Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-416
416. országos ülés január 10. 1872. 99 Kautz Gyula előadó: A József-műegyetemre, melynek tanárai a képviselőház által tavaly hozott határozat alapján az egyetemi tanárokkal egyenlő fizetéssel irányoztatnak elő: a 146,089 forintot a bizottság megszavazandónak véli. Elnök : Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa:) „ Reáltanodái tanárképezde." Kautz Gyula előadó: Erre vonatkozólag bátor vagyok a következőket előterjeszteni a pénzügyi bizottság részéről: a reáltanodái tanárképezdére a kért 15,700 frt szintén megszavazandó lenne; e tételnél azonban fölhívta a bizottság a miniszter figyelmét arra, hogy paedagogiai tekintetekből czélszerünek tartaná, ha az alreál- és a főreáliskolai tanárságra való kiképeztetés közti különbség, mely ezen intézetben a két tanfolyam kettéválasztása által jelenleg fennáll : jövőre megszüntettetnék, s e helyett egyátalában az egész reáliskolára képesítő folyam . nyittatnék, ugy, mint az a gymnasiumi tanár- | képezdében igen helyesen fennáll, csak igy levén lehetséges: alapos és tudományos készültségü tanároknak a reáliskolák számára való kiképeztetése. (Elfogadtatik.) Széll Kálmán jegyző {olvassa): „Pesten felállított minta-rajztanoda." Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottság e tétel alatt a 25,910 frtot megszavazásra ajánlja. Elnök: Elfogadja a t. ház % (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa) : „Nagyszebeni jogakadémia." Kautz Gyula előadó: a 17,685frtot megszavazásra ajánlja. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk ) Tehát elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa): „Kolozsvári jogakadémia." Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottság 16,305 frtot a megszavazásra ajánlja. Elnök: Elfogadja a t. ház 1 (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa): „Kolozsvári orvos-sebészeti tanintézet." Kautz Gyula előadó: 34,413 frtot a pénzügyi bizottság a megszavazásra ajánlja. Elnök: Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk !) Tehát elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa) .• „Az erdélyi felsőbb tanintézetek közös költségei." Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bi- j zottság ezen tétel alatt a 2500 frtot megsza- > vázasra ajánlja. Elnök: Elfogadja, a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa): „Középtanodák, algymnasiumok." Kautz Gyula előadó; Erre vonatkozólag következőket vagyok bátor előterjeszteni a pénzügyi bizottság részéről: A középtanodák ezimén a bizottság nézete szerint a kaposvári államgymnasiumra kért 12,510; a losonezi reálgymnasiumra kért 8140; s a fiumei reálgymnasiumra 15,415 forint megszavazandó lenne. A nagyszebeni államgymnasiumnál azonban, tekintettel a t. ház által múlt évben hozott azon határozatra, mely szerint a hitoktatók fizetéseit az illető község vagy hitfelekezet tartozik viselni, s az állam terhére azok nem eshetnek: — a hitoktatók fizetéseit és lakpénzét a bizottság törlendőnek véli s igy e czimre csak 18,783 forint lenne megszavazandó. Gonda László : T. ház! E pontnál felhiva érzem magamat szóval igazolni bizonyos és szerintem nem helyes arányt, mely hazánkban a gymnasmmi és reáliskolai, középtanodai oktatás terén átalában létezik. íme a miniszter ur által kezünkbe adott Czim- és Névtárban a középtanodák rovata alatt ezen megjegyzésre találunk. „Jelesül van Magyarországban és Erdélyben 94 fő-, 53 al-, vagyis összesen 147 gymnasium; 1618 tanár és 30,505 tanuló. Továbbá 11 fő- és 17 al- vagyis 28 reáltanoda, összesen 300 tanárral és 5611 tanulóval; mihez képest, miután 37 tanár egyszersmind gymnasium- s reál tanár: 1881 tanár és 36,116 tanuló létezik.'' Ezt kívántam, t. ház, először is felolvasni azért, hogy kimutathassam : mennyire szükséges a költségvetésnél és főleg annak egyes tételeinél figyelmeztetni azon kormányt, melynek részére a kijelölt előirányzat vagy szükséglet megszavaztatik, hogy mi tehát a közönség részére az előny, melynek megfelelne azon összeg, melyet a népképviselet engedélyez. Én, t. ház , visszavezetem az emlékezetet az igen t. miniszter urnák az átalános vitát befejező beszédére. Ott, hol a szakembernek és még a kormányférfiaknak is lelkesedése, ügybuzgalma szól belőle, midőn a humanisticus irányú köznevelés javára mintegy kardot köt és harczol diadalmasan, bár ellentétesen a már ekkoráig a köztapasztalás szerint nagyon elhanyagolt reáltanodái oktatás ellen. Annyiban helyeselni kell, és méltán megérdemelt dicsérettel emlékezni meg az igen tisztelt miniszter urnák ama vódbeszédéről, melyet a humanisticus irányú oktat ; s javára mondott; mert hiszen mi még azon iránynak növendékei vagyunk és mintegy a szülő tagadná meg a gyermeket, ha ezen kornak nemzedéke a humanisticus nevelés ellen felszólalnánk, 13*