Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-388
888. országos illés november 24. 1871. 69 Elnök: E módositványok ellenében legelőször is a szerkezetre kell szavazni. Elfogadja-e a ház a 6-ik §. 2-ik kikezdését ugy, mint az -előterjesztve van ? (Nem!) Tehát következik Tisza Kálmán képviselő ur módositványa. Akik •ezt elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Méltóztassanak azok fölállani, kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Szél Kálmán jegyző (olvassa Paczolay módositványát.) Elnök: A kik elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Szél Kálmán jegyző (újra olvassa Kerkapoly módositványát.) Tisza Kálmán: T. ház! Azt gondolom, hogy ez oly uj módositvány, és annyival tovább terjed, mint az eddigiek, mert maga a pénzügyminiszter azt mondotta, hogy a jövő §-szal kapcsolja össze, hogy a házszabályok szerint ahhoz szóllani lehet. (Helyeslés.) Én, elvettetvén azon módositvány, melyet tettem s leghelyesebbnek tartottam: most már ezt, mint jobbat a többi beadottnál, természetesen nem tartom föladatomnak megtámadni, de azt kérdezném először is, hogy nem lenne-e szükséges a módositványban kitenni a kamatok mennyiségét ? (Benn van! Nincs benn !) Méltóztassék tehát még egyszer fölolvasni. (Mihályi Péter Jegyző olvassa.) Én legalább szükségesnek tartom, és ugy hiszem, ilyen esetekben 5 százalékos kamatot szokás felvenni. A másik pedig inkább egy kérdés, és ez az, hogy miután a miniszter ur maga is azt monda, hogy a 2 0—22 évet elfogadja mint minimumot, de meglehet, hogy nagyobbszámu éveket is lehet tenni, miután ez itt nincs kimondva, kérdeuém: vajon azon pontban, melyben a hitelintézettől felveendő kölcsönről van szó, meg fog-e az éveknek ezen minimuma említtetni; mert ha ott meg fog említtetni: akkor itt elmaradhat. Nem tartom ugyan szükségesnek, hogy ez kétszer kimondassák, hanem ha már itt kimondjuk, akkor amott erre lehetne hivatkozni. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : A mi az első kivánatot illeti: azt igen természetesnek találom, miután csak a hirtelen történt szövegezés miatt maradt ki az, és természetesnek találom, hogy 5-%os kamat, amely kamat az egész törvényen átvonul, vétessék föl. A másikat illetőleg azt gondolom, hogy a t. ház a tárgyalások folyamában meg fog győződni arról, hogy 20 — 22 évnél rövidebb törlesztési időszakot nincs szándékunk javaslatba hozni; de azt akartuk megengedni, hogy esetleg hoszabb törleszési időszak is vétethessék fel, a mi által a telepitvényesek csak nyerhetnek. Én ugyan nem ellenzem, hogy a törlesztési idő ezen minimuma már itt kimondassák, de ugy hiszem, hogy ha ezen minimumot itt mindkét részről kijelentjük: akkor ezt itt ki lehet hagyni. Még egy könnyítésre vagyok bátor felhimi a t. ház figyelmét, mely a szövegezésben van. A t. képviselő ur által benyújtott szövegezés a tőkét egyenlő részletekre osztja, és igy minden évben egyhuszad részét, vagyis 5 százalékot kellene lefizetni a tőkéből, ós igy az első években is, midőn a kamat is nagyon súlyosan nehezedik a kötelezettre. Ezen általam benyújtott módosititvány azonban annuitáson alapszik, mely a tökét és kamatot egyszerre törleszti, és igy a kamat-teher alig érezhető, miután ha 20 évet veszünk föl, a kamat része az annuitásban alig tesz többet, mint egy %-ot. Csak ezt akartam megjegyezni, különben nincs ellene észrevételem, hogy az 5-ös % mondassák ki, Wahrmann Mór: Nézetem szerint nem szükséges, hogy kimondassák a kamat; mert mihelyt a törlesztési idő minimuma meg van szabva: ez által a kamatláb is benfoglaltatik; ugy, hogy ha 8%-os annuitások vannak meghatározva : akkor a törlesztést nem lehet 10 évre leszállítani. Az annuitások föltételeznek bizonyos időszakot, melyet lejebb szállitani lehetetlen, mert azon idő alatt nem törlesztethetnének. Azonkívül én a 22 évet nem fogadhatom el, és később szándékozom egy módositványt beadni, mely a 34 és % évet fogja, mint legnagyobb évszámot indítványozni, miután ez az évszám szokásban van a földhitelintézeteknél és ez elönyösebb is a telepitvényesekre nézve. Huszár Imre: T. ház! Részemről elfogadom az igen t. pénzügyminiszter ur módositványát ; szükségesnek látnám azonban ahhoz egy almódositványt benyújtani, melyet bátor leszek neháuy rövid szóval indokolni. Felemlittetett már, és az igen tisztelt igazságügy miniszter ur teljes mértékben méltányolta azon nehézségeket, melyek tán kellemetlen súrlódásokra fognak vezetni a földesúr és a volt telepitvényes közt ezen ! / 3-nyi törlesztési, kisajátítási összeg beszedésére nézve: ha ezen összeg beszedése nem az állam által történnék; hanem mintegy a mostanig fenállott és e törvényjavaslat által megszüntetett viszony további maradványa a telepitvényes és a volt birtokos közt mintegy megörökítené ezen súrlódásokat, ha továbbra nem, legalább azon 4 évre, mely idő alatt a pénzügyminiszter ur ajánlata szerint az illető telepitvényes a vételár egyharmadrészét lefizetni köteleztetik.