Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-388
68 888. orsaégos Ölés november 24. 1871. lyása parlamenti kormánynak vallja magát: itt a kormánynak kell szint vallani. Vagy oly magas államférfiúi szempontok javasolják ezen törvénynek létrejöttét, — mint azt az én meggyőződésem is tartja, — hogy a telepitvényesek ügyében az expropriationális elvnek alkalmazását véli javaslatba hozni, vagy nem ? Ha ezen államférfiúi szempont magaslatára emelkedett, a mint nézetem szerint egy expropriationális ügyben 1848-ban a nem képviseleti kamara emelkedni elég erővek belátással és a jövőbe való tekintettel birt : birjon ezzel ezen kormány is. Valljon szint, de azzal ne mentegesse magát : „hogy én e törvényjavaslatnak könnyebb keresztülvitele tekintetéből pártolom vagy nem párlom Tisza Kálmán indítványát." Én azt hiszem, hogy azon kormány, mely erejének öntudatában ezen kamarára támaszkodik, a mely népképviselői kamara: diadalmaskodni fog tudni azon természetszerű ellenszenven, melyet — mint mondám — a historiailag jogosult másik kamara, vagy akár minő törvényesen létező és etablirozott testület a maga hatalma érvényesítésére felhasználni szokott és felhasználni természetében fekszik. En egyenesen arra kérem a t. nyilatkozott miniszter urat, hogy ezen törvényjavaslatot vagy komolyan magáévá tenni méltóztassék, s akkor elég garantiát, elég biztosítékot látok abban, hogy ez keresztül is fog vitetni, — mert ha ez nem történnék, akkor méltóztassék egész töredelmes szívvel bevallani, hogy mi nem vagyunk parlament, hogy kormányunk nem kormány, hanem hogy vagyunk valami kisszerű testületeeske, melynek imponál egy más testületnek, — ismétlem — mindig természetszerű hatalmi conserváló vágya, a miért én azt különben sem nem vádolom, sem meg nem rovom; hanem igen is elkomorul hazafiúi szivem, midőn egy parlamenti kormány ily nyilatkozatát hallom. Ismétlem, hogy én Tisza Kálmán indítványát pártolom. (Bal felől hosszas élénk helyeslés.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter; Anélkül, hogy az épen mondottak elemezésébe bocsátkozni kívánnék, nem tehetem, hogy súlyt ne helyezzek ismételve mindazok daczára is, miket épen hallék, a törvényhozás tényezőinek öszhangzására, hogy ugy mondjam spontán összhangjára, s amire előbb figyelmeztetni jónak láttam, és minek jogosultságát föntartom most is, az nem volt egyéb. Ha a t. képviselő ur, és vele többen, azt vélnék, hogy a közjó érdekében mindegy, akár állíttassák elő ezen egyezet, mint öszhang, akár bármiként: vele egyetértésben nem lehetek, és én az önkéntes összhangot mindig magasabbra fogom becsülni, mint bármi más utón elérendő egyezetet. Ezt kijelenteni kötelességemnek tartottam. (Jobh felől helyeslés.) Elnök: Több szónok nincs följegyezve. Méltóztassanak a módositványokat meghallgatni. Széll Kálmán jegyző {újra felolvassa Tisza Kálmán módositványát.J Elnök: Ez az egyik módositvány; halljuk a többit. Mihályi Péter jegyző (olvassa Dániel Pál és Paczolay János módositvány aú.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: T. képviselőház! Mielőtt szavazásra méltóztatnék bocsátani a módositványokat : én többek fölszólitásának akarván eleget tenni, vagyok bátor az esetre, ha netalán Dániel Pál módositványa fogadtatnék el, annak egy további módosítását hozni javaslatba, azon értelemben, melyet már kifejtettem volt; mert én a Tisza Kálmán t. képviselőtársam módosítását az állami, egyházi és alapítványi birtokon levő telepitvényesekre nézve elfogadandónak tartom; de én még tovább akarnék menni egy kis módosítással a magán-birtokokon levő alapítványokra nézve: jelesen nem tehetem, hogy a tárgyalások folyamát némileg megelőzve, már előre ne jelezzem, hogy azon pontra nézve, melyben ki van mondva, hogy 22 év alatt 8%-os annuitás mellett tartoznék a másik 2 / 3-ot törleszteni, egy módositványt ne hozzak javaslatba, ha az más oldalról nem történnék meg, mely t. i. a maxiumot állítsa oda, tehát a kormánynak latitude-ot adjon, kedvezőbb módszert elérhetni, — bátor volnék t. i. az egyharmadot is ugyanazon időhöz kötni. Meglehet, hogy itt 22 helyett több év lesz elérhető és talán a 8%-on alul szállhatnánk. Módositványom czélja az egyharmadra nézve ugyanazon másik kétharmadra alkalmazandó könnyítés eszközlését lehetővé tenni, és igy kérném ezen módositvány fölolvasását. Széll Kálmán jegyző (olvassa Kerkapoly Károly következő módosiiványát) : Ha a telepitvény magán-birtokon áll: köteles a megváltásra jogosított telepitvényes a megállapított váltsági összeg és illetőleg a vételár egyharmad részét az eddigi földtulajdonosnak a telekkönyvi bejegyzéstől számított 4 év alatt készpénzben kifizetni. Ha a telepitvény egyházi, kincstári vagy alapítványi birtokon áll: a váltság-összeg, illetőleg vételár egyharmad része és annak kamatja ugyanannyi év-járadékban fog a megváltásra jogosított telepitvényesektől az adóval együtt behajtatni, mint ez a más kétharmad részre megállapittatott. u Dániel Pál: En ezt elfogadom és módositványomat visszavonom.