Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-417

417. országos ölés január 11. 1872. jjg hasonló irányú törekvéseit, melynek sem olyan jó fekvése nincs, mint azon városoknak, — mely sem azon kereskedelemmel és forgalommal, sem olyan vagyoni állással nem bir, s melynek igy nincs is annyi jövedelme. Én ebből az ellenkezőt következtetem. Hogy ha ilyen város, melynek népessége mint Sümeghé, alig haladja meg a 2000-et, ép olyan törekvést mutat a tanügyek terén, mint például Pozsony, melynek 20szor annyi lakosa van: akkor én azt hiszem, hogy e kis várost még inkább^kötelességünk segélyezni. Egyébiránt a t. pénzügyi bizottság felhozza indokolásában, miért véli ajánlandónak a 2000 forint megszavazását. Azt mondja, hogy felajánlandó azon összeg, ha a kérdéses tanintézet az alreáltanodák minden kellékeivel birni fog, s az illetők minden költséget magukra vállalnak. Ha a pénzügyi bizottságnak mindazon adatok rendelkezésére állottak volna, melyek ezen alreáltanoda keletkezéséből előttem tudva vannak: azt hiszem, hogy az indokolásnak e része elmaradt volna. Még az 50-es évek kezdetén Sümegh és vidéke szükségét érezte annak, hogy ily középtanoda az ő kebelében létrehozassák. A város egy polgára, — megnevezem — Eamassetter Vincze 20,000 frt pitványt tett le egy közép-reáltanoda felállitáalasára. E 20,000 forint alapítványt a város polgársága, és a vidék közbirtokosai 35,000 forintra emelték; de a 35,000 forint nem volt elég arra, hogy az iotézet felállíttassák, s annak kamatjaiból fenntartassák. Ezért maga a község, községi pótadó utján 2970 forintot fizet évenkint az intézet fenntartására. Tehát t. ház, nem lehet azt mondani, hogy ily kikötéssel ajánltatik fel a 2000 forint ; mert ezen intézet, mely 1855-ben felállíttatott: nyilvánossági jogot nyert, mit nem kapott volna meg, ha nem birt volna mindazon kellékekkel, mikkel egy közép reáltanodának bírnia kell. Ez intézet 15 év óta fennáll, a polgárok hazafiságából és áldozatkészségéből. Most, midőn először az államhoz fordul segélyért: nem lehet azt mondani, hogy 4000 forintot nem adunk: mert oly nagy összeggel csak főreáltanodákat segélyezünk; mi nem is áll, mert csak az imént a.kecskeméti reáltanodának is f6000 forintot adtunk. En tehát bátor vagyok egy módositványt tenni, mely abból áll, hogy kérem a t. házat : méltóztassék a sümeghi alreáltanodára vonatkozólag a pénzügyi bizottság nézetét mellőzni, s e helyett a miniszteri költségvetésben előirányzott 4000 forintot elfogadni. Ajánlom a t. ház figyelmébe. Pauler Tivadar közoktatási miniszter : T. ház ! Midőn költségvetésemben a sümeghi alreáltanodára 4000 frtot előirányoztam: azon okok indítottak, melyeket Királyi t, képviselő ur bővebben kifejtett, leginkább pedig azon ok, hogy ott, hol valamely városnak lakossága a közművelődés szükségét annyira érzi, mint Sümegh; hol egyesek, mint Eamassetter Vincze, tetemes összegekkel járulnak a közművelődés előmozdításához : ott az államnak hivatása segédkezet nyújtani, az ügyet kifejteni, s azáltal másokat is hasonló törekvésre ösztönözni. Kérem tehát a t. házat, hogy ezen Királyi Pál t. képviselő ur által elmondott okoknál fogva a 4000 frtot megszavazni, és igy az előirányzatban felvett sommát visszaállítani méltóztassék, (Helyeslés.) Elnök: T. ház! A nagyobb összeget teszem fel szavazásra, és kérdem : elfogadja-e a t. ház a miniszter ur által kért 4000 frtot? (Elfogadjuk \) Tehát elfogadtatott. Következik : a középtanodák rendes költsége 10,000 írttal. Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottság elfogadásra ajánlja. Széll Kálmán jegyző (olvassa) : Szaktanodák. Bába-tanodák, összesen 5120 forint. Kautz Gyula előadó: Nincs észrevétel. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtattak. Széll Kálmán jegyző (olvassa): Tanitóképezdék, elemi, felsőbb nép- és polgári iskolák. Budai férfi-tanitó-képezde, összesen 24425 frt. Kautz Gyula előadó: Nincs észrevétel. Schwarcz Gyula: Nem tudom, hogy a t. miniszter ur tudja-e, hogy mennyi a panasz a budai férfitanitó-képezde ellen. Abban az esetben, ha nem tudná: engedje meg, hogy azok közül néhányat felhozzak. A legnagyobb panasz az, hogy a budai férfitanitó-képezdének szervezete nem felel meg azon magas hivatásnak, melyre tulajdonképen felállítva van, t. i. mindnyájan sürgettük, a törvény is elrendelte a felsőbb népiskolák és polgári iskolák felállítását; magam forrón óhajtom, hogy ezek országszerte minél nagyobb számban állíttassanak fel, és e tekintetben csatlakozom Csengery Antal t. képviselő urnák indítványa indokolása alkalmával kifejtett nézeteihez: hanem nem elég, hogy a polgári iskolák, a melyek szükségesek, felállíttassanak, hanem szükséges, hogy a kellő tanerőkkel ellátva legyenek. Ugy vagyok értesülve, hogy ezen budai fitanitóképezde arra van szánva, hogy abban a felsőbb nép- és polgári iskolák tanárai és tanítói képeztessenek ki, a mint már