Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-411
8 411, országos ülés deczember 21. 1871. és Dunán túl egy-egy törvényszéket kiszemelne arra, hogy a pénzügyi dolgokban is intézkedjék. Már most, t. hái., hogy lesz ez gyakorlatilag kivihető? Hogy fogja azon törvényszék a 30 —40 mértföldnyire lakó honpolgárokat maga elé idéztetni? hogy fog az intézkedni egy 10—12foiintos adóhátralék miatti panasz tárgyában? Hisz a legkisebb sommáért, a legkisebb adóhátralékért is képes lesz e pénzügyi törvényszék maga elé idéztetni a feleket. Ha ilyen idéztetési joggal biró törvényszék állíttatnék fel és ilyen nagy költséggel járó kötelezettségök lenne a honpolgároknak : ez olyas valami lenne, ami az igen súlyos és csaknem elviselhetlen adotehernél is nehezebben lenne elviselhető. Mindezen okoknál fogva, t. ház, én ezen törvényjavaslatnak egyszerű félreyetésére szavazok. Szakácsy Dániel: Én a szótól elállók. Péchy Tamás: A szótól elállók. Szontagh Pál (csanádi:) T. képviselőház ! (Halljuk!) Mint különben sem szakember, a pénzügyi eljárásra nézve és bizonyos törvényszékeknek pénzügyi dologbani delegátiójára nézve nem nyilatkozom: szorítkozom a csupán a pénzügyi feltörvényszék fentartásának kérdésére, a mely takarékossági szempontból indokoltatik. A takarékossági szempont igen kedves hangzású e házban elvben és theoriában: a praxisban azonban kevéssé követtetik. Én azt hiszem, hogy ha ez nemcsak elvileg és theoretice értetett volna : talán nyílt volna tere az igazságügyminiszter urnák takarékossági hajlamát másutt is bemutatni, például a királyi tábla alelnökségének egy novella által való megszüntetésében, mely alelnökség a tanácselnöki rendszer mellett, minden szakértő nyilatkozata szerint, egy merőben fölösleges institutio. Ebből, hogy az ilyesek nem történnek: én azt látom, hogy — valljuk meg — inkább opportunitási szempontok, és ha sejtelmem nem csal — személyes, a magyar természetében gyökerező sentimentalismusi szempontok vezérelhették a miniszter urat épen ugy, mint vezérelték azt, ki annak idejében a királyi táblai alelnökséget megteremtette. A váltófeltörvényszék elnökével ugyanis nem tudtak mit csinálni s azért teremtettek egy merőben felesleges hivatalt a királyi táblai alelnökséget. Most a pénzügyi törvényszékkel nem tud a minisztérium mit csinálni, egy plausibilis s kedvező hatású indokot választván azt mondja, takarékossági szempontból megtartom a pénzügyi főtörvényszéket; holott meggyőződésem szerint, és némi tapasztalatokból merített adataim alapján, őszinte oka egyenesen az, hogy sajnálnak bizonyos institutióval és bizonyos egyénekkel keményen bánni. így levén meggyőződve az egész törvényjavaslat visszautasítására szavazok, (Helyeslés bal felől.) Bittó István igazságügyminiszter: Miután az eddig hallottakból ug} r látom, hogy a képviselő urak között többen ezen törvénynek sem intentiója, sem valódi értelmére nézve nincsenek egészen tisztában: engedjék meg, hogy némi felvilágosításokkal szolgáljak. (Halljuk!) Miről van szó e törvényben? Három dologról. Az első szakaszban az mondatik ki, hogy pénzügyekben a bíráskodással a szervezendő törvényszékek egy némelyike ruháztassék fel. Tehát legelőször is nem áll az, hogy speciális bíróságot, speciális törvényszéket szándékoznánk felállítani. Én az általam szervezendő törvényszékek egy némelyikét akartam az ez ügybeni bíráskodással megbízni, ugy mint maga a t. ház nem minden törvényszéket, hanem csak azok egy némelyikét bizta meg a bánya ügyekben bíráskodással, Ha tehát állana Chorin képviselő ur azon állítása, hogy ez intézkedés a bírósági szervezetnek egyöntetűségét zavarja meg: ugy az már meg van zavarva azon intézkedés által, melyet a t. ház önmaga hozott. Én azt hiszem, e tekintetben a czélszerüségi tekintetek tartandók szem előtt és ezek gyökereznek részben abban, a mit Vidliczkay képviselő ur fölemlített, hogy tudniilik a pénzügyi szabályok mai állapotukban, valóban oly nagy terjedelmű és oly chaoticus egészet képeznek, ,hogy abban mindenki el nem tud igazodni. En arról nem tehetek, hogy ez igy van: nekem acceptálnom kellett a situatiot, ugy, mint ez ma van. Készen van egy javaslat, mind anyagi, mind alaki tekintetben, melynek czélja, hogy ezen pénzügyi szabályokon ós eljáráson gyökeres reform történjék. A törvényhozás, — nem ez, hanem a legközelebbi jövő törvényhozás bizonyosan az első ülés szak alatt — azon helyzetben lesz, hogy ezen kérdésbm tüzetesen tanácskozhatik és fog határozhatni. Itt tehát csupán arról van szó, hogy mig ezen átalános chaoticusoknak elismert szabályok érvénye fennáll : addig arról gondoskodjunk, hogy ezen szabályok értelmében micsoda bíróságok járjanak el. Ismételve mondom tehát, hogy nem speciális bíróságok felállítása, haDem némely törvényszéknek ez ügyekbeni bíráskodással való felruházása forog szóban. A második szakasz a pénzügyi szabályokról szól. Arról nem akarok vitatkozni a t. képviselő úrral, mennyiben gyakorolnak ezek, ugy financiális, mint nemzet-gazdászati tekintetben sorvasztó hatást; elismerem magam is, hogy biz'
