Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-389

389. országos ülés november 25. 1871. 77 be kellene tenni a „8%" után : „illetőleg 7%". Ily módosításokkal óhajtom Wahrmann képviselő ur módositványát elfogadni és ajánlom a t. háznak elfogadás végett. (Helyeslés.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: Nem tartózkodom kijelenteni, hogy az akként szerkesztett módositványhoz részemről hozzájárulok; az intentió amúgy is az volt, mit a t. képviselő ur is szives volt elismerni és megengedni; én tehát az eredeti szöveg szerint sem fognék máskép cselekedni; de hogy a törvény világos és praecis legyen: nekem nincs a módositvány ellen kifogásom. (Helyeslés. Felkiáltások: Elfogadjuk!) Mihályi Péter jegyző (újra felolvassa Tisza Kálmán módositványát.) Wahrmann Mór; Hozzájárulok ezen módositványhoz és visszaveszem módositványomat. (Helyeslés. Elfogadjuk!) Horn Ede: T. ház! Wahrmann Mór t. képviselőtársamnak módositványa 3 pontra vonatkozik ; csak a harmadik pontra akarok észrevételt tenni, a melyre nézve nem egészen értek egyet Tisza Kálmán t. képviselőtársammal. 0, valamint nagyon t. Wahrmann képviselő ur is, ki akarja hagyni a 3-ik pontban az „5%-et" ; én azt hiszem, hogy ezen 5% a t. bizottság által azért vétetett fel a szövegbe, hogy a földbirtokosoknak ne legyen joguk többet követelni mint 5%-nyi zálogleveleket; mert ha a földbirtokosoknak joguk volna pl. azt mondani a földhitelintézetnek; „én 5%-el meg nem elégszem, én öVi, vagy 6%-et akarok" : akkor a földhitelintézet természetesen kényszerítve lesz a telepitvényestől szintén többet kívánni, mint 5%-et, mert akkor a társulat legalább annyit kivan adósától, a mennyit ő fizet a hitelezőnek. Én azt gondolom, hogy a bizottságnak szándéka ép az volt, hogy többet ne kelljen fizetni, mint 5%-et, és ennek következtében a telepitvényes szintén csak 5%-et fog fizetni. Van ugyan erre bizonyos provisio a 4-dik és most 5-dik pontban, hol az van mondva, hogy nem lehet követelni többet, mint 7% vagy 8 %-et, de nincsen még kimondva, mennyi lesz a kamat és mennyi a törlesztés; mert ha például 6% fizettetik kamatul: akkor 7%-ből csak 1% marad törlesztésül, és igy hosszabb idő kellene arra, hogy lefizettessék az egész tőke. Ennek következtében hozzájárulok Tisza Kálmán t. barátom indítványához, csakhogy a 4-dik pontban az 5% fenntartását kívánom a telepitvényesek érdekében. Deáky Lajos: T. ház! Nekem a 4-dik pont végszavai ellen észrevételem van. Itt az mondatik: „Negyvenegy ily félévi járadék (annuitás) befizetése után összes tartozásuk a földhitelintézet irányában megszűnik, s ennek megtörténtével tartozásuk a telekkönyvben törültetni fog." Én ebben a telepitvényesekre nézve nem annyira könnyítést, mint inkább megterheltetést találok, mert minden adósnak joga van, ha fizetést vagy tőketörlesztést tett: törlés iránt folyamodni s azt a telekkönyvbe bejegyeztetni és ezt a hitelező nem gátolhatja. Ha igy a telekkönyvi törlések csak is 22 év múlva történhetnek meg: akkor a telepitvényesnek nem lehet akkora hitele, mint ha kimutatja, hogy évenként törlesztve s törölve levén a tartozás, már csak egy két évi törlesztés hiányzik. Igy hátralék tartozásainak kifizetésére kölcsönt inkább kap. Ugyanazért ón ezen passust: „Ennek megtörténtével tartozásuk a telekkönyvben törültetni fog" kihagyatni, és az 5-ik pont után egy uj bekezdésbe a következő szavakat kérem beigtattatni: „A rendes ós rendkívüli törlesztések, az utolsó részletfizete's és az egész tartozással együtt, a fizetések alkalmával hivatalból fognak a telekkönyvben törültetni. Ajánlom módosításomat elfogadás végett. Mihályi Péter jegyző (újra felolvassa Deáky Lajos módositványát.) Wahrman Mór: T.képviselőház! Horn t, barátom megjegyzésére csak azt vagyok bátor felelni, hogy egészen öntudatosan szándékozván ezen öt százalékot kihagyni: tökéletesen egyet értek vele, hogy ez által a telepitvényesekre nézve igen könnyen nagyobb kamatfizetés háramlanék; de éppen azon szempontból indulok ki, hogy igen sok esetben előnyösebb, ha valaki több kamatot fizet, ha azáltal a tőkét hosszabb időben törlesztheti, és a telepitvényesekre nézve épen ez kívánatos. Most azon nagy teher háramlik rajok, hogy kezdetben a megváltási ősszeg egy harmadát kamatokkal egj'ütt ki kell fizetniök. Hogy ha 8 százalékot annuitásban kell fizetni, az valószínűleg képességüket fölülmúlja, hanem sokkal előnyösebb, ha 6 és fél annuitásban fizetik, ezt képesek megfizetni, ha ezáltal nem 22, hanem 32 évre terjed a fizetés. Igaz, hogy ezáltal valamivel drágább lesz a pénz, ez gazdag embernél igen jelentékeny különbséget tesz; de ha szegény ember birtokára felvesz kölcsönt, inkább többet fizet, ha hosszabb időre kaphatja meg, mert rövid idő alatt nem képes fizetni. Épen az egész annuitásnak eszméje abban rejlik, miszerint adassék alkalom annak, hogy a ki nem képes a birtokkötelezettséget rövid idő alatt teljesíteni, ezt törlesztés által teljesíthesse. Az államra is nagy előny háramlik ez által, minthogy az állam 66,000 hold föld birtokában van, ezért szintén zálogleveleket kap és itt nagy különbség van abban, ha ezek 5 vagy 5 és fél