Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-397

296 397. omágos ülés deczember V. 1871. kat s mindazt, mi annak megbirálásához szük­séges, hogy csakugyan a ház által kijelelt és a ház által megállapított alapon mennyi nyugdíj jár minden nyugdíjasnak, — mindezen kimuta­tásokat, mondom, a minisztériumtól nem kapta meg eddig. A pénzügyi bizottság tehát azt hi­szi, hogy a dolognak ily stádiumában kettő te­endő; az első az, hogy a minisztérium utasí­tandó lesz, hogy az államszámvevőszéknek min­den a nyugdíjasokra vonatkozó okmányt adjon át, hogy az a ház által megrendelt megvizsgá­lást teljesíthesse, addig pedig, mig ez meg nern történhetik, a pénzügyi bizottság azt hiszi, hogy ugyanazoü fenntartással lesz 1872-ben a nyug­dijasoknak előirányzata a költségvetésbe felveen­dő, mely fentartással az 1871-ik évben is felvé­tetett. E fentartás pedig az, hogy mindaddig, mig az államszámvevőszék részletesen át nem vizsgálta a nyugdijasok kimutatását, s azoknak il­letményét össze nem hasonlítja a ház által ho­zott határozatokkal, s az akkor kijelölt elvek­kel : mindaddig a ház felveszi ugyan az előirány­zatba a nyugdijasok számára előirányzott ösz­szegeket, mert 1870-ben felvette azokat; de nem tekinti véglegesen megállapítottaknak ezen ösz­szegeket, hanem csak ideiglenesen a budgetbe felvetteknek. Ajánlom a t. háznak elfogadásra ezen vé­leményt. Makray László: T. ház! Ha az egyed­uralmi korszakban fenállott központi kormány közegeinek nyugdij-kimutatását, mely a pénz­ügyminiszter részéről a pénzügyi bizottság fel­hívására benyujtatott, tekintjük, oly érzelemmel kisérve, mely honszeretetünk s állami független­ségünkre irányzott törekvéseinket igazolja : akkor lehetetlen néma hallgatással tűrni azon fájdal­mat, mely előidéztetett hazánkban az által, hogy a magyar államtestnek a kiegyezéskor gyógyit­batlanul hagyott részei a nyílt sebek, mester­séges gennyedésben tartattak; azután pedig, hogy a rombolásért a rombolók nyugdijak megszabása által jutalmaztattak. T. ház! Ha igaz az, hogy Francziaország­ban nagy bűnt követtek el, a kik a főváros mo­numentális épületeit petróleummal telt aknákkal aláásták és azokat légbe röpítették : mennyivel igazabb az, hogy nagyobb bűnt követtek el azok, a kik a magyar alkotmányra, a magyar nemzet szellemi szabadságára a bosszú pe­troleumos bombáit dobálták; és akkor, midőn Franeziaországban a bűntetteseteket halállal és Cayennel büntetik: akkor, hogy mi nekik nyug­dijakat szavazzunk, az természetellenes helyzet. Tudom, hogy ezen állapoton most nem segíthe­tünk, mert törvény rendeli és én is alárende­lem magam a törvénynek; hanem hogy jövőre ez többé meg ne történjék; felhívom a t. ko r« mányt, hogy e részben ezen törvény módosifcá­sát ajánlja. Lázár Ádám: T. ház! Teljesen osztozom ugyan a pénzügyi bizottság azon indítványában, miszerint a nyugdijasok névjegyzéke a minisz­térium által szolgálandó adatok alapján tüzete­sen és pontosan összeállittassék; úgyde nem ta­lálom elegendőnek csak azt kimutatni, hogy kik a nyugdijasok, és minő nyugdijat élveznek; en­nél fontosabb kérdésnek találom a nyugdijalap­nak részletes kinyomozását, és azon intézkedése­ket a képviselőház részéről, melyek azon esetre, ha netalán a nyugdíj-rendszer a magyar biroda­lomban jövőre is fenntartandó lenne: alapját ké­pezendik azon kiadásoknak, melyek jelenleg is mint­egy 3 millió írtban nehezülnek az államkincstár vállaira. E részben még a múlt budget tárgyalása alkalmával egy határozati javaslatot voltam bá­tor a t. ház elé terjeszteni, melynek felvételét, illetőleg tárgyalásra kitűzését azonban minded-, dig nem sürgettem, ez alkalommal is fenntar­tom a külön felvétel iránti kérelmemnek jogát: ha azon pontokra, melyektől lényegesen függ azon nyugdijalapnak kifürkészése, a t. pénzügy­miniszter ur, vagy a pénzügyi bizottságnak elő­adója felvilágosítást nem adna. Ezen kérdéseim pedig a következők voltak: 1. Vajon az 1848-ig Bécsben fennállott, mintegy 100 milliónyi közös nyugdijalap léte­zik-e és a kiegyezéskor fölosztatott-e ? 2. Vajon 1849. óta az osztrák, 1861. óta pedig a magyar kormány által kinevezett ál­lamhivatalnokoktól befolyt ily dijak (Carens Taxa) számbavétettek, felosztattak és a Magyarorszá­got illető rész saját kezelés alá vétetett-e % 3) Vajon az 1867. óta végleg kinevezett államhivatalnokoktól beszedett ily dijakkal mi történt ? Ha ezen kérdéseimre akár a pénzügyminisz­ter úrtól, akár a pénzügyi bizottság előadójától kielégítő választ nyerendek: azon esetben nem volna szükséges, már csak idő kímélése tekinteté­ből is, ezen határozati javaslat fölvétele iránt külön tárgyalást kitűzni. Épen azért további nyilatkozatomat föntartom azon esetre, ha egyik vagy másik oldalról fölvilágosítást kapok. Széll Kálmán előadó: T. ház! Ami Makray t. képviselő ur felszólalását illeti, sza­badjon csak ellenében azon észrevételt tennem, hogy most nem arról van szó, hogy azok, akik az előirányzott nyugdíjban részesülnek: csak­ugyan megkapják-e azon nyugdijakat, vagy sem; ez már meghaladott kérdés, mert igen hosszas tárgyalás után 1870-ben bizonyos elvek alap­ján azoknak nyugdija utalványoztatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom