizottság kisebbsége azt tar­totta, hogy ily esetben habár csak 25,000 ftról van szó : szükséges takarékoskodni, inkább akar­ván, hogy rovassék meg tán olcsó hazafiasság vádjával, mintsem az mondassák rá, mit én el­mondok a pénzügyi bizottságról, hogy ily köny­nyen megszavazni ezreket, mikor nincs pén­zünk, — drága hazafiság. Ennélfogva én a t. háznak ezen a pénz­ügyi bizottság által megszavazásra ajánlott 25,000írtnak törlését javaslom és kérem. Kautz Gyula elöadó : T. ház ! Abban a pénzügyi bizottság többsége tökéletesen meg­egyezik a különvélemény t. előadójával s egyik szerkesztőjével, hogy oly czólokra, a melyek nem sürgősek, és a melyeknél a fenforgó körül­mények közt nem lehetne biztosan számitni arra, hogy a megszavazandó összeg czélszerüen hasznosittatni és értékesíttethetni is fog : a pénz­ügyi bizottság többsége is azon nézetben volt, hogy ily javaslatokat a t. háznak elfogadásra ne ajánljon. Ha azonban ezen esetben a minisz­ter előterjesztésével ,szemben 100,000 frt he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom