Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-418
158 418. orsiágw ülés jannár 12. 1*72. lyet 25,000 ftot mégis ajánl elfogadásra és igy eltér a különvéleménytől annyiban, hogy a különvélemény t. beadói semmit sem akarnak e tételre megszavaztatni : bátor vagyok tisztelettel megemlíteni, kogy itt a pénzügyi bizottságot, nem mint Szontagh Pál csanádi t. képviselő társam emiitette, — könyörületességi hajlam, hanem a ezélnak szem előtt tartása vezérelte ; mert a pénzügyi bizottság azt hiszi, hogy e 25,000 frt azon községek irányában, kik felsőbb népiskolai kötelezettségöknek eleget tesznek: buzdításul és e pályán nagyobb buzgalommal való előhaladás támogatására fog szolgálni. Én részemről, t. ház! ez indokból a pénzügyi bizottság véleményét elfogadásul bátor vagyok a t. háznak melegen ajánlani. (Helyeslés jobb felől.) Schwarz Gyula: T. ház! Tény az, miszerint a 100,000 frt, mely előirányzatba hozatott, nem lesz értékesíthető azon ezimen, mely alatt javaslatba van hozva; nem lesz értékesíthető azon okoknál fogva, melyeket a pénzügyi bizottság többsége maga is elismert, s melyre Szontagh Pál barátom hivatkozott; de tény az is, hogy ép azon okoknál fogva, melyeknél fogva nem lesz értékesithető a 100,000 frt, nem lesz értékesíthető még a 25,000 frt sem, és annyiban teljesen egyetértek Szontagh Pál barátommal, hogy egyátalában nincsen okunk arra, hogy 25,000 irtot meggondolás nélkül kidobjunk. Tehát azon ezimen, különösen azon okoknál fogva, melyeket Csengery Antal t. képviselőtársam tegnap fölhozott, tekintettel különösen a gazdasági tanfolyam viszonyaira az elemi oktatáshoz, — habár mind el nem fogadom is —, tekintve helyzetünket és azon czélt, hogy ne proponáljunk összeget oly ezimen, mely veszélyeztetni fogja annak behozatalát: magam részéről bátor vagyok felhívni a t. miniszter ur figyelmét egy ötletre, melyet talán a t. ház, a tegnap és ma is a polgári iskolák iránt tanúsított nagy buzgóságánál fogva, támogatni fog, és ez az, hogy, miután az 1868. XXXVIII. törvényezikk kimondja, hogy kerete alá tartozik a polgári iskolák intézménye, tehát a polgári iskolák fölállíthatok nemcsak községek, egyesek, felekezetek és testületek által, hanem az állam által is; — miután más részről azt tapasztaljuk, hogy ámbár a törvény megszabja, hogy az 5000-nél nagyobb lakossággal biró községek vagy népiskolát vagy polgári iskolát fölállítsanak; — de ezt nem teszik: kell tehát az, hogy a kormány mindent kövessen el, hogy azon községekben, melyek kötelezve vannak, és különösen, melyek arra képesek, a törvény értelmében a polgári iskolák létre jöjjenek ; de miután a hazának csakugyan nagy érdekében áll, hogy a polgári iskolák minél nagyobb számmal és mielőbb létrejöjjenek ós erre a községek kezdeményezéséből nagy kilátás nincsen: a polgári iskolára pedig annyira szükségünk van; másrészről, miután erre 100,000 frt javaslatba van hozva és talán a többség védelmezni fogja azt; én kapcsolatban ezzel bátor vagyok röviden azt indítványozni: utasítsa a ház a minisztert, hogy a törvényben azon 100,000 frtot polgári tanodák fölállítására szavazza meg a t, ház. Az indítvány igy szól: „a 43. tétel alatt javaslatba hozott 100,000 frt polgári tanodák fölállít ására és föntartására fordittatik." Ezen esetben a szabad verseny a községi intézetek közt megindulván, másfelől lennének bizonyos mintaintézetek, melyeknek nyomán rendezhetnék be intézeteiket a községek; mig másfelől behatolhatna a magyar nyelv a társadalomnak épen azon rétegébe is, hol erre legnagyobb szükség vagyon; én tehát azon okoknál fogva is, melyeket Csengery t. képviselő ur oly szépen kifejtett : ajánlom indítványom elfogadását. Podmaniczky Frigyes !>.: T. ház ! Én a kisebbségi külön-véleményt támogatom, még pedig a következő okokból: Ugyanis részemről én is kívánatosnak tartom azt, hogy foganatosittassék a törvénynek azon rendelete, melynél fogva az 5000 lakosnál többel biró községek felsőbb népiskolákat, vagy polgári iskolákat állítani kötelesek ; de, megvallom, nem vagyok képes képzelni a kényszer alkalmazásának módját. Igenis, lehet némi előnyt nyújtani azoknak, a kik kötelességeiket teljesítették; de ezen előnyöket nem abban látom, hogy ha megszavazunk bizonyos összeget és nem tudjuk vajon azon összeg elég-e ? vajon mire fordittatik ? Szóval nem szeretem én, ha olyasmire szavazunk meg pénzt, a minek hováforditására nézve tisztában nem vagyunk. En pártolom a különvéleményt; de kívánom, hogy azon helységek és városok, melyek kötelességöknek eleget tettek és eddigelé vagy felsőbb iskolát, vagy polgári isko-< Iákat állítottak föl: azok azon előnyben részesüljenek, hogy azok számára megszavazza a t. ház azon költséget, melybe a gazdászati vagy ipar szakosztályok fölállítása került. En azért kívánom tehát, hogy előre tudja a ház, mnnyi szakiskola létezik, mennyi költségbe keeültek azok, s ekkor azután könnyű lesz a háznak azt megszavazni. (Helyeslés.) A jövő évre például azt mondja a miniszter : ennyi a községek száma, melyek feladatuknak eleget tettek ily szakosztályok felállításával. Ezek fölállítása ennyibe került, ennyi levén az iskola, ennyi pénz kell, s ezt a képviselőház két ségkivül meg fogja szavazni. (HelyesUs bal felől)
