Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-401

401. országa* ülés deezember 15. 1871. 43 lehet állítani, hogy a központi számvevőségnek ezen kötelesség teljesítésére nincs elég ideje, hanem csak 10— 1 óráig, de a munka terjedelme és siettetéséhez képest a nap többi óráiban is dolgozna. Arra kérem — a mint mondám — a tisztelt minisztériumot, méltóztassék a közpoflti saját számvevőséget nagyobb szorgalomra buzdítani és rendben tartani. {Helyeslés a Msépen és hal felől.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: Én nem mondtam, hogy idő hiányában nem ért rá azzal foglalkozni a minisztertanács; hanem azt mondtam, hogy igen sokszor arra, hogy a minisztertanács határozatokat hozhasson, azon külső hatóságoktól felvilágosítás kérendő, melyek kezelésére vonatkozik a főszámvevőség jelentésének egyik, vagy másik pontja, és hogy a kivánt felvilágosítás vagy kimutatás igen sokszor hézagosan érkezik be, ugy hogy kiegészítést kell kívülről kérni. Egyébiránt, hogy ha egyszer kívülről bejött az anyag, mely itt ben feldolgoztatik: méltóztassanak meggyőződni arról, hogy nem késik soká. Ami egyébiránt az én minisztériumomat illeti, én mindennel készen vagyok ma ; én miattam beterjesztethetik a napokban, mert én a főszámvevőszék jelentésére teendő felvilágosításokkal készen vagyok; igaz, hogy csak tegnap készültem el. Ez, gondolom, bizonyítéka annak, hogy a mit lehet tenni, azt elkövettük. Méltóztassanak megengedni, de nagyon sok a külső hivatal, s nem egy forma az ember; sokszor két-három kérdésbe kerül, mit tán egyre meg lehetett volna kellőleg mondani; s ha itt volna az mind a fővárosban, akkor nem járna a dolog oly nagy nehézséggel. Simonyi Ernő: Azok után, miket tegnap Horn képviselőtársam elmondott: nekem igen kevés észrevételem lesz, mert épen azokra akartam én is reflectálni. Ami a miniszter ur válaszát illeti, különösen a zárszámadásokra vonatkozólag: azt én sem tarthatom semmi tekintetben kielégítőnek. Méltóztassanak megengedni, mostan az 5. respective 6. költségvetést tárgyaljuk, s még egyetlen zárszámadás sincs rendben. Hogy egy miniszter, és különösen olyan ügyes, tehetséges miniszter, ne találjon mentséget, és ne tudjon okot mondani arra, miért maradt ez el: azt lehetetlen képzelni. Én tudom, hogy a miniszter urnák van készen elég oka, miket nekünk elmondjon. Mi azonban ezt nem fogadhatjuk el, különösen^nem azt, hogy a minisztertanács miatt késett. Én nem látom át, mi köze ehhez a minisztertanácsnak? [Kerkapoly: a törvény rendeli.) A törvény igenis mondja, de e clausulát a törvénybe a kormánypárt erőszakolta bele. Mi a számadásokat és a főszámszék észrevételeit akarjuk látni, hogy mit változtat azokon a minisztertanács, nem tudom. Azért, hogy a felvilágosításokat megkapjuk: nem szükséges, hogy a minisztertanácsban megakadjanak; vagy ha már megakadnak, igyekezzünk egyszer azon, hogy a törvény megtartassák. Ha nem lehet szeptemberre elkészíteni : méltóztassanak a törvény módosítását indítványozni; de míg tőrvény van, tartsuk meg azt. Ami azt illeti, hogy a legközelebbi napokban be fognak terjesztetni a zárszámadások : köszönjük , épen a budget tárgyalás után, épen akkor, mikor nem lesz rá szükség. Ami illeti a szőnyegen fekvő tárgyat, vagyis a költségvetés fedezetét: erre nézve észrevétel tétetett, hogy az előirányzott összegek nem egészen correctek, és némileg merészek. Ez bizonyos tekintetben áll. En hiszem, hogy a minisztérium a múlt években elért kedvező eredménye által felbátorítva, nem habozik abban, hogy némileg többet irányozzon elő, mint a mennyit szabályszerűn és szigorúan véve előirányozni kellene. Szeretném mégis, hogy az előirányzatokban ugy a minisztérium, mint a pénzügyi bizottság is bizonyos megállapított elvekből indulnának ki; mert igen furcsa, ha az ember a pénzügyi bizottság jelentését olvassa, milyen ellenkező motívumokból indulnak ki; például a személyes kereseti adónál azt mondják, hogy az 1872. évi előirányzat 156 ezer forinttal kisebb azon összegnél, mely 1870-ben a személyes kereseti adó czimén befolyt, s így tehát, ha kisebb, mint az 1870-iki: teljes biztossággal előirányozható. A jövedelmi adónál azt mondják: az 1872. évi előirányzat, miután annyi százezer forinttal maradt az 1872. évi bevételek mögött, teljes alapossággal előirányozható. A helyes alapot tehát itt annak tartják, hogy az 1871-dikinalól maradt. A földadónál azt mondják, hogy, miután az 1872-iki költségvetésbe felvett összeg ezen eredményen tul nem megy, a házadónál pedig azt mondják, habár 356 ezer forinttal nagyobb a zárszámadásban kitüntetett jövedelemnél: az előirányzatba ezen összeg, a bizottság nézete szerint, teljes biztonsággal felvehető. Tehát itt felvehető, mert alatta van, ott fölvehető, mert felette van, de semmi positiv megállapodás nincs, hanem azt mondják: ezt igy vegyük, azt ugy vegyük. De, t. ház, a miniszter ur azt mondja, hogy az emelkedés négy éven át állandó, tehát azért lehetett ezen összegeket előirányozni. Az 1869. e'v alatta maradt minden tekintetben az előirányzatnak, legalább az előző év eredményéhez képest. A házadó pl. 1869-ben előirányozva volt 5 millió 700 ezer forinttal, és beíolyt 6 millió; elég az hozzá, hogy az 1869. év nem volt igen 6*