Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-418

jijg *'•<*• országos ü guk a növendékek is, egész a fejedelem trón­jáig léptek panaszaikkal. Tudjuk azt is, azon igazgató-tanitó, ki most az intézet ólén áll, az igazgató tanács által letéve, de azóta ismét vissza helyezve lön. Tudjuk végre, hogy az igaz­gatótanácsnak összes tagjai kivéve az elnököt, — a mint én azt tőlök személyesen hallottam, miután egy év előtt nagyon érdeklődtem ez ügy iránt — visszaléptek, azt állítván, hogy a be­csület érdekében kénytelenek voltak az igazgató tanácsból kilépni. A tárgyalások folytak, fölszólaltam, felszó­lalás törtónt másoktól is, nyilatkozat tétetett az államtitkár ur által is. Ez ügy kétségkívül megérdemli a figyelmet és hiszem, hogy a kor­mány nem mulasztotta el e tekintetben vizsgá­latokat tétetni. Ennélfogva ezen vizsgálatoknak eredményé­ről óhajtanám a közmegnyugtatás érdekében is, ha a kormány részéről felvilágosítás nyújtatnék. Pauler Tivadar közoktatási mi­niszter : T. képviselőház! Azt hiszem, nincsen senki, ki nem osztozkodnék akár P. Szath­máry Károly, akár Bobory Károly képviselőtár­saim érzületében és nézeteiben ezen szerencsétlen embertársakat illetőleg, kikről szó van. Ami a váczi siket-némák intézetet illeti: ez a miniszté­rium közvetlen felügyelete alatt áll. Vannak ott oly alapitváayok, a melyek fölött közvetlenül rendelkezhetünk s így módunkban van a hiányo­kon, — amennyiben tudomásunkra jutnak :— se­gíteni. Ami a vakok-intézetét illeti, igen jól tudja a képviselő ur, hogy ez a nádor protectoratusa alatt magán alapítványokból keletkezett intézet, mely fölött különösen Pest megye vitte a fel­ügyeletet. Annak országositása iránt tavaly in­dultak meg a tárgyalások. Hegedűs Lajos mi­niszteri tanácsos elnöklete alatt lett initiálva ezen ügy deczember 10-én. A tárgyalások ed­dig is folynak és ugy hiszem, nem sokára vég­eredményre fognak jutni. A fö nehézség abban fekszik, hogy az alapítók mindnyájan még nem nyilatkoztak, nevezetesen a föalapitók közül 8 még nem adott kielégítő választ. Az úgynevezett csonka alapítványok alapitói közül csak három adott: a vakok ápoldájára nézve pedig négy, ha jól emlékszem, nyilatkozatot. A választmány, mely ez intézet ügyeit vitte : némi föltételeket tett az átadásra, azon meggyő­ződésben, hogy azt az intézet érdekében kell tennie. A föltételekre nézve némi nehézség van, t. i. az egyik az, hogy az intézet házának becs­értéke fejében a kormány vállalja magára azon kötelezettséget, hogy 44 uj alapítványi helyet fog felállítani, illetőleg föntartani; és másodszor, hogy a ház Pesten becsárán alul, soha el ne s január 12. 1872. adathassák, ha ez intézet máshová áthelyez­tetnék. E stádiumban van az ügy. A minisztérium kijelentette, hogy 44 alapítványt el nem fogad ; hanem annyit fog alapítani, a mennyit a körül­mények engednek. Felszólította továbbá a vá­lasztmányt, hogy a hiányzó alapítók hozzájá­rulását eszközölje ki, hogy a törvényhozás hozzá­járulásával véglegesen intézkedni lehessen. Ami az ott történteket illeti, a mennyiben a minisztériumhoz folyamodások intéztettek: azok­nak megvizsgálása elrendeltetett, t. i. Pest megye első alispánjára bízatott, hogy ez ügyben eljár­ván, jelentést tegyen. Én a tapasztalandókhoz ké­pest fogok intézkedni. {Helyeslés jobb felől.) Beöthy Lajos: T. ház! Ezúttal mint­egy én is fölhiva érzem magamat, hogy nyilat­kozzam azokra nézve, a miket a cultusminisz­ter ur előadott. Bátor vagyok én is kijelenteni, miként a vakok-intézetét kormányzó bizottság elnökétől ugy vagyok értesülve, hogy igenis, a tárgyalá­sok folytattatnak; hanem ha a kelleténél tovább folynak, bizonyosan kijelenthetem, hogy ezért á kormányzó bizottságot nem érheti semmi vád, annálinkabb nem: mert sokszor a t. minisztérium részéről fölterjesztett irományok nyomán oly ész­revételek és nehézségek is tétetnek, melyek már magokban a felterjesztett irományo*kban is meg­találhatnák czáfolatukat. Egyébiránt méltóztas­sanak megengedni, hogy ezúttal szabadságot ve­szek magamnak, hogy azon rágalmakra, vagy nem tudom, minek nevezzem, reflectáljak, me­lyek ez intézet ellen ezelőtti időben történtek. Én, t. ház, nem mondom, hogy ez intézet olyan, mely semmi kívánni valót nem hagy fön; ha­nem melyik intézet mondhatja ezt el magáról? Annyit azonban bátran mondhatok a t. képvi­selőháznak, hogy ezen szerény intézet is elmond­hatja magáról azt, amit elmondott egyszer Stu­art Mária: „Ich bin besser, als mein Ruf!" Elnök: Méltóztatnak megszavazni a pénz­ügyi bizottság által előirányzott összeget? (El­fogadjuk !) Elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző {olvassa); A felsőbb népiskoláknak egy gazdasági vagy ipar­osztálylyal való kiegészítésére 100,000 frt. Kautz Gyula előadó {olvassa): A 43. szám alatt felsőbb népiskoláknak egy gazdasági vagy ipari osztálylyal való kiegészítése ügyében előirányzott 100,000 forintra nézve a bizott­ság a következőket terjeszti elő: Az 1870-ik évre szóló költségvetéshez megszavazott póthitel iránt rendelkező törvényezikkben e czélra 100,000 frt szavaztatott meg; de a t. ház a pénzügyi bizott­ság véleményének alapján kimondotta, hogy nem kivan a népiskoláknak törvényben megállapított : %

Next

/
Oldalképek
Tartalom