Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-387
887. ©r-zágos Ul^s november 28. 1871. Si nik meg az újságban, hogy összeszövetkeztek a muszkával. A t. miniszter ur bevallja: hogy nincs tudomása arról, hogy Lénárd Máté főispán, daczára annak, hogy az illetők elálltak az ovatióktól, a polgárság ellen honvédség használtatott minden ok és alap nélkül erőszakoskodásra. Ha a miniszter urnák erről nincs tudomása : legyen szíves azt megszerezni s akkor erre is felelni fogok. Ebből is kitetszik, hogy fölvilágositása nem tökéletes, nem kimerítő. De van tudomása a miniszter urnák arról, hogy egy nagy csapat Lénárd főispán lakása előtt összejött és insultatiók közt énekeltek Mileticset dicsőítő és a magyarságot gyalázó énekeket. Én ez ellen tiltakozom ós tagadom, hogy léteznék oly szerb ének, mely a magyarságról gyalázólag szól. Fölkérem a miniszter urat : legyen szives ezen dalt felmutatni és akkor hinni fogom. T. képviselőház! kiváltkópen azt kell figyelembe és tekintetbe venni, hogy egy miniszter által fajgyűlölet ne keltessék fel; mert ha egy nemzet törvényhozó testületében oly szavakat hallunk a fajgyűlöletről: akkor az önkénytelenül keletkezni fog. Meg kell jegyeznem, hogy a fiatal emberek, a kik énekeltek, a kapitányság első felszólítására eltávoztak. (Felkiáltások: Eláll! Halljuk!) Nem fogok elállani, míg be nem végzem előadásomat. A fiatalság eltávozott és azután egy jó félóra múlva a katonaság és pedig négy zászlóalj állíttatott fel a piaczra, üldözőbe vette a népet minden ok és minden alap nélkül. A t. miniszter ur azt mondja, hogy fegyver nem használtatott. En nem tudom, hogy miben találja miniszter ur a fegyver használatát ; mert szuronyok voltak szegezve a nép ellen. Ez áll. Vagy a miniszter ur azt akarja, hogy vér is folyjon? Ez csak nála a fegyver használata ? A miniszter ur nem felelt arra : miért lett kényszerítve a vendégség a díszebédet és a már elkészített sátort elhagyni és a kertbe kihurezolkodni? továbbá nem felelt arra sem: hogy miért rohanták meg a katonák a vendégeket magán szobájukban és kényszeritettók lefeküdni? Erre nem felelt; pedig erre aligha volt szűkség, mert ha a szobában is meg lehet valakit rohanni : akkor nem tudom felfogni, hogy milyen egy alkotmányos ország. (Mozgás.) Még van néhány szóm. A t. miniszter ur azt mondja válasza végén: „addig, mig én — ezek szavai — ő felsége kegyelméből és a parlament bizalmából ezen széket elfoglalva tartom : nem fogok semmiféle tüntetéseket tűrni, melyek a fajgyűlölet terjesztésére irányoavák, (Atálános helyeslés) és minden hatalmamban álló eszközzel azokat megakadályoztatni szoros kötelességemnek fogom tartani. (Felkiáltások: Nagyon helyes!) Igenis, t. ház, nagyon helyes. Ugyanezen szavakat monda a t. miniszter ur akkor is, midőn Irányi Dániel képviselőtársam interpellatiójára felelt, —és ő igen sokszor használja ezen szavakat a hatalomról; — de én részemről azt hiszem, hogy van egy alkotmányos miniszternek más eszköze is s nem kell csupán a hatalommal fenyegetnie, s azt gondolom, hogy előbb felvilágosítást is k<dl szereznie és ha lehet, a hatalommal nem élnie. Azt könnyű mondani, hogy én a hatalommal fogok élni; de én azt gondolom, hogy az alkotmány értelmében, jobban illenék a kormány élén álló egyénhez, ha csak a végső esetben használná a hatalmat. Én a t. miniszter ur szájából hallottam sokszor ezen szót: akkor is, midőn Irányi Dániel a pesti munkások ügyében tett interpellatiójára válaszolt. Ez t. ház, az én feleletem. Csak még azt legyen szabad elmondanom, miszerint én már sok alkalommal láttam, hogy inkább a denunciatiókra figyelnek a kormány részéről; továbbá nem jó lel, ha oly kicsiny egyéni dolgokból oly nagy dolgokat csinálnak; a mint egy élczlap is igen szépen megjegyezte: hogy Mileticsnek köszönetet kellett volna szavazni a miniszternek, mert oly nagy dolgot csináltak a neki hozott ovatióból. Az, t. ház, igaz is ; de az annak a jele, hogy mi magunknak rémeket festünk; az annak a jele, hogy a mint mondják: „Es isfc etwas Faules im Staate Dánemark." Igazán, nem tudom, hogy a kormány részéről hogy áll a dolog ; de ha azon rém megjelent: birkózzék meg vele, a nemzet őt fogja megtagadni ugy, mint az megtagadta a nemzet önkormányzatát és polgársági jogát. Én nem elégszem meg a miniszter ur válaszával és azért bátor vagyok a következő határozati javaslatot benyújtani, kérvén azt felolvastatni. (Halljuk!) Tóth Vilmos belügyminiszter: A most szólott képviselő ur az én válaszomat alapjában támadta meg. (Ralijuk a határozati javaslatot !) Elnök: Talán jó lesz kérem előbb a határozati javaslatot fölolvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa.) Utasíttassák a t. belügyminiszter ur, hogy mindazon iratokat, melyek a Miletics Újvidék városába visszajövetele alkalmával szándékolt ünnepélyes fogadás eltiltására, valamint az ez alkalommali sajnos eseményekre Újvidéken vonatkoznak, nem különben az Újvidék szabad királyi város által adandó ez ügybeni jelentéssel Jegyütt
