Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-388

*88. országos ülés november 24. 1871. 59 nyi és a magántulajdonosok birtokában lévő javak közt sok tekintetben lényeges különbség van. A magántulajdonos az ő birtokát elad­hatja, elajándékozhatja, adóssággal, bekebelezés­sel terhelheti; szóval tulajdonáról szabadon ren­delkezhetik, az egyházi és alapitványi javak szabad adásvevés tárgyát nem képezik, adóssá­gokkal, bekeblezésekkel nem terheltethetek és azokról szabadon az illető javadalmas vagy ala­pítvány nem rendelkezhetik: mert ezen javak­nak bizonyos rendeltetésök van, mely rendelte­tésre és czélokra jövedelmeiknek fordíttatni kell. De épen azért, mert az egyházi és alapitványi javaknak bizonyos czéljok és rendeltetésök van, melyekre fordittatniok kell, ha az illető egyházi javadalmas vagy alapitvány azon összjövedelmet, melyet a telepitvény esektől eddig élvezett, a' telkeknek a telepitvényesek részére leendő áten­gedése után is élvezhetni és a kitűzött czélra fordíttathatni fogja : az egyházi és alapitványi javak czéljának, rendeltetésének elég lesz téve, és arról panaszolkodni nem lehet, hogy e javak czéljainak elérése gátolva lenne. Miután pedig a törvényjavaslat szerint a telepitvényes a neki átengedendő telkeknek egész valódi értékét tar­tozik 20 év alatt megfizetni: az eg} r bázi java­dalmas és az alapitvány azon tőkében, melyet e szerint a telepitvényes fizetni fog, és annak folytán járó kamataiban ugyanazon jövedelmet fogja élvezni, melyet eddig élvezett, és azt ugyanazon czélokra fogja fordíthatni, melyre fordíttatott eddig. Ennélfogva t. ház — mint mondám — kü­lönbséget teszek a kincstári, egyházi és alapit­ványi javakon levő telepitvényesek és a magá­nosok birtokában levő telepitvényes községek között. Ez utóbbiakra nézve a központi bizott­ság által most beterjesztett javaslatot, a teendő módosításokra nézve nézeteim kijelentését fenn­tartván ; én is hajlandó vagyok elfogadni; de az általam említett alapitványi, kincstári és egy­házi telepitvényesekre nézve óhajtom az erede­tileg beterjesztett törvényjavaslat 6. §-át cse­kély módosítással továbbra is fenntartatni. A módositvány arra vonatkozik, hogy ha­tározottan jeleztessék, miszerint ezen 6. §-ban érintett törlesztési mód csak azon községekre vonatkozik, melyeket ismételve említeni szeren­csém volt. Módositványom a következő: A tele­pitvényesekről szóló törvényjavaslatnak, a köz­ponti bizottság szövegezésében foglalt 6. §-a ekként módosítassák: „A kincstári, egyházi és alapitványi birto­kokon levő telepitvényes községekben a váltság­dijakat, illetőleg a vételárt az állam közvetítése nélkül 20 év alatt évenként egyenlő részletek­ben, az 5-ös kamatokkal együtt, a telepitvényeB köteles törleszteni.* — A többi, telepitvényesekre vonatkozó uj §. legyen a törvényjavaslat 7. §-a, és ezen szavakkal kezdődjék: „A második és ne­gyedik §-ban körülirt egyéb telepitvényes köz­ségekben. {Helyeslés bal felől.) Jámbor Pál jegyző újra (felolvassa Ghyczy Kálmán módositványát.) Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter : Azon tény, hogy a kormány erede­tileg valamennyi telepitvényesekre nézve ezen módozatot hozta javaslatba: már magában mu­tatja azt, hogy részünkről a javaslatba hozott módositványt nem tekintjük elfogadhatlannak, mert hiszen ezen módositvány csak a telepitvé­nyek és telepitvényesek egy részére szorítva kí­vánja ugyanazt, a mit a kormány eredeti tör­vényjavaslata átalában az egészre nézve is el­fogadhatónak tartott a dolgok azon állásában, melyben azt, úgyszólván, a közvéleményben lelte, tehát jogi nehézségeket és ellenvetéseket tenni a javaslat ellen nincs is eszemben. Hasznossági szempontból azonban s kölcsönös capacitió czél­jábél, veszek magamnak szabadságot némely észrevételeket tenni. En is igen szívesen hozzájárulnék ahhoz és még a hasznossági tekinteteket sem vélném az által csorbultaknak, hogy az utóbbiakra nézve a váltságdíj vagy vételár tekintetében, — vagy bár mikép nevezzük, — maradjon meg az eredeti szer­kezet, hogy t. i. a mi a bank közvetítésén tul marad : azt fizeti, — mint az eredeti törvény­javaslatban volt, — 20 év alatt. Ebben nem látok jogsérelmet, sem a hasznosság szempont­jának semmi csorbítását. De azt nem látom át, hogy a %-nak a hitelintézet általi közvetítését, ha már többi ré­szére a telepitvényeseknek elfogadja a törvény­hozás : mért ne fogadná el ezekre nézve is, mert ebben nem látok a telepitvényesekre nézve ter­het; s megfordítva, esetleg, jelentékeny haszon­nal is jár ez; mert ha már azon álláspontra helyezkedik a törvényhozás, hogy ezen 67.000 holdnyi terület magánosok birtokába bocsáttas­sák : mégis jelentékeny előnynyel kínálkozik, ha a vételár %-a a tőkében is rendelkezhető álla­potba hozathatik mindjárt. Mert be kell vallani, hogy ezen évek azok, melyek leginkább gravál­nak, melyek a financiális helyzetre legsúlyosab­bak azért: mert a múltnak terheit nagy rész­ben hordozzuk, mert a múltban nem tett inves­titiók érzetében a jövőre is kell költekeznünk. Ha esak vasúti subventióról lesz szó, va­jon a disponibilis tőkék akár hitelezés akár ela­dás utján használtassanak: nem lesz-e nagy köonyüség az államfináncziára ? — A telepitvé­nyesek érdekét pedig nem csorbítja; mert ők csak annyival tartoznak, akár 20, akár 22 év 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom