Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-418

418. országos ülés jatiuár 12. 1872. 151 újság hasznos-e az országra nézve, vagyis inkább, hogy több hasznot áraszt-e vagy kárt? A nézetek, vélemények s meggyőződések különbözők lehetnek. Az én meggyőződésem 7 nyelven tanitani az országnépét.: tévesztett irány, óriási csalódás ; mert e szerint nem csodálkozom, ha képviselők különböző nemzetiségbeliek előállanak, hogy mindegyik számára — mert e szerint mindegyik külön nemzetnek képzeli magát — egyetem is állíttassák fel; ha a kormány a hétnyelvű ta nitó-ujságot még mindig jónak látja: akkor azt méltán követelhetik is. Én azt károsnak tartom, s hogy ezt miként orvosolhatják : bátor vagyok egy-két megjegyzést előre bocsátani, amit maguk a nemzetiségbe!! képviselők sem fognak tagadhatni vagy megczáfolui. Ugyanis nem áll az az álhit, melyet ők sürgetnek, melyet követelnek, hogy csak anyanyelvén képeztethető ki a gyermek : miért sürgetik, hogy mindegyik saját anyanyelve szerint tanulhasson az iskolában. Én azt tagadom, mert minden gyermek azon a nyelven képeztethetik, melyet megtanult; ha valamelyik gyermek Francziaországba kerül, s ott a franczia nyelvet fogja megtanulni: azon magát ki is fogja képeztetni, tudós s nagy ember is lehet belőle. Az előbbi időkben a latin nyelv volt a közös nyelv, azon képeztük ki magunkat, kik latin iskolában jártunk: ez világosan mutatja, hogy nem áll az, mintha csak anyanyelvén képezhetné ki magát a gyermek. Ennélfogva nézetem szerint egy közös nyelvet el kell fogadnunk ; s ha nem is volna az még a magyar : akkor megint a nemzetiségek volnának kénytelenek valamiben megállapodni, hogy ne legyen két nyelv az országban, hanem egy. A másik megjegyzésem az, hogy alig találtatik ember, illetőleg ebben az országban, a különböző nemzetiségek között, ki ne óhajtaná, hogy gyermekei a magyart, mint országos nyelvet, megtanulják ; ha ez áll, pedig áll: akkor nem szükséges más nemzetisógbeli gyermekek számára külön nyelven néptanitó- újságot szerkesztetni; hanem megtanulnák mindnyájan az egységes nyelvet. A harmadik igazság az, hogy a magyar nyelv megtanulása ép oly szükséges eszköz a ezél elérésére, mint akármely más tantárgy : tehát maguk a nemzetisógbeli apák is szintúgy óhajtják, hogy gyermekeik a magyar nyelvet tanulják, mint akármely más tantárgyat; ennélfogva nem szükséges külön nyelven taníttatni. Végre a mint a csecsemő gyermek megtanulja anyjától a nyelvet: ugy a kisdedóvodákban a tanítóktól az egész kis sereg meg fogja tanulni a magyar nyelvet. Ezek oly igazságok, melyeket nem lehet megczáfolni, és ha J nem akarunk 7 külön nemzet lenni: egy nyelvet kell elfogadnunk. Hibáznak tehát a nemzetiségbeli képviselők némelyikei, kik ép ezen hét külön nemzetiség nyomán oly különféle követelésekkel állanak elő, melyek nem jogosak. Az egyik azt hozta elő, hogy a magyar nemzet itt idegen, mint pl. Pavlovics képviselőtársam egyik interpellatiójában felhozta, hogy Újvidéken nem bocsáttattak be az idegenek, tudniillik a magyarok. A másik, Babes Vincze képviselőtársam ráfogja a magyar kormányra, hogy az ugy cselekszik, mint Gortsakoff és Bismarck, hogy mindenkit elnyom; csak a magyart pártolja. Miletics Szvetozár képviselőtársam hasonlókép azt állította, hogy csak — gúnyosan monda — a „magyarokat" (Hosszas derültség) védi a kormány, a többiek irányában pedig zsarnok. Ezek szomorú jelenségek, t. ház! vádolják a magyar kormányt, hogy az elnyomó, méltatlan és igaztalan; én ezt a történtek nyomán kereken tagadom. Régi időkben Kr. u. IV-dik században Attila világhódító serege sohasem nyomott el egyetlenegy népet sem. (Mozgás.) Attila, mondom győzhetlen seregével nem nyomott el egy maroknyi népet sem, és nyelvet vagy vallást soha meg nem sértett. Később, midőn az Árpádok bejöttek: meghagyták másoknak vallását és nyelvét. Tehát igaztalan a nemzetiségbeli képviselők ezen állítása. Ha a magyar nemzet — mint ők hiszik és állítják — méltánytalan, igazságtalan és elnyomó szellemű volna: akkor nem történhetnék az, a mi történt és leginkább ők bizonyítják, hogy a magyar nem hogy nem elnyomó, és igazságtalan volna; de sőt egyik főhibája az, hogy mindenki iránt, még a honárulók iránt is, nem eléggé szigorú. Egészen ellenkezőleg történik az más népeknél. Mikor Bismarck serege bement Elsassba, noha franczia nyelvű volt az egész lakosság: megszüntette a franczia nyelvet. Ez Magyarországon nem történik, ez csak a német elemnél történik. Mikor Bach uralkodását megkezdette, egy tollvonással megszüntette a magyar nemzeti nyelvet: ilyesmit a magyarok nem tesznek soha. En azt gondolom, hogy ezen nemzetiségbéli képviselők csak azért beszélnek, hogy rólok is beszéljenek, vagy azért, mert a bécsi camarilla a reactio részéről... (Felkiáltások: A dologra !) Engedelmet kérek. Ez a dologra tartozik. Csakis háromféle oka lehet, más nem; vagy csak azért beszélnek, hogy rólok is beszéljenek odahaza; vagy másodszor azért: mert fel vannak bujtogatva, izgatva a bécsi camarilla által; vagy harmadszor azért, mi legveszedelmesebb, mert