Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-418

142 418. országos ülés janoár IS. 1872. mert ott, hol 1000 peres kérdést kell előbb elintézni , mig a kisajátítás kérdésének ide vonatkozó módozata törvény által nem szabályoztatik : nem intézkedhetik sem a község, sem pedig az állam, hogy ezen tövény tüzetesen végrehajtassék. Nézetem szerint ilyen momentum továbbá az, a mit a tanfelügyelő ur még mondott, t. i. hogy nincsenek kellő közegek és a közegeknek nincsen adva kellő hatalom és erő — hogy ugy mondjam karhatalom, — melylyel a törvényt érvényesíthessék. Vannak azonban még egyéb mozzanatok is. Az egyik maga az iskolai széknek összeállítása. Ugyan kérem t. ház! ne ámítsuk magunkat; tudjuk minő állapotban van községeink legnagyobb része, tudjuk, minők azon elemek, melyek a községek autonómiáját képezik. Hogyan kívánhatjuk az iskolai székek ilyforma összeállítása mellett, hogy ez mindenütt necsak belássa az iskolák szükségességét, hasznosságát; hanem egyúttal eljárjon ugy, mint kell a törvénynek e részben kissé nagyon is lágy §-ainak végrehajtásában; hogyan hihetjük, hogy a lelkészek, midőn látjuk minő mozgalmakban vesznek részt, — pedig igen sok községben ők az egyedül kizárólag befolyásos egyének, a többiek csak pictus masculusok: — hogyan hihetjük, mondom, hogy e lelkészek majd kivétel nélkül oda fognak hatni, hogy az iskolák emancipáltatván, ők befolyásukat elveszítsék ? De maga a rangfokozati állítás is igen sajátságos. Az iskolai szék az iskolai tanácsnak subordinálva van ; az iskolai tanács, mint tudjuk, appellatorium fóruma az iskolai széknek és mégis mit látunk 1 azt, hogy— mit a törvény nem akadályoz, — igen sok esetben ugyanazok tagjai az iskolai tanácsnak, kik tagjai az iskolai széknek is. Hogy így aztán a dolog mecbanismusa nem ugy megy, mint kellene: az természetes ; mert hogy ha hanyag az iskolaszék: annak oka nagyrészt vagy a községek tudatlansága, vagy azon elemeké, melyek a dolgok intézésében részt vesznek, mint például a lelkészek, vagy más valakinek malitiája. Tehát ha az iskolaszék ezen elemeknek összesége s az iskolatanács körülbelül ugyanezen elemekből áll: hogyan kívánhatjuk aztán a tanfelügyelőtől, ki, mint számtalanszor megjegyeztetett, több száz község felett tartozik őrködni, ki tehát alig fordulhat meg ugyanazon községben évenként kétszer háromszor, hogy az iskolák állapotát megvizsgálja, a községet, mikor kell serkentse, nógassa: hogyan kívánhatjuk tőle, hogy az ily községeket törvényes kőtelezettségök teljesítésére sikerrel rá is szoríthassa? De még ez hagyján! hanem hogyan szoríthatná sikerrel a tanfelügyelő valamire a községet, hogy ha a törvényben nincs meghatározva, hogyan alkalmazza a törvény szigorát az ily iskolai ügyekben vonakodó község ellenében ? hogyan, mit alkalmazzon az ily község irányában maga a miniszter? én azt nem tudom. — Közbevetőleg legyen mondva — én gondolkoztam is tegnap efelől, mert Csengery képviselő ur szép előadása még inkább meggyőzött engem arról, mit magam igen sokszor szóba hoztam, hogy polgári iskolák felállítása na| gyón szükséges, gondolkoztam — mondom — hogy egy határozati javaslat által felhívjam a miniszter figyelmét arra, hogy azon községek irányában, melyek 5000-nél több lakossal birnak, 3 igy polgári iskolák felállítására köteleztetnek és ezen kötelességöket nem teljesítették : a törvény kellő szigorát alkalmazza. De midőn én ezen indítványt magamnak agyamban kiterveztem és barátaimmal közöltem: azon kérdés támadt bennem ós barátaimban is, hogy a miniszter a törvény kellő szigorát alkalmazni akarván, mit tegyen azon községek irányában, melyeknek lakossága nagyobb 5000-nél és mégsem tettek semmit ? A törvényben hiányzik a sanctio s igy a miniszter nem tehet semmit; mert irjon bár 2-300-szor a községhez: ez, ha nem akar, ismét nem fog tenni semmit: mert csak a törvénynek tulajdonképeni sanctioja lenne képes a törvény szigorát keresztülvinni. Igy tehát azt hiszem, ezen indokok már magokban elégségesek arra, nem hogy a törvény szellemét felforgassuk; de arra, hogy az az eddigi tapasztalás nyomán, revideáltassanak az illető §§-ok, melyek vagy gátolják a törvény végrehajtását az által, mert nem hajthatók végre, vagy pedig, ha végrehajthatók, inkább ellentétbe jönnek az egész közoktatásügy érdekeivel, mint például az iskolaszék egybeállítása — hogy egy kiküldendett bizottság ezt figyelembe véve, véleményt, jelentést tegyen az országgyűlésnek. Ezen fontos §§-okra vonatkozólag némely módosításokat eszközölhetne tán még ezen országgyűlés is. Ezt nagyon szükségesnek tartom azért, mert a jövő országyülés nem tudjuk: mikor ül egybe. Meglehet mára nyáron; de még akkor is, a felirati vita és egyéb tárgyak, bizonyára le fogják szorítani ezen revisio kérdését a jövő évnek elejéről, sőt talán az egész jövő évről, s ez által megint másfél évre marad el a népoktatás ügye. Pedig ha valaha szükség volt arra, hogy ne veszítsünk el egy pillanatot se; hanem ragadjuk meg az alkalmat s fokozzuk erőnket, nehogy azon erő is, mely most ezen kétségbeesett küzdelemben kétszeresen szükséges, ellankadjon; s hogy mi a nyugoti eivilisátio iszonyú ereje s a keleti népek civilisationalis kezdeményezései közt neutrálisáivá maradjunk : ha valaha szükség volt arra nézve, hogy tegyünk valamit, akkor most van szükség rá.