Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-387

36 $87. országos ülés november 28 1871. tattak akkor mondani, hogy ne gyakoroljon az állam itt praeventiv eensurát, hanem várja be: mig felrobban a kazán, mig felgyujtatik a vá­ros, — majd^akkor közbejövend a büntető hatóság. Itt szükségesnek tartották előleges intézkedése­ket tenni. Ezt azonban csak mellékesen voltam bátor megjegyezni. De van itt egy más ok is, mely itt figyelembe veendő, t. i. az ipartörvé­nyek szólanak a Horvátországgal kötött egyez­kedés folytán Horvátországra is. Horvátország­ban pedig külön sajtótörvények vannak, a mint tudjuk. Ha mi itten az ipartörvényben a sajtó­ról is intézkedünk: akkor nem tudom, hogy mi­kép fogadja Horvátország ezen törvényt, mert közönségesen divatozó fogalmak szerint én azt hiszem, hogy a sajtóügyeket és viszonyokat Európában sehol sem szokták az ipartörvénynyel szabályozni. Részemről legalább ugy tudom, hogy Horvátországban bizonyosan, a szavak mai ér­telme szerint, az ipartörvényben nem szabályoz­tatnak a sajtótörvények. Ennélfogva én részemről azt hiszem, hogy ezen n) pont ugy, mint a többi, bátran megma­radhat. Ha a t. képviselő urak némelyikének az 1848-ki sajtótörvények ellen kifogása van, ha ez nem tetszik; ám külön törvényjavaslatban, külön indítványban méltóztassék azt előterjeszteni. Ezen törvény tárgyalása alkalmával ezt részemről helyén nem találom. Hiszen volnának még sok egyéb dolgok, melyek tulajdonkép az ipartörvényjavaslatba va­lók volnának, igy pl. azt hiszem, a bányászat és kohászat tulajdonképen az iparnak egy igen nevezetes részét képezi: tehát ez is itt volna tárgyalandó, vagy pl. a hitelintézeteket és biz­tosító társulatokat mért nem lehetne itt tár­gyalni ? Lehetne; de azért nem vettük fel mind­ezeket a törvényjavaslatba, mert akkor a tör­vényjavaslat oly hosszú és terjedelmes lett volna, melynek tárgyalására, mint tegnap bátor vol­tam említeni, a jelen ülésszak nem volna elég. (Helyeslés.) Ennélfogva én a sajtóügyeket sem vélem itt tárgyalandóknak; mert ez oly fontos kérdés, hogy annak minden oldalról a legbővebb meghányása kívánatos; a mire nézve — ha kí­vánják — méltóztassanak külön javaslatot be­terjeszteni: ám legyen, de melyet itt melléke­sen eldöntendőnek nem tartok. (Helyeslés.) Csernátony Lajos: T. ház! Én azzal kecsegtettem magamat, hogy a miniszter ur nem fogja ellenezni a Győrffy Gyula barátom által benyújtott módositvány elfogadását, és ez­zel kecsegtettem magamat azon indokból, mert a t. miniszter úrról sokkal nagyobb vélemény­nyel vagyok, mind értelmét, mind tapasztalatait illetőleg, mintsem be ne látta volna, hogy a cautió semmi roszat meg nem akadályoz, de igen sok jót akadályoz meg. T. ház! a cautiónak létele tulajdonképen igen sajátságos. A cautió nem azért találtatott fel, hogy az letétessék, hanem hogy akadályozza bizonyos lapok létezését, vagyis a cautió egye­nesen azért találtatott fel, hogy bizonyos lapok megindulhatása, melyek egy vagy más okból nem kellemesek: akadályozva legyen, vagy hogy bizonyos emberek, nem tehetvén le a cautiót: ne indíthassanak lapot. A mi illeti bizonyos ipar­társulatok és iparvállalatokkal tett összehason­lítását a sajtónak, mely összehasonlítást a t. miniszter ur itt felállított, azt mondván, hogy itt bizonyos elővigyázat szükséges, épugy mint •a, tűzijátékokra nézve : akkor nem tudom micsoda kifejezést használjak ez összehasonlításra, nevez­zem-e szellemdusnak ? (Derültség.) Meglehet, hogy oly elővigyázat alá vétetik a sajtó, mint a tűzi­játékok; de annyi tagadhatlan, hogy itt már előleges megszorítás gyakoroltatik, arra nézve, hogy bizonyos eszmék ne terjedjenek. Hogy el­érje czélját ? — arra tapasztalás van, hogy nem éri el. Bátor vagyok figyelmeztetni a miniszter urat hogy Francziaországban a júliusi forradalmat nem egy cautió nélküli sajtó csinálta vagy se­gítette elő, már pedig igenis elmondhatja az 1830-ik évi sajtó, hogy a forradalom előidézé­sében „Pars magna fűit", ő buktatta meg a júliusi monarchiát. Tehát nem a cautió nélküli sajtó működött itt és rázta fel a nemzetet arra a forradalomra, hanem egy irtózatos cautió mel­letti sajtó. (Helyeslés.) Tehát a cautió nem aka­dály arra, hogy akár elégedetlenség akár forra­dalom üssön ki. A sajtó soha sem kelt elége­detlenséget, soha sem kelt forradalmat, ha nincs arra anyag, ezt az anyagot nem a nyomdában csinálják, (Igás! Igaz!) erről bizonyos lehet a miniszter ur. A tényt szára70n véve, itt nincs egyébről szó, mint egy privilégium eltörléséről, mert a cautió azt czélozza, hogy az ilyen irodalmi vál­lalatok megindítása igen nehézzé tétessék; de méltóztatnak látni, hogy ezen privilégium része­sei közé mégis igen sokan jutnak olyanok is, a kik különben nem kedvesek: következőleg ha mi a czéhrendszer eltörlését akarjuk kimondani és törvénybe igtatni, akkor a cautió intézményét is, mint a czéhrendszer egyik részét, meg kell szüntetni a sajtóra nézve is. Én részemről, mint ezen czéhnek egyik tagja, nagyon könnyen lemondok azon előnyről, melyhez a cautió utján jutottam is, mely privi­légiummá lett részemre, ámbár megvallom, e privilégium megszerzése nálam nem kis nehéz­ségekkel járt, és ha én saját anyagi érdekemet | venném zsinórmértékül, akkor azt mondanám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom