Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-411

411. országos ülés deezember 21. 1871. 9 ezek nem jók; de másokat alkotni ma nem feladatunk és mint előbb is mondám, ezek előbbutóbb a törvényhozás elé fognak kerülni: akkor megvitattathatnak, és sokkal ezélszerübben fognak szabályoztathatni. E törvény harmadik intézkedése a péDZügyi főtörvényszék ideiglenes meghagyásáról szól. Azt vetették szememre, hogy ezt sentimentalismusból teszem : mert nem tudom mit csináljak különben azon urakkal. De kérdem én is, méltóztassanak a t. képviselő urak megmondani, hogy mit csináljak velők ? (Derültség.) Ezen főtörvényszék pénzügyi kérdésekben nemcsak fölöbbviteli bíróság, hanem egyszersmind legfőbb fórum. Méltóztassanak már most megmondani, hova osszam be ezen birákat ? A septemviratusba ? mely legfelsőbb fórum ? Oda nem lehet. Azt méltóztattak mondani, osszam be őket a királyi táblához, mely szintén fölöbbviteli bíróság s melynek bíráival egyenlő rangban állanak ezen urak. Ez esetlen első sorban meg kellett volna változtatnom azon törvényt, mely a királyi táblának létszámát megállapította, és már akkor, határozottan állitom: nem lett volna financiális megtakarítás, sőt több kiadás állott volna elő; mert azon uraknak kevesebb fizetésök lévén; mint a királyi tábla ülnökeinek: természetes, ha oda osztattak volna, oly fizetéssel kellett volna őket ellátni, mint a milyenben a királyi tábla tagjai részesülnek; a törvényszék elnökét pedig tanácselnöki fizetéssel kellett volna ellátni. Minthogy pedig ezen urak ép oly elmozdithatlanok mint minden más birák, mert az 1868-iki törvény ki mondja, hogy minden bíró, a ki királyi kinevezés utján lett elmozdithatlan; ha őket nyugdíjazom; egész fizetésöket kellett volna meghagyom; ugy hiszem, hogy mást alig tehettem, mint a mit javaslatba hoztam. Ami a t. képviselő urnák másik észrevételét illeti, miért nem hoztam javaslatba a királyi táblai alelnök megszüntetését^ erre megjegyzem, hogy ez nemcsak budget kérdés: erre ismét novella beterjesztése lett volna szükséges és miután csak legközelebb alkottatott azon törvény, mely a királyi tálba létszámát állítja meg, hogy most midőn úgyis elég dolgom volt a szervezkedéssel és ennek számtalan részleteivel, erre nézve nem terjesztettem ki figyelmemet: ezt, azt hiszem, meg bocsátandó bűnnek tekintendi magara t. képviselő ur is. En tehát — ismétlem — miután ezen törvény által sem speciális bíróságok felállítása, sem pedig azon szabályoknak, melyeket oly roszaknak, kárhoztatandóknak mond a t. képviselő ur — megörökösitése nem feküdt szivemen, mert mint mondtam, e szabályok ide fognak kerülni s akkor fog a ház azok felett határozni; miután KÉPV. H. NAPLÓ 18^-1 XX. t továbbá a fölebbviteli törvényszéknek meghagyása meggyőződésem szerint szükség és véleményem szerint azelőtt, mielőtt a pénzügyi szabályok országgyülésileg megváltoztattatnának ós ezen ügyek fölebbviteli elintézése meghatároztatnék, elejébe vágni nem volna tanácsos: ismételve kérem a t. házat, méltóztassék, ezen törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadni. {Helyeslés jobbról.) Várady Gábor: T. ház! Az igen tisztelt miniszter ur több izben hangoztatta azt, hogy nem kíván speciális törvényszéket felállítani, hanem csak egyes törvényszékekre kívánja bizDÍ a pénzügyi ügyekbeni bíráskodást. Nem tudom, hogy itt különösen az lett volna hangsúlyozva, hogy épen speciálist örvényszékek állíttatnak fel ; hanem kifogás tétetett az ellen, hogy delegáltatnak a törvényszékek : mert azt tagadni nem fogja a miniszter ur, hogy itt némileg a törvényszékeknek delegálása van javaslatba hozva, midőn az illető bíróságok köréből elvonatik a pénzügyi ügyek fölötti bíráskodás és egyes törvényszékre ruháztatik. Az igen t. miniszter ur nem hozott fel ezen törvényjavaslat indokolására az ez oldalról felhozott érvek ellenében más okot, mint midőn azt mondta, hogy a bányaügyekbeni bíráskodásra nézve is egyes törvényszékek ruháztattak fel; tehát megtörtént már akkor a zavar, és így ő szerinte mi a következés ? az: hogy ám folytattassók a zavar tovább, meiy akkor elkövettetett,; mert én más következést tenni nem tudok. A pénzügyi feltörvényszékekre nézve pedig az igen t. miniszter ur Szontagh Pál t._ képviselőtársam kérdése és előadása nyomán, hogy miért nem oszlatta fel a pénz ügyi fel törvényszéket, azt kérdezte: „Mit tehetett volna a feltörvényszéki bírákkal?" Hiszen e kérdésre a t. miniszter ur leginkább megfelelhetett volna; mert meg is találta már reá a feleletet, midőn a vegyes bíróságok elnökeit és ülnökeit beosztani kívánja a királyi táblához; hiszen épen előttünk fekszik az eziránti törvényjavaslat, és így megtalálta a kulcsot rá: miután ő maga azt mondta, hogy csak a királyi táblához lehet őket beosztani és nem a legfőbb törvényszékhez. Tehát én azt hiszem, hogy ha nem személyes kérdésről lenne e törvényjavaslatnál szó; hanem tisztán csak az ügy állana előttünk: lehetett volna a pénzügyi főtörvényszék tagjait is épen ugy beosztani bár hová az igazságügyminiszter belátása szerint, mint ezt javaslatba hozta a vegyes bíróságoknál. Csak ezt akartam megjegyezni. (Helyeslés.) Elnök: Senki szólásra fölírva nem lévén, következik a szavazás. Elfogadja-e a t. ház a 0