Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-389
389. oritágoi illés november SS. 1871. 87 csak a készpénz, de a kötvényekre is. Ha ezen jogot nem akarják gyakorolni: rájuk kényszeríteni nem lehet; de ha ók igényt tartanak ahhoz, nekik kifizetendő. Hogy pedig ezen jogaikat érvényesítsék, mindenesetre akarok egy bizonyos határidőt kitűzni, a mely alatt ők igényeiket bejelentsék. Ha ezt teszszük, ki fog nekik adatni, ha pedig nem jelentik be: akkor nem akarják igénybe venni, hanem a többi birtokból vagy más módon akarják magokat kielégíteni, akkor a kötvények kiadathatnak a földtulajdonosoknak. Épen azért azon eszmét akarnám kifejezni, n °gy bizonyos határidő tűzessék ki, mely alatt igényeiket jelentsék be, és ezen idő alatt a kötvények ki ne adassanak a földtulajdonosnak. Ezen eszmét akarta kifejezni Fittler képviselő ur is, ezen eszmét képviselte, midőn a földtehertoentesitési eljárásra hivatkozott, mert ott is a kötvények a törvényszékhez átteendők, a törvényszék bizonyos határidőt tűz ki, a mely alatt ha senki nem jelentkezett, a tulajdonosnak kiadandók a kötvények. Ezen eszmét tehát itt is óhajtom érvényesíteni. Hajdú Ignácz előadó: A módositvány a 3-dik bekezdésre nézve, melyet a pénzügyminiszter ur beadott: igy hangzanék. (Olvassa a már felolvasott módositványt). Paczolay János: T. ház! Tudjuk azt mindnyájan, hogy a hitelezőknek joguk van követelni azt, hogy a telekkönyvi hivatal által hivatalból értesíttessenek mindazon esetekről, mikor jogaik bármi tekintetben sértést szenvednének, s ugy, mint ez a szerkezet fogalmazva van: akkor a bejegyzett hitelező nem is tudná, hogy a telekkönyvben valami változás történt. (Elnök közbeszól: Az előbbi %-ban benne van már, hogy hivatalból értesítendő.) Ugy tehát belenyugszom. Elnök: E szerint e törvényjavaslat be lenne fejezve. Csiky Sándor: Még nincs befejezve mert én beadtam egy módositványt az 5-dik §.> 5-dik bekezdéséhez. Mihályi Péter jegyz© (olvassa Csiky Sándor már felolvasott módosítását.) Elnök: Elfogadja a t. ház ? {Nem!) Tehát nem fogadtatott el. Hajdú Ignácz {lelépvén a szószékről, megéljeneztetik.) Elnök: Az ipartörvényjavaslat fog most harmad szór felolvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa az ipartörvényjav aslatot.) Elnök: Elfogadja a t. ház a felolvasott törvényjavaslatot? {Elfogadjuk!) Ennélfogva elfogadtatván, tárgyalás végett a főrendiházhoz küldetik át. Napirenden van a köztőrvényhatósági házi pénztárak alapjairól szóló törvényjavaslat tárgyalása. A pénzügyi bizottság jelentést fog erre vonatkozólag felolvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a pénzügyi bizottságnak a fennebbi törvényjavaslatra vonatkozó jelenlését.) Széll Kálmán, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! A tárgyalás alatti törvényjavaslat folyománya a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényczikk azon rendeletének, melyben oda utasíttatott a pénzügyminiszter, hogy a belügyminiszterrel egyetértőleg az egyenes adóknak oly mérvű leszállítása iránt adjon a t. ház elé egy törvényjavaslatot, mely lehetőleg megfeleljen azon főösszegnek, mely közigazgatási czélokra azon évben, t. i. 1870ben a törvényhatóságok részére kiszolgáltatott. Mindenekelőtt tehát a minisztériumnak ezen öszszeget kellett megállapítani, mely közigazgatási czélokra 1870-ben a törvényhatóságoknak csakugyan kiszolgáltattatott. Ennek megállapításánál azon eljárás követtetett, mint az az előterjesztett törvényjavaslat mellékleteiből kitűnik, hogy a törvényhatóságok részére utalványozott főöszszegből mindenekelőtt kiválasztattak tisztán a törvénykezési kiadások, ennek kiválasztása után azon költségek, melyek oly kiadásokra fordíttattak, melyek részben közigazgatásiak, részben törvénykezésiek voltak, és igy saj átlag sem egyik, sem másik osztályzatba, hanem mindkettőbe tartoztak. Ezen költségek is felhasználtatván, a minisztérium ezen összegnek felét közigazgatásinak vette, felét törvénykezésinek, és igy felét a megmaradt összegből levonta. Miután azonban az 1870. IV. törvényczikk folytán az árvaügy kezelése, a gyámhatóság gyakorlása, és az abból folyó költségek ezután a törvényhatóságokat fogják terhelni: még egy bizonyos összeg vétetett föl e czimen, és hozzáadatott a törvényhatóságoknak kiadandó összeghez. Ezen elvek alapján 4.145,749 írtban állapíttatott meg azon főöszszeg, mely a minisztérium föltevése szetint 1 870ben tisztán közigazgatási czélokra lett kiszolgáltatva. A törvény értelme szerint tehát ezen összeg lenne az egyenes adókból leütendő, mely összeg az összes egyenes adóknak 7 — 76 százalékát teszi. T. ház! Maga e számítás, mint a dolog természetében rejlik, csak bizonyos feltevésen alapszik. Azt az utolsó fillérig kiszámítani, a közigazgatási költségek 1871. évben mennyibe kerültek: alig lehetséges, annál fogva; mert a
