Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-388

*88. országos ülés november 24. 1871. 59 nyi és a magántulajdonosok birtokában lévő javak közt sok tekintetben lényeges különbség van. A magántulajdonos az ő birtokát eladhatja, elajándékozhatja, adóssággal, bekebelezéssel terhelheti; szóval tulajdonáról szabadon rendelkezhetik, az egyházi és alapitványi javak szabad adásvevés tárgyát nem képezik, adósságokkal, bekeblezésekkel nem terheltethetek és azokról szabadon az illető javadalmas vagy alapítvány nem rendelkezhetik: mert ezen javaknak bizonyos rendeltetésök van, mely rendeltetésre és czélokra jövedelmeiknek fordíttatni kell. De épen azért, mert az egyházi és alapitványi javaknak bizonyos czéljok és rendeltetésök van, melyekre fordittatniok kell, ha az illető egyházi javadalmas vagy alapitvány azon összjövedelmet, melyet a telepitvény esektől eddig élvezett, a' telkeknek a telepitvényesek részére leendő átengedése után is élvezhetni és a kitűzött czélra fordíttathatni fogja : az egyházi és alapitványi javak czéljának, rendeltetésének elég lesz téve, és arról panaszolkodni nem lehet, hogy e javak czéljainak elérése gátolva lenne. Miután pedig a törvényjavaslat szerint a telepitvényes a neki átengedendő telkeknek egész valódi értékét tartozik 20 év alatt megfizetni: az eg}

r

bázi javadalmas és az alapitvány azon tőkében, melyet e szerint a telepitvényes fizetni fog, és annak folytán járó kamataiban ugyanazon jövedelmet fogja élvezni, melyet eddig élvezett, és azt ugyanazon czélokra fogja fordíthatni, melyre fordíttatott eddig. Ennélfogva t. ház — mint mondám — különbséget teszek a kincstári, egyházi és alapitványi javakon levő telepitvényesek és a magánosok birtokában levő telepitvényes községek között. Ez utóbbiakra nézve a központi bizottság által most beterjesztett javaslatot, a teendő módosításokra nézve nézeteim kijelentését fenntartván ; én is hajlandó vagyok elfogadni; de az általam említett alapitványi, kincstári és egyházi telepitvényesekre nézve óhajtom az eredetileg beterjesztett törvényjavaslat 6. §-át csekély módosítással továbbra is fenntartatni. A módositvány arra vonatkozik, hogy határozottan jeleztessék, miszerint ezen 6. §-ban érintett törlesztési mód csak azon községekre vonatkozik, melyeket ismételve említeni szerencsém volt. Módositványom a következő: A telepitvényesekről szóló törvényjavaslatnak, a központi bizottság szövegezésében foglalt 6. §-a ekként módosítassák: „A kincstári, egyházi és alapitványi birtokokon levő telepitvényes községekben a váltságdijakat, illetőleg a vételárt az állam közvetítése nélkül 20 év alatt évenként egyenlő részletekben, az 5-ös kamatokkal együtt, a telepitvényeB köteles törleszteni.* — A többi, telepitvényesekre vonatkozó uj §. legyen a törvényjavaslat 7. §-a, és ezen szavakkal kezdődjék: „A második és negyedik §-ban körülirt egyéb telepitvényes községekben. {Helyeslés bal felől.) Jámbor Pál jegyző újra (felolvassa Ghyczy Kálmán módositványát.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : Azon tény, hogy a kormány eredetileg valamennyi telepitvényesekre nézve ezen módozatot hozta javaslatba: már magában mutatja azt, hogy részünkről a javaslatba hozott módositványt nem tekintjük elfogadhatlannak, mert hiszen ezen módositvány csak a telepitvények és telepitvényesek egy részére szorítva kívánja ugyanazt, a mit a kormány eredeti törvényjavaslata átalában az egészre nézve is elfogadhatónak tartott a dolgok azon állásában, melyben azt, úgyszólván, a közvéleményben lelte, tehát jogi nehézségeket és ellenvetéseket tenni a javaslat ellen nincs is eszemben. Hasznossági szempontból azonban s kölcsönös capacitió czéljábél, veszek magamnak szabadságot némely észrevételeket tenni. En is igen szívesen hozzájárulnék ahhoz és még a hasznossági tekinteteket sem vélném az által csorbultaknak, hogy az utóbbiakra nézve a váltságdíj vagy vételár tekintetében, — vagy bár mikép nevezzük, — maradjon meg az eredeti szerkezet, hogy t. i. a mi a bank közvetítésén tul marad : azt fizeti, — mint az eredeti törvényjavaslatban volt, — 20 év alatt. Ebben nem látok jogsérelmet, sem a hasznosság szempontjának semmi csorbítását. De azt nem látom át, hogy a %-nak a hitelintézet általi közvetítését, ha már többi részére a telepitvényeseknek elfogadja a törvényhozás : mért ne fogadná el ezekre nézve is, mert ebben nem látok a telepitvényesekre nézve terhet; s megfordítva, esetleg, jelentékeny haszonnal is jár ez; mert ha már azon álláspontra helyezkedik a törvényhozás, hogy ezen 67.000 holdnyi terület magánosok birtokába bocsáttassák : mégis jelentékeny előnynyel kínálkozik, ha a vételár %-a a tőkében is rendelkezhető állapotba hozathatik mindjárt. Mert be kell vallani, hogy ezen évek azok, melyek leginkább graválnak, melyek a financiális helyzetre legsúlyosabbak azért: mert a múltnak terheit nagy részben hordozzuk, mert a múltban nem tett investitiók érzetében a jövőre is kell költekeznünk. Ha esak vasúti subventióról lesz szó, vajon a disponibilis tőkék akár hitelezés akár eladás utján használtassanak: nem lesz-e nagy köonyüség az államfináncziára ? — A telepitvényesek érdekét pedig nem csorbítja; mert ők csak annyival tartoznak, akár 20, akár 22 év 8*