Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-387

36 $87. országos ülés november 28 1871. tattak akkor mondani, hogy ne gyakoroljon az állam itt praeventiv eensurát, hanem várja be: mig felrobban a kazán, mig felgyujtatik a város, — majd^akkor közbejövend a büntető hatóság. Itt szükségesnek tartották előleges intézkedéseket tenni. Ezt azonban csak mellékesen voltam bátor megjegyezni. De van itt egy más ok is, mely itt figyelembe veendő, t. i. az ipartörvények szólanak a Horvátországgal kötött egyezkedés folytán Horvátországra is. Horvátországban pedig külön sajtótörvények vannak, a mint tudjuk. Ha mi itten az ipartörvényben a sajtóról is intézkedünk: akkor nem tudom, hogy mikép fogadja Horvátország ezen törvényt, mert közönségesen divatozó fogalmak szerint én azt hiszem, hogy a sajtóügyeket és viszonyokat Európában sehol sem szokták az ipartörvénynyel szabályozni. Részemről legalább ugy tudom, hogy Horvátországban bizonyosan, a szavak mai értelme szerint, az ipartörvényben nem szabályoztatnak a sajtótörvények. Ennélfogva én részemről azt hiszem, hogy ezen n) pont ugy, mint a többi, bátran megmaradhat. Ha a t. képviselő urak némelyikének az 1848-ki sajtótörvények ellen kifogása van, ha ez nem tetszik; ám külön törvényjavaslatban, külön indítványban méltóztassék azt előterjeszteni. Ezen törvény tárgyalása alkalmával ezt részemről helyén nem találom. Hiszen volnának még sok egyéb dolgok, melyek tulajdonkép az ipartörvényjavaslatba valók volnának, igy pl. azt hiszem, a bányászat és kohászat tulajdonképen az iparnak egy igen nevezetes részét képezi: tehát ez is itt volna tárgyalandó, vagy pl. a hitelintézeteket és biztosító társulatokat mért nem lehetne itt tárgyalni ? Lehetne; de azért nem vettük fel mindezeket a törvényjavaslatba, mert akkor a törvényjavaslat oly hosszú és terjedelmes lett volna, melynek tárgyalására, mint tegnap bátor voltam említeni, a jelen ülésszak nem volna elég. (Helyeslés.) Ennélfogva én a sajtóügyeket sem vélem itt tárgyalandóknak; mert ez oly fontos kérdés, hogy annak minden oldalról a legbővebb meghányása kívánatos; a mire nézve — ha kívánják — méltóztassanak külön javaslatot beterjeszteni: ám legyen, de melyet itt mellékesen eldöntendőnek nem tartok. (Helyeslés.) Csernátony Lajos: T. ház! Én azzal kecsegtettem magamat, hogy a miniszter ur nem fogja ellenezni a Győrffy Gyula barátom által benyújtott módositvány elfogadását, és ezzel kecsegtettem magamat azon indokból, mert a t. miniszter úrról sokkal nagyobb véleménynyel vagyok, mind értelmét, mind tapasztalatait illetőleg, mintsem be ne látta volna, hogy a cautió semmi roszat meg nem akadályoz, de igen sok jót akadályoz meg. T. ház! a cautiónak létele tulajdonképen igen sajátságos. A cautió nem azért találtatott fel, hogy az letétessék, hanem hogy akadályozza bizonyos lapok létezését, vagyis a cautió egyenesen azért találtatott fel, hogy bizonyos lapok megindulhatása, melyek egy vagy más okból nem kellemesek: akadályozva legyen, vagy hogy bizonyos emberek, nem tehetvén le a cautiót: ne indíthassanak lapot. A mi illeti bizonyos ipartársulatok és iparvállalatokkal tett összehasonlítását a sajtónak, mely összehasonlítást a t. miniszter ur itt felállított, azt mondván, hogy itt bizonyos elővigyázat szükséges, épugy mint •a, tűzijátékokra nézve : akkor nem tudom micsoda kifejezést használjak ez összehasonlításra, nevezzem-e szellemdusnak ? (Derültség.) Meglehet, hogy oly elővigyázat alá vétetik a sajtó, mint a tűzijátékok; de annyi tagadhatlan, hogy itt már előleges megszorítás gyakoroltatik, arra nézve, hogy bizonyos eszmék ne terjedjenek. Hogy elérje czélját ? — arra tapasztalás van, hogy nem éri el. Bátor vagyok figyelmeztetni a miniszter urat hogy Francziaországban a júliusi forradalmat nem egy cautió nélküli sajtó csinálta vagy segítette elő, már pedig igenis elmondhatja az 1830-ik évi sajtó, hogy a forradalom előidézésében „Pars magna fűit", ő buktatta meg a júliusi monarchiát. Tehát nem a cautió nélküli sajtó működött itt és rázta fel a nemzetet arra a forradalomra, hanem egy irtózatos cautió melletti sajtó. (Helyeslés.) Tehát a cautió nem akadály arra, hogy akár elégedetlenség akár forradalom üssön ki. A sajtó soha sem kelt elégedetlenséget, soha sem kelt forradalmat, ha nincs arra anyag, ezt az anyagot nem a nyomdában csinálják, (Igás! Igaz!) erről bizonyos lehet a miniszter ur. A tényt szára70n véve, itt nincs egyébről szó, mint egy privilégium eltörléséről, mert a cautió azt czélozza, hogy az ilyen irodalmi vállalatok megindítása igen nehézzé tétessék; de méltóztatnak látni, hogy ezen privilégium részesei közé mégis igen sokan jutnak olyanok is, a kik különben nem kedvesek: következőleg ha mi a czéhrendszer eltörlését akarjuk kimondani és törvénybe igtatni, akkor a cautió intézményét is, mint a czéhrendszer egyik részét, meg kell szüntetni a sajtóra nézve is. Én részemről, mint ezen czéhnek egyik tagja, nagyon könnyen lemondok azon előnyről, melyhez a cautió utján jutottam is, mely privilégiummá lett részemre, ámbár megvallom, e privilégium megszerzése nálam nem kis nehézségekkel járt, és ha én saját anyagi érdekemet | venném zsinórmértékül, akkor azt mondanám,