Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-397

2 98 397. országos illés deezember 7. 1871. nek jogosultsága vagy jogosulatlansága kitűnnék : mindeddig az államszámvevőszékhez át nem tette. Méltóztassék megengedni, hanem az véghetetlen nagy materialis munkával jár, különösen hogy ha azon okmányokról is van szó, amelyek alapján a nyugdijazás tényleg megtörtént. Munkában van ez, és minden el van követve, ami czélravezethet. De még azt sem merem mondani, hogy minden egyes nyugdíj ázásról elvégre biztos adatot lehessen megszerezni, mert lehet mégis, hogy ezen nyugdíjazások egynémelyike még oly időben történt, amire nézve a megfelelő adatok már scartirozva vannak. Ez roppant feladat, amelynek azonban megfelelni fogunk: mihelyt lehet, s oly mérvben, amint lehet. Ami az előttem szóló képviselő urnák a felelősségre vonatkozó megjegyzését illeti, tökéletesen elfogadom azt, hogy valamint minden actusa a kormánynak felelősséggel jár, ugy ezen actusa is. Ez magától értetik. Ha valamit tett és például azon díjazás túlment az eléje vont törvényes határon: akkor természetesen utólagos igazolással tartozik, és ha a tőrvényhozás annak idejében igazoltnak elismeri: akkor természetesen igazolva leend; ha nem: akkor azon felelősség, melylyel átalában tartozik, erre az esetre is fog vonatkozni. (Helyeslés jobb felől.) Deáky Lajos: Ha állana azon elv, melyet itt az előadó úr — Makray képviselőtársamnak felelve — most felállított, hogy t. i. itt jelenleg nem lehet arról szó, hogy a nyugdíj ak megszavaztassanak-e vagy sem 1 mert ezen fontos tárgy már 1870-ben a költségvetés tárgyalásánál megvitattatván, a nyugdijak fizetése megbatároztatott és igy a kérdés még akkor eldöntetett : azon esetben a jelenlegi költségvetéssel könnyen készen lehetünk, csak az 187l-re szóló költségvetést kell elővenni, és az annak tárgyalása alkalmával hozott határozatokat újból felállítani. Ezzel azt: hiszem bevégeznők a munkálatot. Én t. ház, sem feltételesen, sem feltétlenül nem szavazom meg a nyugdijakat. (Helyeslés a szélső bál felől.) Elég ideje lett volna a kormánynak a szükséges adatokat benyújtani; miután ezt nem tette: a nyugdijak megszavazásához teljességgel nem járulhatok. Ami a tisztviselők által fizetett carens taxákat illeti, azt monda az előadó úr, hogy azok az 1867-ben kinevezett tisztviselőktől szedetnek, és az állam-pénztárba fizettetnek; azt hiszem, hogy ugyanez történt 1867 előtt is. Nagyon alaposnak látom tehát Lázár Ádám barátom felszólalását és kérném, hogy ez ügyben a nyugdíj-alap kikutatása iránt történjék intézkedés. Zsedényi Ede: Makray képviselő urnák kielégítő választ adott a pénzügyminiszter ur és én csak arra figyelmeztetem, hogy kétféle nyugdijak vannak, a közős, és a magyar nyugdijak; ezekről kirekesztőleg az 1870. márczius 22-én hozott határozat intézkedik, mert törvény még nincs, és a nyugdíjtörvény csak a jövőben fog hozatni; irányul tehát csakis a múlt évi márczius 22-ikén hozott határozat szolgál, és igen természetes, hogy ha egyik vagy másik tisztviselő többet kapott: azt az illető vissza tartozik fizetni. Elnök: Elfogadja a ház a pénzügyi bizottságnak a nyugdijakra vonatkozó jelentését! A kik elfogadják: méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség elfogadja. Széll Kálmán előadó (olvas): „k képviselőház az 187l-ik évi január 26-án 2827 sz. a. felhívta az állami számszéket, hogy a miniszteri számvevőségek számviteli és kezelési rendszerének javítása tárgyában készítsen egy javaslatot és azt terjessze a képviselőház elé. Az állami számszék elnöke az ez iránt hozzá intézett kérdésre azon választ adta, hogy a képviselőház által kötelességévé tett javaslattételt azon feladattal együttesen véli legczélszerübben megoldhatónak, melyet az 1870. XVIII. t. czikk tűzött eléje, midőn megrendelte, hogy 2 év alatt törvényjavaslatot terjesszen az országgyűlés elé az egész állami számvitel rendszerének szabályozásáról. A bizottság egyetért az állami számvevőszék elnökével és azt hiszi, hogy a számvitelrendszer megállapításának kérdése egészben és nem részenként oldandó meg; a maga részéről sem tartaná czélszerünek, ha a miniszteri számvevőségek számviteli módja, ügyviteli és kezelési eljárása az egész állami számvitel rendszerétől elkülönítve szabályoztatnék. A bizottság annál is inkább megnyugvást talál ebben'; mert felteszi, hogy az állami számszék az időközben tapasztalt hiányok orvoslása iránt a lépéseket meg fogja tenni; ugyanazért a bizottság azon nézetben van, hogy azon fentérintett határozat, melyet a képviselőház a belügyminiszter 1870-ik évi költségvetésének tárgyalása alatt és igy az 1870. XVIII. t. czikk keletkezte előtt hozott, és 1871-ben csak megújított : azon magyarázat mellett tartassék fen, hogy az abban érintett feladat az 1870. XVIII. t. czikk alapján az egész államszámviteli rendszer megállapítása iránt előterjesztendő törvényjavaslat által lesz megoldandó.* T. ház! A bizottság itt nem ajánl mást a háznak, mint magyarázatát egy a ház által hozott határozatnak. A dolog igen egyszerű. 1870-ben a ház elhatározta, hogy a minisztérium a miniszteri számvevőségek szá mvitele és