Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-418

154 418. országos ülés jannár 12. 1872. <?sak 1250 román tanitó kapott román szövegű lapot, most már 1300 kapja; ha pedig nem értenék : bizonyosan nem kívánták volna. Román Sándor: Azokra nézve, miket itt mindkét oldalról hallottam, bátor leszek egy pár észrevételt tenni. A t. előttem szóló azt állítja, hogy igen is, értik a román tanítók azt a nyelvet, melyen a lap szerkesztetik. Én, ki szintén bírnék egy kis competentiával e kérdésben: mondhatom, hogy átalános a panasz, hogy nem értik. Nem azért, mintha nem román nyelven volna szerkesztve, hanem másért. Mit tesz a minisztérium? Mind a tankönyveknek, melyeket a népiskoláknak ad, mind a lapnak szerkesztésére átalában fiatal embereket alkalmaz, kik az iskola porát csizmájukról még le sem verték, kiknek fogalmuk sincs a román nyelvtanból; de még a magyar nyelvet sem tudják, s legkisebb paedagogiai tudományuk sincs, a helyett, hogy a minisztérium a gymnasiumi tanártestületeket vagy igazgatókat kérné fel e dolgozatoknak legalább revideálására. Mondhatom egész biztossággal, hogy e lapot nem értik, nem érthetik; mert nincs benne sem román sintaxis, sem paedagogia, sem felfogása annak, a mint szerkeszteni kellene, ez tény, és én azt tartom, hogy az erre kiadott összeg kidobott pénz. Pap Zsigmond: Szavaim helyreigazítása tekintetéből kívánok egy pár szót szólani; azt mondta tisztelt előttem szóló képviselőtársam, mikép igenis a lap hozza a közleményeket román nyelven: én azt nem mondtam, hogy nem hozza; hanem azt mondtam, hogy a népnek a maga nyelvén és fogalma szerint kell irni, és ezt csak ugy szólván odavetőleg mondtam, illustrálva azzal, hogy azon közleményektől a nép csömört kap; de|ez alatt nem azt értettem, mintha nem kellene nekik irni. A másikra hog3

r t. i. én nem értem a lap román szövegét, a ki jobban tudom a román nyelvet, mint a tisztelt képviselő ur, és ő mégis érti: az a megjegyzésem, hogy hiszem, hogy érti, mert oly roszul van irva, hogy csak ő értheti meg. (Derültség.) Elnök: Tehát elfogadja a ház a 30,000 forintot? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa): Felnőttek oktatására 70,000 forint. Kautz Gyula előadó : A pénzügyi bizottság ezen tételt elfogadásra ajánlja, és megjegyzi azt, hogy e tétel tárgyalásánál a miniszter szóval és írásban tett előterjesztésébőla bizottság azon örvendetes meggyőződést szerzé, hogy ezen oktatás eredménye meglehetősen kedvező volt, s az eddig hivatalos tudomásra jutott adatok szerint, melyek pedig az ország nem minden vidékéből folytak be: körülbelül 23,000 egyén részesült az ily előadások alapián eszközölt tanításban. Irányi Dániel: Tavaly a költségvetés hasonló czimének felmerülése alkalmával szabadságot vettem magamnak, figyelmeztetni a tisztelt közoktatási miniszter urat, illetőleg — miután a miniszter akkor beteg volt — - a minisztert képviselő államtitkár urat, hogy azon tárgyak közé, a melyek a felnőttek oktatásánál való tanításért jutalomdíj igértetett, a számvetés elemeit is felvenni méltóztassék. Nem tudom hogy azon ujabb rendeletében, melyet mint reménylem a jelen tanévre a tisztelt miniszter ur kiadott, figyelemmel volt-e ezen tárgyra is ? Pauler Tivadar közoktatási miniszter : Azokra nézve, kik olvasni és irni tudnak, azon rendeletet bocsátottam ki, hogy a számvetés, történelem és a természettan elemi oktatásában is részesittessenek. (Helyeslés.) Schwarz Gyula: Azon eszme, melyet Irányi t. képviselő ur megpendített: igen szépen gyümölcsözik; a felnőttek oktatása igen szép haladást tesz, nem tudom ugyan, hogy a t. képviselő ur az eddig tapasztalt eredménynyel megvan-e elégedve? Bátor vagyok kapcsolatban ezzel kérdést tenni a t. miniszter úrhoz, hogy vajon nem lehetne-e a lehető leghatályosabb segédeszközt kilátásba helyezni a felnőttek oktatására, az által, hogy az kitérje^ztetnék a hadsereg legénységére is; hogy vajon a honvédelmi minisztériumnál , illetőleg a delegatióval nem tenné-e magát érintkezésbe a végett, hogy azon 100,000 egyén, a kik évenként besoroztatnak, és pedig olyanok közül, kiknek legnagyobb része irni és olvasni nem tud, a helyett, hogy egészségöket a korcsmákban rontanák, a tanulás rajok nézve nemcsak facultativ lenne, mint az történik, hanem kötelezővé tétetnék. Én nem akarok itt semmi módozatot ajánlani, hogy hogyan eszközöltessék ez; hanem ajánlom a t. miniszter urnák az eszmét, mert Európa-szerte, a kik ki vannak békülve azon gondolattal, hogy az állandó hadseregnek rögtöni leszállítása vagy megszüntetése lehetetlen: mindazok ajánlják közművelődés és a demokratia érdekében a hadsereg legénységének kötelező részeltetését az elemi oktatásban. Magyarországon pedig nemcsak a közművelődés a demokratia ; hanem a magyar nemzetiség érdeke is kívánja annyiban, a menynyiben a nép nagy tömegének felvilágosítására ez lenne tán most a leghatalmasabb eszköz. (Átalános helyeslés.) Pauler Tivadar közoktatási miniszter : Erre nézve csak az a feleletem, hogy az iránt már megindultak a tárgyalások. (Átalános helyeslés.) Elnök: Megszavazza a ház a felnőttek