Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-397

304 397. ©rszáges iilég defcraber ?. 1871. vajon a befolyó ügydarabok, s azoknak az egyes osztályok közti beosztása ilyen szaporítást valóban igényel-e vagy sem? Vajon nem lehetne-e az ügyeknek az egyes ügyosztályok közti másként felosztása által a hivatalnokok szaporítását mellózni, és ami az utolsó tételt illeti, hogy „az elintézett ügyeknek számáról szintén tüntettessék fel kimutatás, megkülönböztetve a közbeszóló határozattól az érdemlegest": ez által azt czélozom, hogy a jó közigazgatásra szükséges gyors ügymenet iránt tudomást szerezzen magának a ház. Jelenleg nem egy ügy hónapokig, félévig hever elintézetlenül, ha nincs, a ki szorgalmazza, ha nincs akár ügyvéd, akár képviselő, a ki azt egyik, másik minisztériumnál sürgesse. Ha ezt a törvénykezés, az igazságszolgáltatás terén tiltja a törvény: nem lehet megengedni, hogy a közigazgatás mezejón ilyen viszszaélés gyakoroltassák. Nekünk ennélfogva kell, hogy tudjuk: vajon a beérkezett ügydarabok mily gyorsasággal intéztetnek el; azért óhajtom, hogy e részben is a kimutatás adatokat foglaljon magában, megkülönböztetve a közbeszóló határozattól a végleges határozatot. Kérem a t. házat: méltóztassék ezen indítványomat bölcs belátása szerint tárgyalni és elfogadni. (Élénk helyeslés szélső balról.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : T. ház! A pénzügyi bizottság jelentésében egy közigazgatási szervezetnek, egy közigazgatási rendszernek megállapításáról van szó, annak kívánatos voltát helyezi előtérbe és ajánlja a módot, a melyen ez létesíthető volna. Részemről tökéletesen csatlakozom azokhoz, a miket a pénzügyi bizottság erre vonatkozólag jelentésében előad. A t. képviselő ur ezen túlmegy, és ezen, mint — monda — csekélységgel be nem éri; ő a szervezet létesítésére a rendszer megállapítását részéről sem ellenzi, hanem ha a szervezet egyszer meg lesz állapítva, ha egyszer a rendszer fel lesz állítva: akkor ezen szervezethez rendszerezett közegek is kellenek; és ö gondoskodni akar, hogy mi úton-módon vétessenek fel ezen orgánumok, hogy a hivatalra vállalkozók tehetsége iránt némi biztosítékot nyerjünk. Ide czéloz a t. képviselő urnák a hivatalok betöltésének módjára pályázat, versenyvizsga és a többire vonatkozó javaslata, melyet nagyobb részletességgel, mint monda, már tavaly tett a házban. De hát van-e erre valódi szükség? Én ugy hiszem: nincs. Legalább a vezetésemre bizott minisztériumban, talán egészen minden kivétel nélkül már előbb ugy jártunk el, mielőtt még a t. képviselő ur javaslatát előterjesztette, ugy járunk el most is. A dolog természete sugalta, dictálta ezt a képviselő urnák, hogy ezen módot javaslatba hozza; de dictálta a kormány élére állitottatnak is, hogy ezt kövessék. Én azt hiszem, hogy határozatokkal és törvénynyel ott kell segíteni, a hol baj van. Igen természetes, hogy a kisebb állomásokra, melyeknek száma oly nagy, melyek az egész országban elszórva vannak, máskép, mint pályázat és vizsgák utján bizonyára alig lehetne alkalmazni embert: ugy, hogy a dolgok ezen természete vezetett oda már a nélkül, hogy ezen eljárás iránt külön javaslat hozatott volna. Én súlyt nem fektetek rá, akár lesz ily határozat vagy törvény, akár nem; mert nálam, mondhatom, majdnem kivétel nélkül úgyis igy történt és így fog történni. Fontosabb a másik, amit a képviselő ur felemiitett, t. i. egy közigazgatási törvénykönyvnek megalkotása és pedig ugy alaki, mint anyagi tekintetben. Ez egy nagy, igen jelentékeny kérdés, a mit, véleményem szerint, és mellesleg egy budget tárgyalása alkalmával sem igenlőleg, sem tagadólag eldönteni nem lehet; és azt gondolom, annak megvitatására az idő jelenleg nem elegendő, és nem alkalmas; és mivel azon kérdés, hogy magán és fenyítő, illetőleg büntető törvénykönyvön kivül még egy közigazgatási törvénykönyvre is szükség van-e ? igen nagy horderejű elvi kérdés. Hogy annak idejében ezen kérdés, ha kell, itt a házban is megvitatva, eldöntve legyen: ez ellen nincs semmi kifogásom; hanem, hogy az igy mellékesen és épen a budgetvita folyamán, akár eldöntessék, akár behozassák: ezt nem tartom helyesnek és megvallom, magát a határozati javaslatnak behozását is sajnálnám, mert az is egy órába belekerül és még sem hiszem, hogy gyakorlati eredményre vezetne. Ezen nagyhorderejű kérdések megvitatását kívánni annak idejében igen is helyén van; de nincs csak igy mellékesen. (Helyeslés jobb felől.) Ami a t. képviselő urnák harmadik kivánatát illeti, hogy t. i. a költségvetés beterjesztése alkalmával az ügyforgalom kimutatását is mindig előterjeszsze a kormány, és pedig azon megkülönböztetésekkel együtt, melyeket ő javaslatba hozott: megvallom, azt hiszem, hogy a t. képviselő ur kivánata és igénye e téren messze megy. Az mind kötelessége minden miniszternek, mit a t. képviselő ur a ház által megvizsgáltatni kivan, mondom, minden miniszter, kell, hogy megkívánja a maga részéről: miután a miniszter maga felelős az ügyfolyamért. Ila oly visszaélés történik, milyenről a t. képviselő ur panaszkodik: azért a minisztert lehet felelősségre vonni, hogy miért történik hivatalában oly visszaélés? Hiszen én magamnak minden nap előmutattatom azon adatokat, melyeket a tisztelt képviselő ur kíván, kell is, hogy gon-